HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 0

Online vendég: 6

Tagok összesen: 1871

Írás összesen: 48722

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum
Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / abszurd
Szerző: Michael JackobFeltöltés dátuma: 2009-08-05

A kérdés

- Nemrég megismertem egy lányt. Elképesztően gyönyörű. Hogy mondja, kérem? Nem! Nem lehet olyan gyorsan rátérni a lényegre. Nos, mint megtudtam, harmadéves bölcsésztan hallgató. Mindjárt rájöttem, mire bukik az ilyen. Nem kérem, nem a méretes Rudira, hanem az intellektuális Karcsira, azaz rám. Most meg mit nevet?
Na szóval, elhívtam vacsorázni egy francia étterembe, és hogy lássa, kivel van dolga, limuzinnal mentünk egészen a Le Jardin-ig. Megmutattam, hogy nekem erre is telik, bár igazság szerint a gatyám is ráment, sőt még kölcsön is kellett kérnem egy uzsorástól, akiről később kiderült, hogy az al-Kaida maffia tagja. Most megint mit nevet? Mi az, hogy nem létezik olyan, hogy al-Kaida maffia? Már hogyne létezne, kérem. Maga szerint akkor kik voltak azok, akik New Yorkban felrobbantották az ikerhidat? Hát hallatlan! Mondja, maga hol él? Na tessék, most meg ki van akadva. Ahhoz képest, hogy ilyen keveset beszél, elég nehéz magát követni. Nyugodjon meg! Attól, hogy kopasz, még nem lesz okos, még kevésbé Sámson. A termetéből ítélve az anyja sem sajnálta magától dús keblének éltető nedűjét. Persze nem sértegetni akarom, csupán vallási értelemben mondtam. Nem, nem átvitt értelemben, hanem vallási értelemben. Várjon! Elmagyarázom. Hogy mondja? De! Most már ragaszkodom hozzá! Vegyük, tehát például Jézust és Szűz Manyikát. Manyikát ugyebár a szentlélek... ööö... hogy is mondjam, hogy megértse? Áh igen! Szóval Manyikát a szentlélek "meglátogatta", ha érti, mire célzok... Lényeg a lényeg, megszületett Jézus. Köztudott, hogy ő sosem ivott se anyai, se más fajhoz tartozó kebelből (bár az utóbbit még nem bizonyították be), mert a szentlélek atyai gondviselése táplálta. Na remélem, érti a kapcsolatot e között és a között, amit az imént magára mondtam. Ha befejezte az ordítozást, akkor folytatom.
Tehát az étteremben, amikor a rendeléshez értünk, úgy tettem, mintha nem először járnék ilyen elit helyen, megrendeltem a legfrappánsabb nevű előételt. Aztán, amíg vártunk és vörösbort kortyolgattunk, gondoltam felvetek valami magasabb értelmi szintet igénylő témát. Meg is kérdeztem, hogy mi a véleménye a kínai piramisokról? Mire ő csak egyetlen szót felelt. Azt mondta: - Gízai. - Nem tudtam hová tenni a dolgot, aztán eszembe ötlött, hogy bizonyára egy régi kínai kifejezést hallhattam tőle. De mivel nem vagyok e becses nyelv legnagyobb szakértője, így gondoltam gyorsan témát váltok. Érdekfeszítő beszélgetésünk következő tárgya a hold volt. Természetesen ezt is én vetettem fel egy olyan cseles mondattal, hogy: Ma telihold van. Sajnos az erre adott válaszából sejtettem meg először, hogy valami baj lehet a lány fejével, ugyanis azt mondta: - Tudtad, hogy a hold születésekor tizenötször közelebb volt a földhöz, mint most? Szinte a teljes égboltot eltakarta. - Én ezen aztán elgondolkoztam. A magam megkérdőjelezhetetlen logikájával rájöttem, hogy ez teljes képtelenség, mert ha a hold szinte teljesen eltakarta volna az eget, akkor a napnak nem maradt volna hely, és mint tudjuk az "őslevesnek" ő volt a "főszakácsa". Sajnos nagyot csalódtam a lányban, pedig a beszélgetésünk elején azt hittem, hogy ő talán még nálam is többet tud a világ dolgairól. De mivel már teljes tudatában voltam szellemi fölényemnek, nem akartam megszégyeníteni, ezért csak elcsodálkozva annyit feleltem: Ez igen! De szerencsére épp akkor hozták ki az előételünket, így ezt a témát is sikeresen lezárhattuk. Azonban az előételt, amit rendeltem nem koronázta siker, ugyanis két árva, csupasz csigát hoztak nekem, mely egyetlen nagy, zöld, levélszerű növénnyel volt ékesítve. Egy hétköznapi ember azonnal közönséges kerti salátának titulálta volna, de én tudtam, hogy több van a dologban, mint ami első ránézésre látszik. De természetesen mesterien álcáztam csodálkozásomat, és úgy tettem, mintha szándékosan ezt rendeltem volna.
Ugye nem alszik? Csak, mert látom, hogy lekókadt a feje. Most miért vicsorítja rám a fogait? Komolyan mondom, elképesztő egy fickó maga. Én sem vagyok egy buta ember, de magán aztán az Isten sem tud eligazodni. Na de ha már így belelendültem, akkor folytatom:
