HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 2

Online vendég: 17

Tagok összesen: 1850

Írás összesen: 47291

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

mandolinos
2018-12-12 02:16:17

Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: Nem TomFeltöltés dátuma: 2009-07-30

Ennivaló rasszizmus.

A bukta.?



Történt egyszer úgy délidőben, Konyhaország, Sütőmegyéjének, Tepsivárosában, hogy sütemények születtek.
Mosolygósan pirosak voltak, és csivitelve, csacsogva indultak el a süteményes tálak felé. Vidáman belehemperegtek a porcukorba, és utána szépen sorban felültek a tányérokra.
De volt közöttük egy, aki nem igazán hasonlított a testvérkéire.
A többiek rögtön gúnyolódni kezdtek vele.
-Hát te milyen szerzet vagy, hogy nem hasonlítasz ránk?
Mi bukták vagyunk, és tele a bendőnk lekvárral. Te milyen bukta vagy, hogy nincs benned semmi?
Bánatában a kis süti világgá indult.
Elhagyta a Konyhaországot, és a szomszédos Spejziába kötött ki. Hatalmas felhőkarcoló polcokon befőttes üvegek sorakoztak. Lent a földön, pedig kosarakban krumpli, hagyma, és uborka volt.
Odamegy a sütemény a krumplihoz és megszólítja.
-Szervusz valami. Én bukta vagyok, és téged hogy hívnak?
-Engem burgonyának hívnak, és nagyon messziről Amerikából jöttem ide Spájzországba.
-Jaj de jó - Mondta a bukta. Ugye megengeded, hogy lenyeljelek, mert nincs bennem semmi, de egy buktának úgy illik, hogy legyen a bendőjében valami, mert az emberek így szeretik. Ha téged lenyellek, biztos finom étel leszek.
- Szó nem lehet róla, - mondja a burgonya fennhéjázva.
- Mi Kolorádóból jöttünk, sok csíkos bogárral együtt, és nem szabad veletek lennünk!
Szomorúan tovább megy a bukta, és találkozik a hagymával.
-Szervusz, én vagyok a bukta, csak sajnos üres. Megkérnélek, engedd meg, hogy lenyeljelek, és akkor fogok ízleni az embereknek, hiszen lesz bennem már töltelék. A hagyma, aki tapasztalt magyar növény volt, így szólt:
-Kicsi buktácska, én nem való vagyok beléd, mert csípős vagyok, így nem fognak szeretni minket.
Tovább megy a bukta, és elindul a polcokon felfelé. Egyszer csak hangokat hall.
-Bukta... buktácska... buktuci engem nyeljél le. Velem biztosan szeretni fognak az emberek - mondja a kovászos uborka.
Nem tetszett ez a modor a mi kis buktánknak ezért így szól hozzá:
-Figyelj kovi ubi, szívesen lenyelnélek, ha téged úgy hívnának, hogy lekvár.
-Á, nem engem kovászos uborkának hívnak, és a finom húsok keresik a társaságomat.
Megy tovább a bukta és a következő polcon, találkozik a meggybefőttel.
-Szervusz valami, Te már emlékeztetsz arra, akit én keresek, a lekvárra. Lécci engedd meg, hogy lenyeljelek, és akkor már igazi bukta leszek.
- Tudod, szívesen megengedem neked, csak egy kis bibi van. A nagymamám valóban lekvár, de én teli vagyok magokkal, mert engem kompótnak tettek el.
Egyébként is a lusta emberek nem szeretnek válogatni a húsom és a magom között, és ilyenkor köpködnek is.
Tovább bandukol reményt vesztve, a süti, mígnem találkozik egy nagyon öreg Valamivel.
- Jó napot -köszön illendően,
- Szervusz Süti, köszön vissza az ősz öreg valaki, akit Száraz Kenyérnek hívták.
- Már vártalak.
- Tudtam, hogy el fogsz jönni hozzám, amikor a lekvárt keresed.
- Egyet mondok neked, mert én már sok mindent láttam, és sokat tapasztaltam, de ezt jól jegyezd meg!!!
Ne akarj hasonlítani a társaidhoz, mert te más vagy.
Te így vagy jól, amilyen vagy. Minek neked lekvár a bendődbe?
Hiszen, te nem bukta vagy, hanem kalács.
A kalács megköszönte az öreg Száraz Kenyérnek, hogy elmondta neki az igazságot. Hazaindult Konyhaorszába, hogy mindenkinek elmondhassa, nem kell másokhoz hasonlítani, hogy hibátlannak tűnjünk többiek szemében elég, ha mi mindig tudjuk, hogy kik vagyunk.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Hayal
Regisztrált:
2006-10-07
Összes értékelés:
1117
Időpont: 2018-07-11 11:41:15

