HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 0

Online vendég: 21

Tagok összesen: 1846

Írás összesen: 47104

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Finta Kata
2018-10-10 18:41:43

Szülinaposok
Reklám

Cikkek / jegyzet
Szerző: MunkácsyFeltöltés dátuma: 2009-08-07

Látogatás San Marinoba

Területe 60 négyzetkilométer, dombos vidék, amelynek középpontjában, a 705 méter magas Monté Titáno tetején pompázik San Marino köztársaság fővárosa. A kis köztársaságban mindössze 23 000 lakos él békében, biztonságban.
A Monté Titáno keleti oldala az Ad¬riára néz. A nyugati oldala lankásabb, itt találhatók a lakóházak, ide már kiskocsival, illetve autóbusszal is feljuthatunk s megnézhetjük a várrendszer által közrezárt kormányzati épületeket. A Monté Titáno csúcsairól letekintve pazar látvány tárul elénk, belátható az egész Köztársaság.
San Marino legendája és rövid története
Európa e törpeállamát Kr. u. 301-ben, egy Marino nevű keresztyén szerzetes alapította, aki dalmáciai kőfaragóként a Rimini kikötő építésénél dolgozott. A legenda szerint, Marino a keresztényüldözés idején a Monté Titánóra menekült, s ott egy keresztény közösséget szervezett. Utolsó szavaival arra intette San Marino lakosságát, hogy szabadságáról soha semmi áron ne mondjon le. Az 5-6. században egy Eugippio nevű szerzetespap is említést tett a Monté Titánon élő keresztény közösségről és egy szerzetes papról. Egy másik 885-ből származó dokumentum szerint, amely ma is megtalálható az állami levéltárban arról értesít, hogy a Monté Titánon egy olyan nép él, ahol egyenjogúság uralkodik és senki sem él azzal vissza. A 951-ben és 1126-ban keltezett okiratok, mint; erődítménnyel megerősített városról írnak. Garibaldi az olasz nemzeti hős 1849-ben 2000 emberével San Marinóban kapott menedéket, amikor fáradt csapatát az osztrák hadsereg üldözte. Napóleon egyenesen csodálta a kis ország hősiességét, és azt mondta: "San Marinót fenn kell tartani, mint a hősiesség és a szabadság szimbólumát". San Marino részt vett az olaszok összes függetlenségi háborúiban. Önkéntesei 1915-1918 között részt vettek Olaszország oldalán az első világháborúban, a második világháború idején 100 000 menekültet fogadtak be.
San Marino erődítményei
A Monte Titáno szikláin, mint három sasfészek emelkedik a három tornyos vár, amelyek védőfalakkal vannak összekötve s erős védrendszert alkotnak. Az első erődítmény a Girone della Guaita, a szikla legmeredekebb szélétől az antik templomig terjed. A második erődítményt a 13. században kezdték építeni és a 14. században fejezték be, ennek a fala körül öleli az egész várost.
A harmadik erődítmény a város három fontos részét köti össze, a Szikla kapuját, a Szent Ferenc kapuval és eléri a Titán Színház bástyáját. A harmadik torony érdekessége, hogy felépítésénél nem használtak maltert. Ennek ellenére ma is eredeti épségben vigyázza San Marino büszkeségét a Monté Titánot.
San Marino templomai és múzeumai
San Marinóban szinte megszámlálhatatlan megtekintésre méltó építmény, műemlék, múzeum, templom várja a látogatókat. Itt találjuk a Kormány Palotát, a Szent Ferenc Templomot, az antik festményeket tartalmazó Galériát, az Állami Múzeumot és Könyvtárat, a Szent Péter templomot, a Ouirini Templomot, a Kínok Múzeumát, a Modern Fegyverek Múzeumát.
A templomok és múzeumok jelentős történelmi értékeket, ereklyéket, művészi értékeket rejtenek, amelyek betekintést engednek a kis ország történelmébe. A Szent Ferencről elnevezett templom 1350 és 1400 között épült. Ebben a templomban találhatjuk azt az antik művészeti galériát, ahol megtekinthető Tizian Szent Ferencet ábrázoló híres festménye és Luca Girolamo Esopo nevű nagy alkotása.
A Szent Péter Templom sem kevésbé jelentős. Rendkívül értékes és szép díszítéssel ellátott márvány oltárát 1689-ben Antonio Tedeschi adományozta a templomnak. E templom kriptájában pihent 1713-ig az ország alapítója, Marino. A második toronyban található az antik fegyverek kiállítása, ahol bőségben láthatók régi fegyverek.
A modern fegyverek múzeumában is több mint 1000 darab 19-20. században gyártott fegyver van kiállítva.
A Kínok Múzeumában találkoztunk a legfélelmetesebb kínzóeszközökkel. Itt megtekinthető a fejet szétzúzó prés, a guillotine, az elektromos szék és sok más halálhozó kivégző eszköz.
San Marino szabad terei egy nagy múzeumra emlékeztetnek. Rengeteg szabadban elhelyezett művészi alkotás várja a kíváncsi turistákat. A legtöbb szobor, obeliszk a békét szimbolizálja, bizonyítva San Marino több évszázados, féltve őrzött semlegességi politikáját is. E szobrok közül említésre méltóak: "A béke emlékműve", a "Semlegesség" a "Mahatma Gandi" szobra.
San Marino utcáin csellengve észre sem vettük, hogy a láthatár távoli domb¬jai mögött a Nap leáldozott, és a városban kigyulladtak az esti világítás romantikus fényei. Sok mindent láttunk, de a legfontosabb konklúziónk, hogy a a posztkommunista államvezetőknek nem ártana többször ellátogatniuk San Marinóba, a valódi demokrácia iskolájába, de nem rulettezni, hanem demokráciát tanulni.

