HONLAPUNKTagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K. |
ALKOTÁSOKCikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj |
EGYÉBLinkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal |
Statisztika
Online vendég: 18 Tagok összesen: 1921 Írás összesen: 51390 |
|
Regisztráció![]() ![]() |
![]() Utolsó hozzászóló: ![]()
|
Szerző: Antonia Alessandra AtlantasFeltöltés dátuma: 2009-08-07
Tyr kardja 13Az Ellenség Ritva és Vidar eközben elérték az erdőt. Óvatosan haladtak a fák között, s igyekeztek az árnyékban maradni, s hátukat szorosan a fák törzséhez nyomták. Az erdő csendes volt, csak a csillagok ragyogtak a fejük felett. A csend baljóslatú volt. Ritva és Vidar mielőtt elhagyták volna épp aktuális fedezéküket, óvatosan körbenéztek minden irányba. - Ez nagyon nem tetszik nekem, Ritva! - suttogta Vidar, mikor már az erőd közelében jártak. - Nekem se. Túl gyorsan és túl könnyen megy minden. Mikor délelőtt itt jártunk jobban őrizték a helyet. Vajon miért? - Mert nappal nyilván nagyobb errefelé a nyüzsgés, és jobban tartanak a támadástól, mint éjjel. Ne ácsorogjunk itt sokáig, haladjunk! Azzal tovább indultak, s hamarosan elérték annak a sziklának az alját, ahová az erőd épült. Megvetették a hátukat, s vártak pár percet, de közben feszülten hallgatóztak az erőd felé. De nem hallottak semmit. - Most jön a móka nehezebbik része. Úgy kell feljutnunk az erődhöz, hogy ne vegyenek bennünket észre - mondta Ritva. Vidar elszántan bólintott. - Készen állsz? - Igen. - Indulás. A két harcos futva indult el a meredek hegyi úton. De alig tettek néhány métert, mikor a sötétségből két alak bontakozott ki. A fiatalok megtorpantak, és támadóállásba álltak, s közben az villant át az agyukon, hogy lebuktak. De a két alak ekkor az anyanyelvükön és a nevükön szólította őket. - Ritva! Vidar! A két harcos megmerevedett, mikor meghallotta a mély férfihangokat. A félhold ekkor kibújt a felhők közül, s gyenge, sápadt fényében egy idős és egy nála talán húsz évvel fiatalabb férfit pillantottak meg. Az öreg hatalmas kalapot hordott, és egy hatalmas lándzsára támaszkodott bot helyett. A fiatalabb szálegyenes tartású, vörös hajú kékeszöld szemű férfi volt. Az övében egy harci pörölyt viselt. Mindkettőjükről sugárzott a méltóság és a nyugalom. Ritva és Vidar összeszűkült szemmel, kissé oldalra fordulva vizsgálta őket, támadásra készen. Az idősebb férfi lassan elmosolyodott ezen a reakción. - Nana! Csak nem akartok megküzdeni azokkal, akik Kiválasztottá tettek benneteket?- kérdezte szelíden. A két harcost erre kiverte a hideg verejték. Hirtelen rádöbbentek kik állnak előttük. - Egek!- suttogták maguk elé, s megkövülten bámultak Odinra és Thorra. - Rég találkoztunk, Vidar. Remekül nézel ki - mondta a fiatal férfi. - Köszönöm- morogta megilletődötten a fiú. - Nem azért jöttünk, hogy bájcsevegjünk, fiam. Nekünk is meg kell tennünk azt, amit a testvéred már megtett a saját Kiválasztottjával. - Mi történt Leiffel? Ugye jól van?- adott hangot az aggodalmának Ritva. - Nyugalom, kislány, a fiúval minden rendben van. Él még- sietett a válasszal Odin. A lány nem tudta visszafojtani a megkönnyebbülés sóhaját. A két isten egy pillanatra egymásra villantotta a szemét. Ám aztán Odin így szólt: - Sürget az idő minket. Igyekeznünk kell. Oda léptek a harcosaikhoz és ugyanúgy megújították velük a szerződést, ahogy Tyr tette Leiffel. A két fiatal pár perccel a vér megivása után elájult. - Jól van, megvárjuk, amíg magukhoz térnek. Eddig minden rendben ment- morogta Thor. Néhány perc múlva Ritva és Vidar magukhoz tértek, s értetlenül néztek az istenekre, de hamar összeszedték magukat. - Menjetek, nagy út áll még