HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 0

Online vendég: 18

Tagok összesen: 1830

Írás összesen: 46631

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Haász Irén
2018-07-16 18:16:47

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: amazonaszFeltöltés dátuma: 2006-08-17

A hűség

Sok éve már annak, amikor hallottam egy igaz történetet, egy csodálatos kutyáról. Most úgy gondoltam, közre is adom. A sors különös fintora, hogy mi emberek, akik annyira nagyra tartjuk intelligenciánkat, egy egyszerű kis korcs kutyától vehetünk példát, az igazi szeretetről.
--------------------
Tombolva szaggatta a megfáradt, sápadt lombokat, az októberi szél. Mint megvadult szilaj ménes, mely mindent letarolva sebes vágtában száguld át a végtelen pusztán. A temető fáiról a meggyengült, szárazabb ágak, hangos recsegéssel hullottak a földre. A kavargó, sűrű esőcseppek, behatoltak Sára néni nyakig összehúzott kabátja alá is. A mélyedések lassan megteltek mocskos, barna, iszapos lével, majd hamarosan túlcsordultak, s a kavargó áradat megindult a sírok közti keskeny ösvényen.
Ó Istenem, ez a kutya. Már napok óta nem mozdul innen.
Motyogta magában az idős asszony.
Öt napja már, hogy az öreg kanászt eltemették, ez az árva jószág, meg csak itt fekszik. Nem fogad el sem ételt, sem italt. Pedig hoztam neki minden nap. Még a meleg levest sem kóstolta meg, csak rám pillantott bánatos, barna szemeivel, halkan felnyüszített, és megnyalta a kezemet.
Te szegény kis hűséges állat. Miért nem jössz velem? Én majd gondoskodom rólad. Ferit, már nem lehet feltámasztani, az ő teste örökre itt fog nyugodni, a lelke pedig már régen fenn van az Úrnál, mert nagyon rendes ember volt. Neked viszont, jó dolgod lehetne nálam. Hiszen ismerjük egymást már régóta. Mindig elkísérted az öreget, amikor eljött a kocáért, hogy kihajtsa a kondával a mezőre.
A kiskutya farka gyengéden megmozdult, jelezvén, hogy ismeri az asszonyt, és barátjának tekinti, majd szemeit ismét a sírra szegezve, fejét mellső lábaira fektette. Arra, hogy a farkát megcsóválja, már nem volt igazán ereje, de Sára ebből is értett mindent.
Igen, biztos voltam benne, hogy nemet mondasz, de titkon azért mégis reménykedtem egy kicsit. Hiszen majd meg szakad érted a szívem, mert látom, mennyire szenvedsz.
Az idős asszony, mélyen elgondolkodott.
Bár csak láthatnák ezt az emberek. Mi is az igazi szeretet, és hűség. Sokuknak bizony volna okuk szégyenkezni. Nagyon is volna.
Még egyszer odaguggolt a didergő, reszkető kiskutya mellé, kezét végig simította csapzott, sáros bundáján, miközben szeméből kövér könnycseppek törtek elő. Hamarosan ott leszel vele, hiszen alig van már benned élet. Micsoda nagyszerű kis állat. Mondta, csak úgy maga elé. Irgalmazz neki Uram, és ne hagyd, hogy sokáig szenvedjen. Azzal, lassú léptekkel megindult a falu felé.
A szél éjszaka is süvítve őrjöngött. Vadul hozzávágva mindenhez, és mindenkihez, a jéghideg esőcseppeket. A dübörgő, recsegő zajban, alig észrevehetően, egy elnyújtott, halk, fájdalmas vonítást lehetett hallani, majd a hömpölygő sár lassan maga alá temette azt az élettelen kis tetemet, mely dermedten, az öreg kanász sírja előtt hevert.
A reggeli latyakban Sára csoszogott sietősen a temető felé. Meg akart előzni mindenkit, mert sürgős dolga volt, és nem szerette volna, hogy mások is meglássák. Kezében kapa, és ásó volt.
Jogod van ott feküdni szeretett gazdád mellett. - Mormogta maga elé. Sajgó kezeivel lassan elkaparta a hant egy részét Feri sírjáról, majd mintegy fél méteres gödröt ásott a sírba. Burkus testét, a magával hozott kis faládába helyezte, majd gyengéden bele tette a gödörbe. Hamar újra elrendezte a hantot, olyan ügyesen, hogy senki sem vegye észre a változást, majd a hatalmas fejű őszirózsákat, kis kancsóban, a sírra állította, és meghajtott fejjel, imára kulcsolta a kezét.

