HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 2

Online vendég: 16

Tagok összesen: 1886

Írás összesen: 49092

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

hundido
2019-11-18 06:12:12

Szülinaposok
Reklám

Versek / emlékezés
Szerző: alberthFeltöltés dátuma: 2009-08-01

Attila fapalotája

Hajdanában, egykor régen
A négyszáznegyvenkilences évben...
Más idők jártak még erre
Hős napok a hun emberre...

Míg Attila nagy hun király
Követséget Bizáncból vár.
Priscos Rétort - mily szerencse,
Hogy sorsa idevezette.

Mert sorsa idevezette,
S mindezt papírra vetette.
Az utat is feljegyezte.
Nékünk emléket szerezve.

Theosodiustól küldött követséggel,
Ide igyekezvén, jöttek nappal, éjjel.
Buda özvegyénél pihentek keveset,
Végre megérkezvén mindent feljegyezett:

Attila városa, hol ég-föld határos,
A nagy rónán fekvő fejedelmi város.
Mint óriás falu, úgy tűnik Priskosnak,
S úgy mindazoknak, kik Bizánchoz szoktak.

Azért királyszék ez, jelzi katedrális,
Utcáin nem ritka az emeletes ház is.
Bástyái is vannak, lápos veszi körül,
Ha veszély támadna, a nép itt tömörül.

Köntös gátján is túl a város határa,
Mióta laknak itt, nincs adat se rája.
Ám a királyi lak ettől messzebb vagyon,
Szemlátomást azért nem is olyan nagyon.

Dereng a Látókép, s ott a fapalota,
Ez itt a vidéknek legmagasabb foka.
A nagy katedrális úgy van méretezve,
Hogy tornyának csúcsa fenn van az egekbe'.

Mégis lába alá vetve a nagy hun királynak
Küszöbvonalában fapalotájának.
Innen a Látókép, hisz itt mindent látni,
Mert várost, s a tájat belátja akárki.

Etellaka e hely, mert királya lakja.
Udvartartásának ez vagyon alapja.
Köréje települt apraja és nagyja,
S itt a fapalota... Attilának lakja.

Csodálatos e vár, a gerenda és deszka
Úgy vagyon illesztve, sehol nincs hézagja.
Sok, sok fényes tornya, több étterem benne,
Vágy rá az idegen, bárcsak vendég lenne.

Cifra palota ez, pompa és kényelem,
A királyné része még kecsesebb elem...
Ízlésben, s kellemben hiányt nem szenvede,
Szép domborművekkel, s faragvánnyal tele.

A teteje nyugszik négyszög oszlopokon,
Mik gondosan metszve vannak oldalukon.
Köztük léc-sor feszül, folyosó fut végig,
S boltozata vagyon annak, tetejéig...

Erős kerítése áll, mint vár délcegen,
Inkább látványért van, mintsem hogy védelem.
Roppant területű elkerített résszel,
Ez királyi udvar... felérhetjük ésszel.

Mindenfelől házak terpeszkednek köré,
De egy sincs oly rangos..., egyedül az övé.
Főtisztek laknak itt, s udvartartás vagyon,
Onegesius laka különbözik nagyon.

Ugyanis az övé különb mint az átlag,
Dísze fakerítés, de tornyot nem láttat.
Nem messze emellett fürdő építve itt,
Pannóniából vette e mester köveit.

Hol Kadarcs vize folyik, közelben van Elep,
E folyó kanyargós, jelentése kegyes...
A Kösübe tartva, bekerít egy teret,
Melynek Kőudvara szakrális hely lehet.

Kövei oly szentek, ha jőnek jeles napok,
Rítust tartanak ott Kádár s táltospapok.
Ilyenkor megtelik a kőudvar útja,
Közepében vagyon az áldozókútja.

Kevéssé nyugatra, innen nem oly messze,
Zelemér terül el... meg Zelem-erecske.
Kis patak-ér mellett településféle...
Hol Attila herceg gyermekkorát élte.

Rövid ez az idő, s hamar félbe szakadt...
Messze földre vitték, s évekig ottmaradt.
Cserébe érkezett ifjú Aetius Rómából
A császár rokona, hercegi családból.

