HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 5

Online vendég: 30

Tagok összesen: 1812

Írás összesen: 44631

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2017-06-13 19:25:32

Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: Michael JackobFeltöltés dátuma: 2009-08-07

A hagyatékom

Az emberek azt beszélik, hatalmas vihar tart a város felé. Sokak szerint nem egyszerű vihar lesz ez, hanem maga az Armageddon...
Jöjjön csak, nem érdekel! Én nem félem a halált. Már nem!

Egyszer volt szerencsém hozzá. Nem félelmetes, mint ahogyan azt a legtöbb ember hiszi. Sokkal inkább érdekes, mint rémisztő. Nem kaszás, nem szellem és a legkevésbé sem egy démon, vagy valami mitikus lény. Én tudom az igazat róla. Én láttam a birodalmát. Minden bizonnyal elképzelni sem tudjátok, milyen lehet. Hogyan is tudnátok? Hiszen én sem tudtam mindaddig, amíg meg nem pillantottam...
Voltaképpen nem is tudom, elmeséljem-e nektek mindazt, amit átéltem... Úgysem hisztek majd nekem. De ha ez valóban a vég, akkor hagyok rátok valamit, hogy emlékezzetek rám.

Ha ma újfent összefutok vele, többé nem fog elengedni, ebben biztos vagyok, de nem is bánom! Vágyódom vissza...
Azt még most sem tudom, hogy az első találkozásunk után miért is engedett el. Talán azért, hogy tudassam, nem kell félnetek a tőle. A haláltól nem kell rettegni. Már nem!
Legyen hát! Elmesélem nektek:

Egy esős napon kezdődött. Logisztikusként dolgoztam egy nemzetközi kereskedelmi cégnél. Éppen hazafelé tartottam a munkahelyemről, amikor egy részeg sofőr átjött az én sávomra... Minden olyan gyorsan történt. Emlékszem, egy pillanatra elsötétült a világ, aztán kinyitottam a szemem. Nem volt se alagút, se fehér fény. Ugyanott voltam az út szélén, de már nem a roncsban.

Valahogy megváltozott körülöttem minden. Furcsán bizseregni kezdett a testem, pedig fájdalmat sehol nem éreztem. Az elmém, a gondolataim mintha már nem is az én testemhez tartoztak volna. Csak távolról jött zarándokként pihentek meg fizikai mivoltomban a megfogalmazódás ereéig. Az érzékeimet pedig, mintha tüzes korbáccsal szították volna, olyan dolgokat éltem át, amiket azelőtt soha. Akkor kezdtem felfogni, hogy az érzékszerveim minden jelzésének egyre több és több mellékjelentése lesz. Addig láthatatlan súlyt és vastagságot nyertek a dolgok.

Akkor és ott láttam az illatokat, hallottam a színek lágy dallamát, éreztem a hangok kellemes, bizsergető ízét. Lecsupaszított tudatomat sokkal kiélezettebb érzetek bombázták, mint addig valaha, de lassan, egyre inkább élvezni kezdtem. Emlékszem, a zöld fű olyan élénken sugárzott, hogy azt hittem, ha hozzá érek, befesti a kezem. A megművelt, barna földnek lágy, hazahívó hangja volt. Olyan, amely hallatán megnyugszik a kisgyermek, elalszik a csecsemő és békére lel a lélek.

Ott és abban a pillanatban megértettem mindent, amit látok, hallok és tapasztalok, de amióta visszatértem, már én sem tudom felfogni. Immár emlékfoszlányok csupán, melyek azonban mind a részemmé váltak. Egy olyan élményhez kötnek ezek, amelyet nem képes felülmúlni semmi. Sosem hittem, hogy ilyen létezhet. Tudom, hogy mindez meglehetősen szakrálisan hangzik. Ha valaki korábban ilyesmivel próbált volna megetetni, biztosan elmebetegnek nézem. Nem is létezik erre racionális bizonyítási mód. Ez az élet esszenciája. Az emberek mind oda tartanak, ahol én egyszer már jártam.

Na, de térjünk vissza a roncshoz: embert sehol sem láttam, az autók, melyek a baleset miatt nem tudtak továbbhaladni, mind egy szálig üresek voltak. Aztán megjelent Ő. Nem láttam mást, csak egy felvillanó sziluettet. Az alakja egy emberéhez hasonlított, de mint később megtudtam, számtalan formában képes megjelenni. A fejemben hallottam a hangját. Olvasott bennem, tudta, milyen kérdések körül forognak a gondolataim. Aztán hirtelen, egyszerre választ kaptam szinte mindenre. Rájöttem hogy ki ő, mit tesz, honnan jött és mit akar tőlünk.