Sejtésem, miszerint a lány nem teljesen épelméjű, akkor erősödött meg bennem, amikor késemért nyúltam, hogy kettészeljem vele az egyik, még vonagló csigát. Azt mondta: - Ezeket a csigákat egészben kell lenyelni. - Még hogy egészben, gondoltam magamban. Ki az, az eszement, aki egészben nyel le egy ilyen méretes akármit? Úgy tettem tehát, mint aki nem hallotta, szintén azért, hogy ne hozzam szégyenbe, és sebészi precizitással felnyársaltam az egyik puhatestűt. Sajnos nem úgy sült el a dolog, ahogy vártam, ugyanis erős szagú folyadék vált ki belőle. Hamarosan kiderült, hogy az orrfacsaró jelző jobban illett erre a szagra, mint azt korábban sejteni mertük. Az egyik közelben ólálkodó pincér úgy osont oda az asztalunkhoz, mint veszett tyúk a rántottához, aztán szerényen a fülembe súgta: - Uram! Ezt a fajta csigát speciális módon töltik meg egy igen csak egzotikus krémtöltelékkel, melynek nagyon finom az íze, ám a szaga annál kevésbé kellemes. Ezért egészben szokták fogyasztani. - Kicsit meglepődtem a hallottakon, de hogy álcámat továbbra is megőrizzem, csak annyi feleltem: Semmi gond! Én ezt így szoktam fogyasztani. Ezt követően a lány többet nem szólalt meg. Nyílván rájött, hogy nem érhet fel az én ragyogó elmém magasztos határáig. Pedig igazán szólhatott volna, hogy beszéljek "érhetőbben", azaz az ő szintjén... De hát nem szólt.
A pincér beszámolója a töltelékkel kapcsolatban igencsak felkeltette az érdeklődésemet, és mivel nem találtam túlságosan étvágygerjesztőnek a felnyársalt csigát, így arra jutottam, hogy csak a tölteléket fogom megenni. Folyékony állaga miatt villámmal még a nyolcadik próbálkozásomra sem sikerült elegendő mennyiségű krémet megkaparintanom, ezért mivel már kezdett elegem lenni ebből az egészből, és a gyomrom is eléggé csikart, jól megtermett mutatóujjammal elkezdtem ügyesen felkanyarítani a tölteléket. Valóban nagyon ízletesnek bizonyult, ám rövid idő elteltével elment az étvágyam, ugyanis a szomszédos asztaloknál az emberek sorra hányni kezdtek. A látvány magával ragadó volt. Mintha már-már versenyszerűen csinálták volna. Az egyikük elkezdte, és ahogy a többiek ránéztek, mint a majmok azonnal utánozni kezdték. Micsoda primitív bagázs.
De mivel én okos ember vagyok, erről egy újabb ideális beszélgetési téma jutott eszembe. El is kezdtem taglalni a lánynak a dolgot: Régen a görögök egy nagy lakoma idején, ha már tele voltak (mindennel), kimentek és visszaöklendezték, amit lenyeltek, majd az ürítést követően folytatták tovább a lakomázást. De azt nem tudtam, hogy ezt a nemes hagyományt Francia földön is ápolták, azt pedig végképp nem, hogy még ma is divat lenne. A lány ekkor minden előjel nélkül elsápadva felpattant és kiviharzott az étteremből. Abban a pillanatban végképp tudatosult bennem, hogy a lánynak nincs ki mind a négy kereke. Bizonyára sokkolta az a rengeteg új információ, amit tőlem megtudott. Nagy kár, pedig igazán csinos volt... Ám ami engem is sokkolt az, az volt, hogy a mellettünk levő asztaltól felugrott egy tagbaszakadt férfi, majd azt kezdte ordibálni, hogy tönkretettem az estéjüket. Egyre fenyegetőbben közeledett felém, én pedig nem tudtam mitévő legyek. Amikor egészen közel ért, megpróbált megütni, de hála a sok "Jackie Chan" filmnek, no meg a Mátrixnak, sikerült elhajolnom a vészesen közeledő ököl elől. Viszont a kevés "van Damme" filmnek köszönhetően nem sikerült tökéletesen imitálni a színész cseles rúgását, így a kiszemelt ember helyett az egyik odarohanó pincér állkapcsában állapodott meg a lábam. Sajnos a pincér állkapcsa eltört, pedig szavamra mondom, nem járok kondizni.
Most megint mit nevet? Még hogy én szerencsétlen? Kikérem magamnak!
Tudja, nem értettem, miért szajkózta végig, amíg meséltem, hogy nagy szerencsém van, hogy ez a rács elválaszt minket. Szerintem egyáltalán nincs szerencsém, ugyanis nagyon szűk nekem ez a cella, ha ne lenne itt ez az elválasztó rács, akkor biztosan kényelmesebb lenne... Bólogat és mutogat. Na látja! Maga is egyet ért velem.
Na tehát a pincér feljelentést tett, és mint később kiderült a pénz, amit az uzsorástól kölcsönkaptam hamis volt. Nos engem ezért csuktak le. Lenne még kérdése? Örömmel válaszolok!