2009

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Regisztrált:
2009-05-05
Összes értékelés:
916
Időpont: 2010-08-26 06:27:15

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
remélem, olvastad már, vagy olvasd el, szerb antal: a harmadik torony.
Alkotó
Regisztrált:
2010-06-21
Összes értékelés:
50
Időpont: 2010-06-21 15:56:53

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves László ! Felidéztél írásoddal egy kedves emléket bennem. Jártam ott én is San Marinóban , és bennem is előjöttek a képek , a szobrok, és a tornyok ahová bementünk, és a távoli dombok, meg minden ahogy a Finta Kata is leírja . Magamnak elmentettem írásodat, és az akkori jegyzeteim mellé teszem. Nagyon örülök , hogy írásodra ráleltem. Gratulálok
Üdvözlettel: Nárcisz
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
11989
Időpont: 2009-08-09 20:10:27

Kedves László!
Én is jártam a 80-as években lányommal együtt, egy IBUSZ-utazás keretében Itáliában és San Marinóban. Mi is élvezettel és irigyléssel figyeltük annak az apró államnak a békés életét, különösen abban az időben! Élvezettel olvastam át a komoly tanulmánynak számító írásodat, s lelki szemeim előtt megjelentek az akkor látott gyönyörű építmények-szobrok-képek, a gyönyörű fekvése, és általában minden, ami ott található.
Az egész írásod tetszik, nem különben az utolsó mondatod!
Üdvözlettel: Kata

Legutóbb történt

oroszlán bejegyzést írt a(z) Halottaim című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Kukoricafosztás című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Szteroid című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Empátia című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Ég veled! 15/10 című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Derűs reggel című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Derűs reggel című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Derűs reggel című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Mi kommunista ifjak...HK I/1. című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Mi kommunista ifjak...MK IX/7. +18 című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Mi kommunista ifjak...MK IX/6. című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Mi kommunista ifjak...MK IX/5. című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Mi kommunista ifjak...MK IX/4. című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Szerencsés című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Derűs reggel című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2018 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)