HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 0

Online vendég: 7

Tagok összesen: 1886

Írás összesen: 49100

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2019-11-18 17:49:15

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: MunkácsyFeltöltés dátuma: 2009-08-01

Gondolatok a reformpedagógiáról

Az ipari és természettudományos fejlődés már a századelőn felvetette a nagy kérdést, hogy a herbarti elveken nyugvó pedagógia reformjára van-e szükség vagy a reformpedagógiára. John Dewey kiváló amerikai pedagógus a herbarti pedagógiai rendszer, az etikus ember nevelésének bírálatában előre jelezte, hogy az ipari társadalom és a herbarti pedagógia közötti ellentéteket csak a reformpedagógia képes megoldani. Binet A szellemi fáradság című munkájában hasonlóan kifejti, hogy a régi pedagógiát nem megreformálni kell, hanem el kell vetni teljes egészében, és a megfigyelésen, tapasztaton alapuló pedagógiával kell helyettesíteni, amelyek eredményeit kísérletekkel lehet igazolni.
John Dewey felfogásában a herbarti etikus ember helyébe a pragmatista, cselekvő ember ideálja kerül. Reformpedagógiai felfogása abból indul ki, hogy a demokrácia és a modern termelési feltételek miatt nem tudjuk megjósolni, hogy milyen lesz a jövő civilizációja. Ezért úgy lehet a jövőre nevelni, ha olyan képzést adunk a tanulóknak, hogy tehetségüket teljes mértékben alkalmazni tudják az új körülmények között.
Ezért nem a "végtermék", az információ felhalmozása a fontos, hanem olyan készségek kialakítása, amelyekkel meg tudja oldani az eléje kerülő problémákat. A reformpedagógia más hívei is egyet értenek a devey-i elvekkel, hogy az iskolából elkell tűnjenek a hagyományos értelemben vett osztálytermek, katedrák, dobogók. Ezek szerepét a megfelelően felszerelt laboratóriumok, mű¬helyek, könyvtárak és más módéra oktatási eszközök kell átvegyék.
Az ismertek elsajátításának az alapja nem a könyv, hanem a cselekvés kell hogy legyen, ez azért jelentős, mert így harmónia alakul ki az egymástól elszakított tantárgyak,az elmélet és gyakorlat, a szellemi és a fizikai munka, a tudomány és művészetek között.
így lehetőség nyílik olyan váratlan problémák megoldására, amelyek mozgásba lendítik a tanulók értelmét, aktivizálják gondolkodásukat. Ezáltal a megfigyelés felderítő, felfedező jellegűvé válik, a szemléltetés nem egyszerű bemutatás, észrevevés, felismerés, hanem egy aktív, kereső, kutató folyamat. Dewey iskola és pedagógiai modelljéből önként adódik a jelen és a jövő feladata: a reformpedagógiai elvek minél nagyobb méretű átvétele a társadalmi szükségletek és elvárások mögött kullogó iskolarendszerünk felfogásába. A reformpedagógiai elvek jobb megismerése érdekében tekintsünk bele néhány nagy előd reformpedagógiai módszereibe és elveibe.
Geors Kerschtensteiner (1854-1932)
Elutasítja a könyvre épülő iskolát. A praktikusan felhasznál¬ható tárgyi ismereteket közlő módszereket részesíti előnyben. A tanulóknál elsősorban az egyéni szellemi, manuális tehetséget fejleszti, a fizikai munkavégző képességét növeli. Az olyan iskolák szervezését sürgeti, ahol életszerű praktikus felkészítést kap¬nak a tan ül ók.
Mária Montessori (1870-1952)
A gyermekben élő természetes tevékenységi ösztönt kell kihasználni és szabadteret kell engedni a cselekvési szabadságnak Az iskolában nincs tilalom csak mások jogainak tisztelete. Nagy hangsúlyt fektet a kézügyesség fejlesztésére, a feladatok elvégzésére játékos módszerekkel készülnek fel a tanulók az önállóság szellemében.
Rudolf Sídner (1861-1925)
Az oktatás anyagát és a módszereket a tanulók természetes szakaszaihoz kell igazítani. Az iskola élete családias kell hogy legyen és "epochális" oktatást kell folytatni. Hangsúlyozza a
művészi oktatás és az idegen nyelvek fontosságát.
Celestin Freinet (1895-1966)
A tanulók nem a tankönyvekből szerezték meg a tudásukat, hanem inkább saját maguk figyelték meg környezetüket és azokat leírták és kinyomtatták.
A freineti elv:Használd ki a gyermek kezdeményező, próbálkozó, felfedező tevékenységét. Az osztály műhely kell hogy legyen, a tanító nem parancsoló, hanem baráti tanácsadó. A tanulók szabad légkörben, szabad választásuk alapján tevékenykedtek, munka ál tál az életre nevelve.
Helen Parkhurst (1887-1973)
Az US A-ban hozott létre egy koedukált reformiskolát Parkhurst úgy vélte, hogy a közös frontális oktatás nincs tekintettel a tanulók egyéniségére, egyéni sajátosságaira, szorgalmára, eltérő képességeire, értelmi fejlődésének eltérő ütemére. A hagyományos tantermeket szakkabinetekké alakították át. Ellátva azokat a szükséges szemléltető és kísérleti eszközökkel.
Minden egyéb a tanulók fejlődési ütemének és akaratának megfelelően történt. Mindenki, minden tantárgyból feladatot kapott, a feladatokat a gyermekek önállóan dolgozták ki. A tanárok csak szükség esetén adtak eligazítást. A feladattal elkészültek vizs¬gára jelentkeztek, a sikeres vizsga után új feladatot kaptak. Mindenki saját fejlődési üteme szerint haladhatott, és teljesítményét a ta¬nulmányi táblázaton ellenőrizhette.
Az első világháborút követően az új reform pedagógiai törekvéseket a Progresszív Nevelési Társaság foglalta össze, mely a húszas évekre tekintélyes pedagógiai mozgalommá vált. A Progresszív Nevelési Társaság alapelveit hét pontba foglalták össze.
1. A gyermek fejlődésének természetes szabadsága.
2. Minden gyermeki tevékenységnek alapja az érdeklődés kell hogy legyen.
3. A pedagógus vezető-irányító és nem feladatkijelölő, leckefeladó.
4. Fokozni kell a gyermeki fejlődés tudományos tanulmányozását.
5. Nagyobb gondot kell fordítani a gyermek testi fejlődését befolyásoló tényezőkre.
6. A gyermek életszükségletének a kielégítésére a család és az iskola együttműködése szükséges.
7. A pedagógia vezetőereje a "progresszív" iskola legyen.
A reformpedagógia jellegzetessége, hogy az iskolai életet a gyermek természetes érdeklődésére alapozta, így gyermekközpontúvá vált az iskola, a tanuló öntevékenysége folytán fejlődhetett harmonikus egyéniséggé. A reformpedagógia a hagyományos iskolától lényegesen eltérő, annak szervezetétől és tartalmától alapvetően különböző, újszerű nevelési intézménytípust alakított ki, amely szakított a hagyományos iskolák "ősi értékével".Elvetették ama hagyományos "tankönyv-iskola" sematizmusát. A tanulók a passzivitás helyett a cselekvést, az aktivitást, a gyermek fejlődésének lélektani vonatkozásait tartották fontosnak.
Ez a "munkaiskola", ahol a súlypontja tananyagról, a tanítóról áttevődik a tanulóra és a tanuló emberformáló tevékenységére. Az új oktatási forma a gyermek konkrét tevékenységének helyzetéből táplálkozik. Ennek irányításához nagyon kell ismerni az egyes gyermekek érdeklődésének az irányait. Érteni kell ahhoz, hogy éberen tudjuk tartani a tanulók tudásvágyát és tudni kell, hol és mikor kell segíteni.