Ez az első ilyen jellegű írásom. Kíváncsi vagyok a véleményekre és az építő kritikákra! :)

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Regisztrált:
2008-04-11
Összes értékelés:
35
Időpont: 2009-11-27 21:52:14

Kedves Arthemis!

Köszönöm, hogy elolvastad és véleményezted is! Örülök, hogy tetszett! Remélem, megmarad ez a jó szokásod, és ezentúl is olvasni fogod az írásaimat... :)

Üdv.: Michael
Szenior tag
Regisztrált:
2005-12-13
Összes értékelés:
1310
Időpont: 2009-11-09 11:12:16

A hihetetlen önámítás tipikus példája a főszereplő. Nagyon jól formáltad meg az alakját. Ez az eredmény, ha a butaság és az önkritika teljes hiánya elegyedik. Tetszett.
Alkotó
Regisztrált:
2008-04-11
Összes értékelés:
35
Időpont: 2009-08-22 21:09:44

Kedves Müszélia!

Ez érdekes! Ami azt illeti, nemrég hallottam valami hasonlót én is. Azaz, hogy Kínában is piramisokra bukkantak. De arról nem tudtam, hogy "tiltják" a pontosabb szemügyre vételüket. Köszönöm a hozzászólásodat!

Michael
Alkotó
Regisztrált:
2009-05-05
Összes értékelés:
915
Időpont: 2009-08-15 07:22:49

Állítólag tényleg vannak piramisok Kínában. Repülőgépről szokták látni, időnként megjelenik egy szenzációs beszámoló, de valszeg csak olyanok, mint a bosnyák piramisok: szabályos kúp formájú hegyek. És itt is van összeesküvés-elmélet: a hatóságok "tiltják," hogy az amerikaiak a rejtélyes alakzatok közelébe menjenek.
Alkotó
Regisztrált:
2008-04-11
Összes értékelés:
35
Időpont: 2009-08-10 16:06:10

Kedves Judit!

Nem tudom, hogy a meleg, vagy valami más befolyásolt, de ezt a művet egyik este éjfél után hirtelen felindulásból "követtem" el. :)
Valamiért messziről elkerült az álom, így nekikezdtem írni. Hogy őszinte legyek, a magam mulattatására kezdtem formálni a mondatokat, és minden tervezés nélkül, ami jött, azt leírtam. Nos, ez lett belőle. :) Örülök, hogy sikerült elnyernem a te tetszésedet is!