Az összes vallás tévedett. Nincs mennyország és pokol, se purgatórium. Még a reinkarnáció sem létezik, melyben némiképp hittem és reménykedtem.
Az általunk ismert halál nem más, mint egy nagyon távoli galaxisból érkezett idegen. Ahonnan Ő jött, ott nem érvényesek a nálunk ismert fizika törvényei. Számára nincs idő és tér. Fajtájának egyedüli képviselője.
Időtlen idők óta itt van már. Ha Ő nem lenne, az embereknek a haláluk utáni identitása sem létezhetne. Csak porrá válnánk, kortalan hamuvá, mely nem ér többet a sivatag homokjánál. Ő teremtette nekünk azt a világot, amibe mindannyian átlépünk egyszer. A hatalma brutálisan elképesztő. Olyan dolgokra képes, melyek lényegét fel sem tudom fogni. Ő engedett vissza engem ide. Valójában köszönetet kellene mondanunk neki, mérhetetlen hálát kellene sugároznunk feléje.

Milyen érdekes! Hosszú évek óta kutatjuk más lények nyomait a világegyetemben, de sosem gondoltuk volna, hogy pont a halálunk után találkozunk eggyel. Azt pedig végképp nem, hogy általa létezhet egy túlvilág...

Úgy látom megerősödött a szél. Közeledik a vihar, nincs sok időm. Annyi mindent kellene még elmesélnem, de már nem lehet. Tulajdonképpen nem is kell többet mondanom, hiszen az általam körvonalazott khtonikus világ szinte elképzelhetetlen. A célom csak az, hogy tudjátok, nem kell félnetek. Ti is meg fogjátok tapasztalni, és át fogjátok élni mindazt, amit én, és akkor megértitek.

Egy hatalmas, általam eddig soha nem látott méretű tornádó közeledik a házam felé. Átéltem már néhányat a pincémben, de most nem oda megyek. Ez már nem az én világom, nem tartozom ide. Kimegyek a viharba, és mosolyogva fogom várni Őt...
Eszembe jutott egy poén, egy kollégám kérdezte egyszer: - Mi a különbség a hasmenés és a halál között? Azt feleltem, nem tudom. Erre ő: - Semmi! Ha menni kell, hát menni kell! Jó vicc...

A papírt, melyre mindezt leírtam, egy erős fémdobozba teszem, mely átvészeli a tornádó pusztító dühöngését. Ha egyszer valaki rátalál és elolvassa ezt, akkor megtudhatja az igazat. Ez az én örökségem.
Ne féljetek! Talán egyszer találkozunk egy másik létformában, egy sokkal szebb világban...

Bernard Johnson, 2009 nyara.

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Alkotó
Regisztrált:
2008-04-11
Összes értékelés:
35
Időpont: 2009-11-27 21:58:34

Kedves Arthemis!

Ez nem a végleges világnézetem, nem hiszem, hogy az, amit leírtam, így is lenne. Csupán eljátszottam a gondolattal, mint alternatív lehetőség, aztán a fantáziámon már nem tudtam uralkodni... :) Azért örülök, hogy tetszett!

Michael
Szenior tag
Regisztrált:
2005-12-13
Összes értékelés:
1317
Időpont: 2009-11-21 15:08:35

Nekem is tetszett az írásod. A világnézeteddel nem értek mindenben egyet, de ez nem von e semmit az írásod értékéből. Te ilyen vagy, és így vagy jó.
A haláltól én sem félek. Úgy gondolom, hogy aki nem küzd ellene kézzel-lábal, azt szelíden vezeti ki ebből a világból. Találkoztam is vele itt-ott, és láttam hogy nincs benne semmi szörnyű...
Alkotó
Regisztrált:
2008-04-11
Összes értékelés:
35
Időpont: 2009-08-24 11:28:14

Kedves sólyomlány!

Köszönöm, hogy elolvastad és véleményt is írtál! Örülök, hogy sikerült elnyernem a tetszésedet! :)

Michael
Szenior tag
Artúr
Regisztrált:
2007-02-21
Összes értékelés:
3816
Időpont: 2009-08-14 19:57:54

Májki!
Azért hasonlítottalak a nagy sci-fi írókhoz, mert a tőlük olvasott novellák által éreztem hasonló feelinget, mint a te írásod olvasása alapján. Amit itt felül olvashat az olvasó, az nem irkálás, hanem egy szelet a világnézetedből, ráadásul úgy tálalva, hogy élvezhető is. A világnézeti vitát illetően szívesen állok ringbe veled. MSN? Ez már nem csak erről az írásról szólna, hiszen kérdéseim lennének ezzel kapcsolatban, és itt nem térítésről van szó, sem arról, hogy én, mint idősebb, ki akarlak okítani. Ellenkezőleg. Meg szeretném ismerni a látásmódodat, mert tetszik, és mert tehetséged van az íráshoz. Szívesen tanulok meg új dolgokat, más dolgokat, és érdekel minden, aminek köze van az univerzumhoz. Fogadd el a dicséretet is úgy, ahogy a kritikát is. Megérdemled.
Alkotó
Regisztrált:
2008-04-11
Összes értékelés:
35
Időpont: 2009-08-14 18:57:42

Kedves Person!