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Megmosolyogtattal ezzel a törtenettel :-) Gyerekmesebe csomagolt komoly tartalmu iras ez, amely amelett, hogy megnevettet, el is gondolkodtat a vegere. Gratulalok hozza!
H.
Alkotó
Sára
Regisztrált:
2009-05-13
Összes értékelés:
220
Időpont: 2009-08-06 23:26:25

Kedves Nem Tom!
Nagyon tetszett :D aranyos történet
Sára
Alkotó
Regisztrált:
2009-06-22
Összes értékelés:
96
Időpont: 2009-08-02 13:46:33

Összeségében jó a kritikád Berill.
Alkotó
Regisztrált:
2007-06-14
Összes értékelés:
315
Időpont: 2009-08-02 09:10:27

Spejziában kötött ki, nem Spejziába.
Aranyos történet, bár ha a kis bukta nem tudja ki-kicsoda spejzországban, akkor nem kellett volna eltérni az eredeti vonaltól, hogy mkitől azért kérdezi meg, mert nem ismeri őket.
Összességében tetszett!
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
12026
Időpont: 2009-07-31 15:24:46

Nagyon aranyos történet, Csak azt nem tom, hogy tudsz pihent agyaddal ilyen remek sztorikat kiagyalni. Mondom, én nem tom!
Jót derültem rajta, szereztél nekem egy jó délutánt a történeteddel.
Kata
Alkotó
Regisztrált:
2009-06-22
Összes értékelés:
96
Időpont: 2009-07-31 08:24:26

Valóban, már megint elfelejtettem a kategóriákat bejelölni, de már javítottam.
Kösz a hozzászólást.
Tamás
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4803
Időpont: 2009-07-30 18:38:44

Igaza van Hangának, ez nem cikk és főleg nem ajánló. Sztem elfelejtetted megjelölni a műfaját.
Ezt leszámítva "édes" történet, Andersen rút kiskacsájának tésztás változata. :)
Judit
Szenior tag
Hanga
Regisztrált:
2007-01-02
Összes értékelés:
2534
Időpont: 2009-07-30 17:47:09

A besoroláson kívül értek minden értéket, amit belecsempésztél az írásba, jómagam is egy buktának álcázott kalácsnak érzem néha magam :-)
Hanga
Szenior tag
Artúr
Regisztrált:
2007-02-21
Összes értékelés:
3817
Időpont: 2009-07-30 16:07:09

Szia!
Azt kihagytad a végéről, hogy visszafelé nagyon óvatosan haladt, mégis magára rántotta a középső polcon felejtett fél zacskó kakaóport, Így barna lett, és lassú, de nem nevezték el mégsem négercsóknak, hanem kakaós csigának.
Jó történetet olvastam tőled. Gratulálok.
Üdv.

Legutóbb történt

Bödön bejegyzést írt a(z) A lóápoló 41. fejezet című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Strand, nyár, halandzsa című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Jose Martinez vitorlázós történetei 5. című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Test és lélek című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Leszek a béke című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Elmulasztott boldogság című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Hang című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A lovag című alkotáshoz

ermi-enigma alkotást töltött fel A temetés címmel a várólistára

Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel Késtem címmel a várólistára

Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) A költőkhöz! című alkotáshoz

Vári Zoltán Pál alkotást töltött fel Gondolj arra! címmel a várólistára

mandolinos bejegyzést írt a(z) Irodalmi estek fórumtémához

oroszlán bejegyzést írt a(z) Lila fények című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Elmulasztott boldogság című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2018 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)