előttetek, s a nap hamarosan felkel. Ha elég gyorsak lesztek, elkaphatjátok a hajnali szállítmányt az erődbe a nyugati oldalon - szólt Odin, s a két isten köddé vált. - Akkor hajrá. Én szeretnék csata nélkül bejutni ebbe az átkozott tákolmányba - morogta Vidar, aki még gyengének érezte magát. Talpra álltak, s indultak, hogy megkeressék a nyugati oldalt. Leif eközben magához tért. Mikor kinyitotta a szemét éles fény világított a szemébe, s ez arra késztette, hogy ismét becsukja. Megpróbált megmozdulni, de csak a csuklóját sikerült. Nem esett kétségbe. Valami megsúgta neki, hogy vagy megkötözték, vagy megláncolták. Azonban nem volt annyira kíváncsi, hogy meg is bizonyosodjon arról, hogy tényleg igaza van-e. De a következő mondatra már kinyitotta a szemét. - Nagyon örülök, hogy magadhoz tértél, mivel lenne hozzád jó néhány kérdésem, amikre válaszolnod kell- hallotta az anyanyelvén. Meglepődött, hiszen régen nem hallott senkit, aki Idegen így hozzászólni. Kinyitotta a szemét, s egy ötvenes, szálegyenes fekete hajú, és szakállú férfit látott maga előtt. Vérvörös köpenye alól néha kivillant a páncélja. - Mert mi lesz, ha nem felelek?- kérdezte mogorván - Akkor meg fogsz halni, és ezzel foglak megölni. Azzal felmutatta Tyr kardját. Leifet kiverte a halálos verejték. Hogy lehetséges az, hogy van valaki más is, aki meg tudja érinteni, és fel tudja emelni a kardot? Hiszen eddig senki sem tudta ezt rajta kívül. Vajon a mágiáját is tudja használni? Ha igen, akkor neki lőttek. Ha túl is éli a kardot, amiben kételkedett, hiszen ismerte az erejét, akkor Tyr fogja megölni, mivel cserbenhagyta, s valaki más kezébe adta a fegyvert. Nem, ezt nem hagyhatta. Nem szabad, hogy megtörténjen. A hadisten nekiadta a kardot, ő a Kiválasztott, és nem ez az Idegen. - Mit akarsz tőlem? - Azt hogy mondd el, hogyan lehet használni ezt a kis szépséget. - Ahogy minden más kardot- vont vállat a fiú, de egy hideg érzés kezdett felkúszni a gerincén, és egy rossz előérzete támadt. Rettegve és gyanakodva várta a következő kérdést. - Igen, de én az erejére kérdeztem rá. Azt hiszed, nem tudom, milyen erők rejlenek benne? - Abban a kardban nincs semmi különleges. Ugyanolyan, mint a többi. - Nem. Mikor hozzáértem, védte magát, és nem engedte, hogy hozzáérjek. Nem kis munkámba tellett, amíg megtörtem a védővarázst. Nos, miféle meglepetéseket tartogat még számomra, hadd halljam. - Nem fogod soha megtudni tőlem! Jobb, ha megölsz, mert nem fogom elmondani neked! - Rendben van kölyök, te akartad!- mondta, s elindult, hogy beváltsa az ígéretét. A fiú nagyon dühös volt, hiszen egy ilyen kutya érintette meg a kardot, ugyanakkor kétségbe volt esve, bár hallgatott a titkokról, melyeket a kard tartogatott, a hadisten bosszújától félt. Nem tudta elképzelni vajon mit fog vele tenni, ha megtudja, hogy egy Tisztátalan érintette a kardját. Közte és Ellenfele közt már csak három lépés volt, mikor nyílt a helység ajtaja, s egy őr lépett be. Látta, hogy a férfi bosszúsan fordul oda, majd meghallgatva a másik mondanivalóját pár szóval elküldte. - Majd később folytatjuk a mi kis... beszélgetésünket- vágta oda Leifnek, s a kardot letette a mellette lévő asztalra, majd elment. A fiú magára maradt a karddal. Ekkor egy hang szólalt meg a fejében: - Hívd ide a kardot! - Mi?- nézett nagyot Leif, hiszen már évek óta nem hallotta a hangot, s most meglepődött. - Hívd ide a kardot! Ő ki tud téged szabadítani! Gyerünk, ne gondolkozz, nincs időnk! Leif összpontosított és szavak nélkül adta ki az utasítást a kardnak: - Gyere ide! Vágd el a láncaim! Ám a kard nem mozdult. Leifnek megállt a szívverése, és ismét kiverte a hideg verejték, ám a hang megállította abban, hogy eluralkodjon rajta a félelem. - Próbáld újra, s nyilatkoztasd ki jobban az akaratod! Még kétszer kellett megpróbálnia, mire a kard engedelmeskedett a parancsának. Mikor lehullottak a láncai, kézbe fogta a kardot, melynek pengéjén ekkor vérvörös színben megjelent a Teiwaz jel, s Leif jobbján is felizzott. - Most már készen állok a harcra, uram, Tyr! Köszönöm neked! Még nem szavaztak erre az alkotásra
