HONLAPUNKTagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K. |
ALKOTÁSOKCikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj |
EGYÉBLinkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal |
Statisztika
Online vendég: 22 Tagok összesen: 1916 Írás összesen: 51247 |
|
Regisztráció![]() ![]() |
![]() Utolsó hozzászóló: ![]()
|
Szerző: MüszéliaFeltöltés dátuma: 2009-08-07
Elsüllyedt világElsüllyedt világ Néhány évvel ezelőtt Gválijarban éltünk, és persze hogy többször is körüljártuk a kilát, a hatalmas erődöt, amelyet Man Szingh Tomar építtetett. Ma már senki nem gondolkodik ilyen gigantikus méretekben. A nem túl magas, de annál meredekebb várhegy sokkal inkább akadály az építész számára, mint kihívás. De a rádzsa számára semmi sem volt lehetetlen. Sőt, ha úgy ítélte, hogy valahol nem elég meredek a szikla, rászabadította a kalapácsos és vésős emberek hadát, akik aztán kiformálták a rádzsa által megkívánt függőleges falat. Nagy várakat máshol is építettek, de a gválijari nemcsak félelmetes, hanem gyönyörű is; az egyetlen Dzsaiszalmert kivéve nincs hozzá fogható Indiában. Az erődön belül is van elég látványosság, hindu templom, szikh gurudvára, muszlim mecset. Mindent alaposan megnézhettünk, mivel jó barátom volt a kildár. Még az oszlopokra faragott kínai sárkányokat is megmutatta, ami errefelé elég szokatlan látvány. Állítólag a kínai kereskedők ragaszkodtak hozzá, úgy vélték, hogy az ő sárkányuk szerencsét hoz. Én azonban nem hiszem, hogy a rádzsát érdekelte volna holmi kalmárok véleménye. Talán volt egy kínai felesége, ami nem olyan lehetetlen, mint ahogy hangzik, mert a középkorban sok hindu meg volt győződve arról, hogy a csinák - a kínaiak - eredetileg Indiából vándoroltak ki a mennyei birodalom területére. A kivándorlás pár tízezer vagy pár százezer évvel ezelőtt történt, de ilyen kérdésekben a hindukat nem szabad komolyan venni, mert a legszívesebben évmilliókban gondolkodnak. Sosem vitatkoztam a kildárral, amikor belebonyolódott az évmilliókba, mert az igazság szép dolog, de a barátság még szebb. Az erődöt könnyen körbe lehet járni, legföljebb 6 mérföld. Gyalog természetesen, mert néhol olyan magas lépcsőfokokat vájtak a sziklába, hogy a ló ott le nem megy. Morogtak is a rádzsputok, hogy mire jó ez a séta, körüljárni nem a hegyet szokás, hanem a templomot, ami azonban nem igaz, mert a Kailászát, a Mandarát és a Góvardhant igenis körüljárják a zarándokok. A rádzsput azonban nem válik meg szívesen a lovától. Félembernek érzi magát a paripája nélkül. Közben gyorsan telt az idő. A trópusokon hamar sötétedik. Megnyújtottuk a lépéseinket, hogy mielőbb visszaérjünk oda, ahol a lovakat és a szolgákat hagytuk. Rajtunk kívül csak egy nagyobb társaság járt a hegy aljában. Csupa gyönyörűség volt nézni, hogyan gyújtják meg egymás után a fáklyáikat. Talán maga a herceg érkezett haza, az egész napos vadászat után, és fáklyafényben igyekszik a palotájába, ahol a lótuszvirágszemű szépségek várják. Ezek nem fáklyák, mondta zavartan a kildár. Ez a sahaba. Mi az ördög az a sahaba? Egykor itt nagy harcok voltak, válaszolt vonakodva. Milliószámra estek el a rádzsput harcosok. De néha visszajönnek, különösen az esős évszak után, szép, kora őszi éjszakákon, mint ez a mai. Well, ha milliók nem is, de azért elég sokan voltak. A fények hol kialudtak, hol megjelentek egy másik helyen. Nem kétséges, hogy az esőzések után nagyon felázik a talaj, néhol olyan lesz, mint a mocsár. A víz kioldja a foszforeszkáló sókat a földből, mi pedig úgy látjuk, mintha fellobbannának vagy kialudnának a fáklyák. No, ez nem olyan rendkívüli. Előfordul odahaza is, Cambridgeshire-ban. Még ott is, ahol sohasem harcolt Boadicea, az icenusok királynője, a rómaiak ellen. Csak nálunk úgy nevezik, lápi lidérc. Vagy sokkal kevesebb tisztelettel, Lámpás Jancsi. Az öregasszonyok még tudnak róluk egy-két jó történetet. Nem fér a fejükbe, hogy mi az a foszfor. A kildár angol iskolába járt, ahol barátságot köthetett a foszforral. A sahaba azonban nem ez... vagy nemcsak ez. Hát mi az ördög? - kérdeztem én, meglehetősen hanyagul. Nem tudom, vallotta be a kildár, mert még sohasem láttam közelről. Megmondom őszintén, nem is szeretném. Lehet, hogy mi hinduk babonásak vagyunk, de... Azt mondják, hogy a dhakun is ott él, ahol ez a... foszfor. És a dhakun