Míg Attila herceg Bolognában művelődött,
Aetius Zeleméren, s Etellakán nevelődött.
Akkor még e szokást üdvösnek találták.
Így ismerték jól meg egymás kultúráját...

Ellenfelek lettek, ez már más történet,
Csillagokban írták, így hozta a végzet.
Fapalota helyén csak egy csárda vár most.
De meg mindig fennáll a királyi város!

2006. április 6.

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Alkotó
alberth
Regisztrált:
2009-03-01
Összes értékelés:
3019
Időpont: 2009-08-01 19:51:20

Kedves Kata!
Köszönöm a visszaigazolást, mert épp attól tartottam, hogy ez a vers a hossza miatt talán unalmas lesz.De így már nyugodtabb vagyok. Lehetett volna még tovább is írni, csak ledobtam a végét, pedig még szó volt a lakomáról és arról, hogyan kísére Attila a delegációt a Tiszáig. :-)
Na nem baj, van még egy hasonlóan hosszú versem, a Hortobágyi életképek. Azt is behozom, ha igény van rá. :-)
Üdv.: Alberth
Alkotó
alberth
Regisztrált:
2009-03-01
Összes értékelés:
3019
Időpont: 2009-08-01 19:46:25

Kedves András!
Kellenek a történelmi versek, mert könnyebb megjegyezni, mint a prózát és jobban megmarad az emlékezetünkben. Nekem is, ha a hun-magyar mondák jutnak eszembe, legelőször Arany János balladáira gondolok. Manapság kevesen vállalják fel ezeknek az ,,ős cd-nek" a legyártását, pedig a magyar lélek könnyen ráhangolódik és a kollektív emlékezet is könnyen megjegyzi. Persze nehezebb műfaj is, mint a modern versírás. :-)
Én is fejlesztgetem magam a léchez, mert elég magas. De nem baj, csinálom. Ha nem viszem át, átbúvok alatta. :)))
Üdv.: Alberth
Alkotó
alberth
Regisztrált:
2009-03-01
Összes értékelés:
3019
Időpont: 2009-08-01 19:40:05

Kedves Toni!
Egyet se bánkódj, ez egy olyan vers, melynek az adatait nem találnád a történelemkönyvekben. Én is egész véletlenül jutottam hozzá. Sokat vitatkoznak, hogy hol lehetett Attila városa, pedig az 1860-as években a református kollégium megőrizte azokat a dokumentumokat, melyet egy lelkes kutató, /aki egyébként pap volt/, szívós munkával gyűjtögetett. Én csak megpróbáltam verssé gyúrni az ismeretanyagot, úgy hogy minden adat benne maradjon! Képzeld el, 2006-ban összesen ezt az 1 verset írtam. :-)
Üdv.: Alberth
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
12603
Időpont: 2009-08-01 18:47:14

Mint látom, nem új, hanem korábbi versed igazán annyira olvasmányos, bármilyen hosszú, mégis olvasnám még tovább is. Jó elidőzni a régi időkről, csodálatos régi nagyjainkra emlélezni, pláne ilyen tálalásban.
Üdvözöllek: Kata
Alkotó
András
Regisztrált:
2007-12-01
Összes értékelés:
3204
Időpont: 2009-08-01 13:53:05

Régen egyebek között ehhez hasonlatos költeményekkel adták tovább a tudást, s énekelték meg nagyjaink tetteit őseink...
Nagyszerű költeményedet öröm olvasni
gratulálok

Legutóbb történt

Zentai Tóth Béla alkotást töltött fel ZUGKOCSMA 2. címmel a várólistára

szilkati alkotást töltött fel Krizantém II. címmel

Pecás alkotást töltött fel ,,Chatelgetők....?!" címmel a várólistára

Selanne bejegyzést írt a(z) Télváró című alkotáshoz

Selanne bejegyzést írt a(z) Hang-jegyes című alkotáshoz

Selanne bejegyzést írt a(z) Zártkörű című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Nyelvem című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Semmi című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Semmi című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Semmi című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Hét főbűn II. (gula) falánkság című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Hét főbűn II. (gula) falánkság című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Hét főbűn II. (gula) falánkság című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Semmi című alkotáshoz

történetmesélő bejegyzést írt a(z) Hét főbűn II. (gula) falánkság című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)