|
Kankalin bejegyzést írt a(z) ATTILA és én című alkotáshoz Kankalin bejegyzést írt a(z) ATTILA és én című alkotáshoz T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 1. című alkotáshoz T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 1. című alkotáshoz T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) A bevált terv című alkotáshoz T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) ATTILA és én című alkotáshoz Szalki Bernáth Attila bejegyzést írt a(z) Életharctéri jelentésem költészet napján 2021-ben Szalki Bernáth Attila bejegyzést írt a(z) Életharctéri jelentésem költészet napján 2021-ben Szalki Bernáth Attila bejegyzést írt a(z) Életharctéri jelentésem költészet napján 2021-ben szilkati bejegyzést írt a(z) Életharctéri jelentésem költészet napján 2021-ben című alkotásh Kankalin bejegyzést írt a(z) ATTILA és én című alkotáshoz Kankalin bejegyzést írt a(z) Életharctéri jelentésem költészet napján 2021-ben című alkotásh Szalki Bernáth Attila bejegyzést írt a(z) Életharctéri jelentésem költészet napján 2021-ben sailor bejegyzést írt a(z) Bonbonfekete viola című alkotáshoz szilkati bejegyzést írt a(z) ATTILA és én című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) békét kötöttek bennem az ellentétek című alkotáshoz eferesz bejegyzést írt a(z) Bonbonfekete viola című alkotáshoz szilkati bejegyzést írt a(z) Életharctéri jelentésem költészet napján 2021-ben című alkotásh sailor bejegyzést írt a(z) békét kötöttek bennem az ellentétek című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) békét kötöttek bennem az ellentétek című alkotáshoz Kankalin bejegyzést írt a(z) ATTILA és én című alkotáshoz Bödön bejegyzést írt a(z) békét kötöttek bennem az ellentétek című alkotáshoz Kankalin bejegyzést írt a(z) ATTILA és én című alkotáshoz eferesz bejegyzést írt a(z) A bevált terv című alkotáshoz Bödön bejegyzést írt a(z) békét kötöttek bennem az ellentétek című alkotáshoz Bödön bejegyzést írt a(z) békét kötöttek bennem az ellentétek című alkotáshoz Bödön bejegyzést írt a(z) Bonbonfekete viola című alkotáshoz Bödön bejegyzést írt a(z) ATTILA és én című alkotáshoz Bödön bejegyzést írt a(z) ATTILA és én című alkotáshoz Bödön bejegyzést írt a(z) A bevált terv című alkotáshoz hundido bejegyzést írt a(z) A bevált terv című alkotáshoz Madár bejegyzést írt a(z) Nemcsak messiás című alkotáshoz szilkati bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 1. című alkotáshoz Szalki Bernáth Attila bejegyzést írt a(z) Életharctéri jelentésem költészet napján 2021-ben Szalki Bernáth Attila bejegyzést írt a(z) Életharctéri jelentésem költészet napján 2021-ben Alkonyi felhő alkotást töltött fel Bonbonfekete viola címmel a várólistára ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) békét kötöttek bennem az ellentétek című alkotáshoz ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Megérkezett április című alkotáshoz Tóni bejegyzést írt a(z) Életharctéri jelentésem költészet napján 2021-ben című alkotáshoz A Napvilág.Net hírei:Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai![]() 2014. 10. 20. - Irodalom |
||
Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2021 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió) ![]() ![]() ![]() |