Valóban nagyon hajaz az általam leírt lény Istenre, de azért azt vegyük figyelembe, hogy Isten teremtett mindent (legalábbis a vallás szerint), ez a lény csupán a túlvilágot. A kettő között pedig van egy pici különbség. :)
Köszönöm, hogy elolvastad és véleményezted is!

Üdv.: Michael
Alkotó
Regisztrált:
2008-04-11
Összes értékelés:
35
Időpont: 2009-08-14 18:54:22

Kedves Artur!

Uhh, hát szóhoz sem jutok... :) El kell mondanom, hogy nagyon kellemesen simogatták lelkemet a szavaid. Természetesen én nem hiszem, hogy ezen "irkálásommal" vetekedhetnék a régi nagyokkal. De mindenképpen jól esett, hogy hozzájuk hasonlítottál!
Én köszönöm neked, hogy elolvastad! A hibákra való rávilágításért, pedig külön köszönet!

Kíváncsi lennék erre a világnézeti eszmecserére! A fórumon, esetleg chat-en vagy ahol épp jól esik, megejthetnék ezt a kis "vitát". De csak, ha ráérsz és részedről is oké. :)

Tisztelettel: Michael
Szenior tag
Artúr
Regisztrált:
2007-02-21
Összes értékelés:
3816
Időpont: 2009-08-14 17:21:32

Szia Májki!
Szerintem, ez a novellád egy színvonalon van a klasszikus science-fictionokkal, illetve a régi nagyok által közölt rövid, ilyen jellegű írásokkal. Mire gondolok? A téma több, mint egy "egyéb novella". Kiváló fogalmazás, érdekes nézőpont, és elgondolkodtató szemléletmód. Többször is elolvastam, mert nagyon tetszik. Néhány megjegyzés még:
"Talán azért, hogy tudassam, nem kell félnetek a tőle."
Itt egy "a" betűvel több van.
"A hatalma brutálisan elképesztő."
A "brutális" szó helyett én keresnék másikat.
"khtonikus világ szinte"
Ezt pedig nem tudom értelmezni. Talán nem tudok eleget ehhez a témához.
Mindent összevetve örülök, hogy találkoztam ezzel az írásoddal. Meggyőzött arról, hogy ennek a témának vannak ma is profi művelői. Megnyugodtam. És nem utolsó sorban, köszönöm az élményt. Egyes részeivel még vitatkoznék, de az semmi esetre sem szakmai, vagy irodalmi kifogás. Világnézeti eszmecsere lenne csupán.
Üdv.
Olvasó
Regisztrált:
2009-05-12
Összes értékelés:
47
Időpont: 2009-08-12 16:42:21

Távoli galaxisban lakó...
Ő teremtette a világot amibe átlépünk...
Időtlen idők óta itt van már...
Olyan dolgokra képes, aminek lényegét fel sem tudjuk fogni...
Számára nincs idő és tér...
Fajtájának egyedüli képviselője...

/Megfejés: Isten/

Legutóbb történt

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Rögtönzések (Szent Ivánkor) című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Korabeli történetek - I/10 című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Pár szó a reinkarnációról című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Korabeli történetek - l/11 című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Korabeli történetek - l/11 című alkotáshoz

Pecás alkotást töltött fel Többet ésszel, mint erővel! -mese- címmel a várólistára

Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel Nevelni egyszerűen is lehet. ( részlet ) címmel a várólistára

Mákvirág alkotást töltött fel Fakasztó címmel a várólistára

Sid Clever bejegyzést írt a(z) Utasverés pro és kontra című alkotáshoz

efmatild bejegyzést írt a(z) Pár szó a reinkarnációról című alkotáshoz

efmatild bejegyzést írt a(z) Korabeli történetek - l/11 című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) A szivárvány alatt 9/9 című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Árnyas erdőben című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Ártatlan altató című alkotáshoz

Arkady alkotást töltött fel Múlt és jövő között címmel a várólistára

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2017 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)