HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 2

Online vendég: 15

Tagok összesen: 1886

Írás összesen: 49114

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2019-11-18 17:49:15

Szülinaposok
Reklám

Versek / egyéb
Szerző: MüszéliaFeltöltés dátuma: 2009-08-03

Júlia

Júlia

Te nem tudtad, a bozótban új élet fogant,
Nem tudtad, hogy szíved alatt van a gyermek,
Rettegtél a pusztítástól, hitted, vége lesz,
Hitted, a sors megkönyörül, a kést kiragadja
Sovány kezedből, elintézi a Bolond helyett,
Megszabadít, s üres leszel, mint voltál azelőtt.

Jaj-jaj, azok a bokrok,
Azok a rekettyék,
Azok a vízbe hajló,
Sírva lehajló
Fűzek!

Nem tudtad, a tettek magva könyörtelenül kihajt,
Sarjvessző lesz, lombos bokor, fává serdül, s érlel
Keserű meg édes gyümölcsöket. Beleéltél a jövőbe
Tágult szemekkel, nem törődve és magányosan,
Létezték a pusztulásban, halálod volt a létezés,
Nem tudtad, mit kezdj magaddal, és vele, velük.

Hol találjalak meg?
Nem jössz el már.
Azt sem tudom,
Milyen volt az arcod,
A tested.

Számodra nem volt holnap, csak ez itt,
És csak a most. Mire mentél volna félős
Látomással, késő lázadással, könnyed se volt,
Összeszorítottad a fogad, és hallgattál,
Hallgattál, mint cselédlány-elődöd,
Ó, a Tisztes Úriház, és Zola, aki ismert téged is.

Jaj, mivel érdemeltem?
Jaj, Uram, engem
Miért vertél
Ostoroddal
Kegyetlenül?

Túl voltál már rajta, s ott feküdt
Pőrén és kihűlő testtel, ott feküdt a nem-kívánt,
Nem-akart, és el nem ismert Névtelen.
Ott feküdt és tiltakozott ellened, az apja
Ellen, egyetlen lázadás volt, puszta NEM.
Vetted a kést. Féltél. Fájt. Reszketett kezed.

Eltüntetem.
Kitörlöm életemből
Azt a napot,
Azt a kilenc
Hónapot.

Aztán: sötét. Ott feküdtél, tétován, szelíden.
Mindennek vége volt: benned s a világban.
Tudtad, ő megmaradt. Ők ketten megmaradtak.
És feküdtél istállódnak szalmás padlatán,
Békésen, mint az állat: túl vagytok rajta.

Mit tegyek most?
Élve maradt.
Elítélnek?
Nincs igazság,
Jaj, igazság nincs sehol.

Te nem tudtad: azért nincs igazság,
Mert annyi van: bozótnak és rekettyésnek igazsága,
Testnek, szándékoknak igazsága, szegénységnek igazsága,
Félelemnek, lázadásnak, fájdalomnak, megaláztatásnak,
Közönynek mind egy-egy igazsága, melyiket kívánod?
Melyik vagy te, s melyik szerint ítéljenek?

Sajnáljatok
Ti emberek,
Sajnáljatok,
Mert szenvedek,
S magam vagyok.

Nem tudod, hogy temiattad szorult össze torkom,
Nem tudod, hogy temiattad félek s gyilkolok.
Azt hittem, hogy nem vagy többé, elsöpört az Új szele,
Elsöpörtek fények s forradalmak, hittem, hogy szabad vagy,
Büszke, nem bizonytalan. Azt hittem: tudod.
Itt állsz széttárt karokkal. Bűnös vagy, mégis bűntelen.

Ezután se lesz jobb
Nekem már soha,
Ki törődik
Az elesettel,
A szegénnyel?

Én, én törődnék, s nem tudom, hogy mit tegyek.
Elmennék hozzád: szólj, merre vagy. Kiáltanék:
Irtsatok ki minden bokrot, minden elleplező szál füvet,
Tegyetek mindent pusztasággá inkább, ahonnan messze látni,
Védjétek meg őt és őket, de tudom, hogy nem lehet.

Nékem senki se kell,
Nincs énnékem társam.
Gúnyolnak engem,
Megvetnek engem
Bajomban.

Te nem tudod, hogy az öröm jobban méltó
Megvetésre, nem tudtad, hogy mit se gúnyol
Jobban a lét, mint a boldogságot. Mennyi mindent
Nem tudtok még, hogyan magyarázzam el?
Nincs szavam: elszorult torokkal és remegve
Állok csak, mennék, tennék, lennék, s nem tudok,
Egy hibától megkímélve másba zuhanok.
Hozzád mennék tanácsokért, tőled tanulnék
Alázatot, belenyugvást és türelmet: rám férne.

Jaj-jaj, azok a bokrok,
Azok a rekettyék,
Azok a vízre hajló,
Sírva lehajló
Fűzek!

Nem, nincs tanácsom. Mit mondhatnék? Ne tedd?
Ostoba korlát, gát és kényszer, mondanád te, s joggal.
Nem zárhatunk arany rácsok mögé,
Nem zárhatunk el, már csak azért sem,
Rabok vagyunk, te voltál szabad -
Bárcsak tudtad volna szabadságodat.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Regisztrált:
2010-06-28
Összes értékelés:
389
Időpont: 2010-07-05 19:21:48

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Ez nem ballada-szerű, hanem az, és a javából.Gratulálok.
Alkotó
Regisztrált:
2009-05-05
Összes értékelés:
915
Időpont: 2010-05-09 16:34:53

válasz Arthemis (2010-05-09 10:34:46) üzenetére
igazad van, tényleg van benne valami ballada-szerű
Szenior tag
Regisztrált:
2005-12-13
Összes értékelés:
1310
Időpont: 2010-05-09 10:34:46

A verssel is képes vagy történetet elmondani és közben gondolatokat elindítani. A szerkezetről az egyik Arany ballada jutott eszembe.:) Nem ugyanaz csak hasonló. Nagyon jól megoldottad.
Alkotó
Regisztrált:
2009-05-05
Összes értékelés:
915
Időpont: 2010-03-23 08:35:27

válasz Bödön (2010-03-22 19:56:04) üzenetére
kösz, hogy előszedted ezt a régi verset. történt egy hasonló eset, amikor írtam, az ihletett meg. sötét, mint általában az élet.
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
8487
Időpont: 2010-03-22 19:56:04

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Ez egy megrendítően szép vers. Nagyon tetszik a szerkezete is, a keresztválaszos, felelgetős szerkezet. Van benne valami sötét alapvetés. Egyszerű, élettel, halállal teli. Örülök, h elolvastam!!! -én

Legutóbb történt

oroszlán bejegyzést írt a(z) hópelyhek című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Zártkörű című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Fritz kalandjai: Tudod mit...? című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Fekete szemek című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Fekete szemek című alkotáshoz

alberth alkotást töltött fel Akkor élünk mi igazán... címmel a várólistára

Vox humana bejegyzést írt a(z) Semmi című alkotáshoz

Marcsy bejegyzést írt a(z) Hová lettek? című alkotáshoz

Marcsy alkotást töltött fel Az Igazság címmel a várólistára

Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel Éhség címmel a várólistára

Miléna bejegyzést írt a(z) Izzásba dönteni című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) hópelyhek című alkotáshoz

Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) Újra című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) hópelyhek című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Érzéki csalódás című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)