Üdvözlettel: Michael
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
5021
Időpont: 2009-08-10 15:13:03

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Michael! Bevallom amikor megláttam az új írások között a mostani írásod címét, nem akartam elolvasni. Nem volt kedvem a misztikus horrorhoz, amit általában írni szoktál. Na, ebből is látszik, hogy az előítélet csak arra való, hogy ne hallgassunk rá...
Saját magamat is megleptem, amikor végül mégis olvasni kezdtem, aztán meg Te leptél meg engem. Már BeAn-nak is írtam, hogy úgy látszik a nyári meleg nagyon jót tesz a humornak, csak úgy sziporkáznak az alkotó társak. Ez az írás is nagyon kedvemre való. Mind a tartalma, mert nincs rosszabb és fárasztóbb annál a buta embernél, aki okosnak hiszi magát. Mind a megírásának a módja, ahogy a történet kerekedik, az egyszerű kérdés /ami el sem hangzik a történetben!/ és a bonyolult válasz. Ahol egyrészt saját magát is kommentálja, másrészt mások reakcióit is beleszövi a válaszába. Nekem nagyon tetszett. Gratulálok! Remélem máskor is próbálkozol. Judit
Alkotó
Regisztrált:
2008-04-11
Összes értékelés:
35
Időpont: 2009-08-06 16:09:10

Kedves Virág!

Neked is megköszönöm, hogy elolvastad! Örülök, hogy néhány kellemes percet szerezhettem az írásommal! :)

Üdv.: Michael
Alkotó
Regisztrált:
2008-04-11
Összes értékelés:
35
Időpont: 2009-08-06 16:06:44

Kedves artur!

Köszönöm, hogy olvastad és véleményezted is! A hibákkal egyet értek, köszönöm, hogy rájuk világítottál! :)
A tagolás... Nos, én mindig Wordben írok, és ott ez is aránylag megfelelően tagolva van. Az igazság az, hogy amikor a legelső művemet felraktam ide, akkor az itteni szövegmezőben is beillesztés után tagoltam a szöveget, de miután feltöltöttem, ez szövegszerkesztő mindent összenyomott. Azóta csak simán beillesztem, és nem kínlódom a tagolással, mondván, úgysem marad meg! Ha ez a "hiba" már nem áll fenn, vagy valamit én csináltam rosszul, akkor elnézést kérek, legközelebb tagolok! :)
Még egyszer köszönöm, hogy elolvastad! örülök, hogy tetszett!

Üdv.: Mihula
Alkotó
Regisztrált:
2006-01-24
Összes értékelés:
515
Időpont: 2009-08-06 14:21:38

Nagyon szellemes, kellemes olvasmany.
Szenior tag
Artúr
Regisztrált:
2007-02-21
Összes értékelés:
3814
Időpont: 2009-08-06 13:33:44

Szia!
Szerintem inkább szatíra, mint abszurd, és nekem nagyon tetszik. Néhány hiba, amit észre vettem benne. "Na de ha már így belelendültem, akkor folytatom: " A NA után vesszőt kell írni.
" ... ha ne lenne itt ez az elválasztó rács ... " Szerintem, hiányzik egy N betű.
" ... kölcsönkaptam ... " Külön írjuk.
A szöveget a helyedben szellősebbé tenném néhány bekezdés alkalmazásával. Olvashatóbb is volna, és kicsit tagoltabbá tenné a sztorit. A Holdat pedig, mint égitestet, nagy betűvel írjuk, de ha a területre gondolsz, mint hold, akkor rendben van.:-)
Üdv.

Legutóbb történt

szilkati bejegyzést írt a(z) Perzselő idő II. című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Perzselő idő II. című alkotáshoz

Horvaja bejegyzést írt a(z) Össze-vissza című alkotáshoz

Horvaja bejegyzést írt a(z) Szex szeretkezés nélkül című alkotáshoz

szilkati alkotást töltött fel Perzselő idő II. címmel a várólistára

black eagle bejegyzést írt a(z) Te vagy az című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Te vagy az című alkotáshoz

Magdus Melinda bejegyzést írt a(z) Szex szeretkezés nélkül című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Te vagy az című alkotáshoz

Magdus Melinda alkotást töltött fel Össze-vissza címmel a várólistára

sailor bejegyzést írt a(z) Csigaházak című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Találkozás egy kék szajkóval című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Érdekes álom? című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Tegnap című alkotáshoz

Horvaja bejegyzést írt a(z) Találkozás című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)