Sándor Gyula 2005-11-17

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
amazonasz
Regisztrált:
2006-08-10
Összes értékelés:
256
Időpont: 2010-08-09 20:19:20

Köszönöm kedves Ilonka, hogy időt szenteltél rám. Annak pedig nagyon örülök, hogy tetszett ez a rövidke novellám.
Szeretettel
Gyula
Alkotó
pirospipacs
Regisztrált:
2010-07-24
Összes értékelés:
2721
Időpont: 2010-08-07 09:50:35

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Amazonas !
Megkönnyeztem, tudom hogy nem azért mert jártam hasonló cipőben, hanem azért mert annyira finoman írtad meg, hogy újra át tudtam élni.
Szeretettel gratulálok ! pipacs
Alkotó
amazonasz
Regisztrált:
2006-08-10
Összes értékelés:
256
Időpont: 2007-04-21 15:12:48

Köszönöm kedves Dodesz.
Üdvözlettel
Gyula
Alkotó
dodesz
Regisztrált:
2007-04-04
Összes értékelés:
1099
Időpont: 2007-04-20 22:38:31

Hát, elég megátalkodott embernek kell annak lenni, aki nem hatódik meg ettől a remekül mgírt történettől!
Üdv:dodesz
Alkotó
amazonasz
Regisztrált:
2006-08-10
Összes értékelés:
256
Időpont: 2007-02-16 05:54:32

Kedves Gabriella
Nagyon jólesett amit írtál, és köszönöm, hogy itt jártál.
Üdvözlettel
Gyula
Alkotó
amazonasz
Regisztrált:
2006-08-10
Összes értékelés:
256
Időpont: 2006-10-15 12:05:20

Kedves Paszi, és Kata
Köszönöm a látogatásotokat, és a kedves szavakat is.
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
11869
Időpont: 2006-09-05 18:08:18

Meghatottan olvastam a történetet. Én is szeretem az állatokat, több rövidebb-hosszabb novellám szól róluk.
De nemcsak a történet megható és szép, hanem ahogyan meg van az írva! Valóban, tetszik a stílusod, akarva sem lehetne kritizálni, persze, nem is akarom. Nekem nagyon tetszett. Elolvastam a bemutatkozásodat is, már nem vagy amatőr, az írásod
beszél.
(Csak annyi személyeset záróhelben még hozzá: Mikor a fényképedet megláttam, hirtelen azt hittem, hogy az én kedves, már csak egyetlen férfitestvérem néz velem szembe. Nagyon hasonlítasz rá, persze, ú néhány évvel idősebb.)
Szívesen látlak az én lapomon is'
Üdvözlettel: Kata

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Legutóbb történt

black eagle bejegyzést írt a(z) Vallomás Másának című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Rossz időzítés című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Itt vagy című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) A veréb című alkotáshoz

Kedves bejegyzést írt a(z) Memorian című alkotáshoz

Kedves bejegyzést írt a(z) Csendben álmodozni című alkotáshoz

Kedves bejegyzést írt a(z) Nyári zápor című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Csak egyszer című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel Fáradt tánc címmel a várólistára

Pecás alkotást töltött fel Hullámok címmel a várólistára

Susanne bejegyzést írt a(z) Törött álmok című alkotáshoz

Szalki Bernáth Attila alkotást töltött fel Wilhelm Busch:Ärgerlich címmel a várólistára

amazonasz bejegyzést írt a(z) Kisteleki hajnal című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2018 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)