2009

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Alkotó
Regisztrált:
2007-04-19
Összes értékelés:
133
Időpont: 2009-08-02 13:19:32

Bizony az iskola konzervativ, a pedagógusok sem szentek. A megszokott is mindig könnyebb, mint az újjításokat alkalmazni. Tunyán tölteni az életet mindig könnyebb, mint naponta tanulni valamit. A kommunista rendszer tudjuk földig alázta a pedagógusokat, a "demokrácia" kiüzte az iskolából őket, a tanulók lenézik, kiröhögik, a szülök néha megverik, tehát itt többről kellene legyen szó, mint a pedagógia egyszerű reformjáról, az iskola és a pedagógusok társadalmi megbecsülésének reformjáról. Az iskola színvonala, mindig a társadalom minőségének fokmérője volt, vagy megfordíthatjuk, amilyen a társadalom , olyan az iskola. A magyar társadalom pedig nagyon beteg, amit az oktatási rendszer zilált állapota nagyon jól tükröz. Pedig egy olyan többszörösen "agyonvert" kisországnak, mint Magyarországnak, csak a kultúra jelenthetne kilábalást.
Szerkesztő
Regisztrált:
2006-03-12
Összes értékelés:
1472
Időpont: 2009-08-02 07:35:47

Mivel pedagógus vagyok, érdeklődve olvastam amit írtál. A mai pedagógusok között sokan leragadtak annál, amit az "ősidőkben" tanultak. Tisztelet a kivételnek! Ma az már nem működik, hogy a tanár 45 percen át beszél-Szorozva ez 5-tel, vagy 6-tal, atólfüggően hány órájuk van a gyerekenek. /mi is egy értekezleten, vagy egy unalmas ea-son nem figyelünk, beszélgetünk, rajzolgatunk/Akkor mit várunk a gyerekektől? A projektmódszer, vagy a kooperatív jó arra, hogy ne unalmasan, hanem tevékenyen érdeklődést felkeltően tanítsunk. Igaz, erre fel kell készülni, nem lehet rutinból tenni. "Érteni kell ahhoz, hogy éberen tudjuk tartani a tanulók tudásvágyát és tudni kell, hol és mikor kell segíteni."
Ha ez sikerül, akkor a kíváncsian, vidáman érkező kis elsősökből nem lesz a tanulást utáló gyerek.

Legutóbb történt

Krómer Ágnes alkotást töltött fel Szívek temetője címmel a várólistára

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Inkább leszek című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Játs(s)zma című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Fekete szemek című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Fekete szemek című alkotáshoz

Vox humana bejegyzést írt a(z) Fekete szemek című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Játs(s)zma című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Játs(s)zma című alkotáshoz

Marcsy alkotást töltött fel Hová lettek ? címmel a várólistára

szilkati alkotást töltött fel Fekete szemek címmel

eferesz alkotást töltött fel Játs(s)zma címmel

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) Averzió. Hogy miért? című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Sün Salamon az én nevem című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Sün Salamon az én nevem című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Sün Salamon az én nevem című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)