nagyon gonosz teremtmény. Kiszívja az emberek vérét. Azonkívül... a hátán viszi a boszorkányt a szammelanra. Ezt csak hallottam, védekezett máris, lehet, hogy mindez nagy szamárság, de egyes dolgokról többet tudunk mi, hinduk, mint a szahibok. És ez is egy olyan dolog. Szaggatottan és kedvetlenül beszélt, szégyellte is, meg hitte is a sahabát és a dhakunt. Szívesen megnéznék egyet, mondtam, és odaintettem a legényemet, harcedzett rádzsputot, aki fél kézzel vágja oda az ellenséget. De a harcedzett bajnok csak a fejét ingatta. Emberekkel megütközöm, mondta nagy nyugalommal, miért zaklatnám azokat, akik csatában estek el? A vámpíroktól nem félt. Szilárdan hitte, hogy a dhakun senkit nem mer megtámadni, akinek kard van a kezében. Az elesett hősök azonban nyugalmat érdemelnek. Az erőd már régen nem volt vörös fölöttünk. Fekete volt, mint maga a hegy, amellyel egybeolvadt. Nem látszott, hol ér véget a szikla, és a kila hol kezdődik. A sárkányok már régen aludtak, csak a kóbor fények villogtak az erőd keleti oldalán. Ha egy kihunyt, fellobbant egy másik, Odin bolygó tüzei még sokáig játszottak velünk. Csak a bomló szerves anyag, jegyezte meg a barátom. Foszfor. Száraz hangja visszatérített abból a másik világból, ahol a sahaba és a dhakun még valóság. Egy egészen más dimenzió. És nem kevés irigységgel néztem a kildárra. Ő még tud valamit, ami nekünk már csak foszfor és eves anyag. Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5
|
gleam bejegyzést írt a(z) Csendekbe ír a végtelen című alkotáshoz Madár alkotást töltött fel Kenyér címmel a várólistára T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) A rozsdafarkú című alkotáshoz T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Kaland a fürdőkádban című alkotáshoz T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Kirándulás 3. című alkotáshoz T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Törött szárnyú angyal című alkotáshoz T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Kirándulás 2. című alkotáshoz T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Sutyi manó című alkotáshoz gleam bejegyzést írt a(z) Mezőaranytáncolt ébredés című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) Lusta Lajcsi című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) Sutyi manó című alkotáshoz Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) A bosszú ára (2/8) című alkotáshoz Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) A bosszú ára (8/8) című alkotáshoz Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) A bosszú ára (8/8) című alkotáshoz Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) A bosszú ára (8/8) című alkotáshoz Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) A bosszú ára (8/8) című alkotáshoz Leslie bejegyzést írt a(z) Csendekbe ír a végtelen című alkotáshoz Leslie bejegyzést írt a(z) Tavaszi titok című alkotáshoz Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) A rozsdafarkú című alkotáshoz Leslie alkotást töltött fel Esti kép címmel a várólistára Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) A bosszú ára (1/8) című alkotáshoz Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) A bosszú ára (1/8) című alkotáshoz hundido alkotást töltött fel Sutyi manó címmel Bödön bejegyzést írt a(z) A rozsdafarkú című alkotáshoz Bödön bejegyzést írt a(z) Lusta Lajcsi című alkotáshoz Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 67. című alkotáshoz gleam bejegyzést írt a(z) átalakulok című alkotáshoz Kankalin bejegyzést írt a(z) Illan a pillanat című alkotáshoz ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Lusta Lajcsi címmel a várólistára black eagle bejegyzést írt a(z) Három tünet - Január 2/2 című alkotáshoz black eagle bejegyzést írt a(z) Három tünet - Január 1/2 című alkotáshoz black eagle bejegyzést írt a(z) A bosszú ára (4/8) című alkotáshoz black eagle bejegyzést írt a(z) A bosszú ára (3/8) című alkotáshoz black eagle bejegyzést írt a(z) A bosszú ára (2/8) című alkotáshoz black eagle bejegyzést írt a(z) A bosszú ára (1/8) című alkotáshoz A Napvilág.Net hírei:Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai![]() 2014. 10. 20. - Irodalom |
||||||
Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2021 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió) ![]() ![]() ![]() |