HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 0

Online vendég: 6

Tagok összesen: 1867

Írás összesen: 48423

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

oroszlán
2019-06-10 15:49:02

Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: MüszéliaFeltöltés dátuma: 2009-08-09

Tomyris bosszúja

Tomyris bosszúja

Hérodotosztól, "a történetírás atyjától" tudjuk, hogy Kr.e. 530 körül egy királynő uralkodott a masszagéta birodalomban, Tahm-Rajis, akit a görögösebb hangzásúnak vélt Tomyris néven ismert meg a klasszikus világ. Kik azok a masszagéták, és különben is, kit érdekel? Hérodotosz nem tette fel ezeket a kérdéseket, egyrészt mert az ókori népek kevesebben voltak, és jobban ismerték egymást; másrészt meg őt minden érdekelte, amennyiben igaznak hangzott. Kétes esetekben a jobb sztorit választotta, és ebből nem is csinált titkot. De azért mégis ő a történetírás papája, a mama természetesen az egyik múzsa, Klio.

A masszageták, vagyis "nagy" geták az Araltól keletre, a Szir-Darja partján éltek. A földet nem művelték meg, nem is volt alkalmas arra. Mint afféle harcos iráni nép, egész nap lóháton száguldoztak, mindenféle szerszám közül a legtöbbre értékelték a fegyvereket. Ezeket aranyból vagy rézből készítették; másféle fémet nem ismertek. Hérodotosz azt is tudja, hogy a Szir-Darjában halásztak, lovat áldoztak a napistennek, a halottak húsát megették, és közösen használták az asszonyokat.

Egyszer meghalt a királyuk, és a felesége, Tomyris követte, ugyan nem a trónon, mert az nem volt nekik, csak a királyi méltóságban. Pedig volt egy fiuk is, bizonyára dicsőséges és vérengző masszagéta, hadvezéri rangban. Tomyris sem volt az a gyenge virágszál, mint azt meg fogjuk látni.

Történt, hogy Nagy Cyrus, a perzsa király meg akarta szerezni a masszagéták földjét. A kor szokásainak megfelelően felszólította Tomyrist, hogy menjen hozzá feleségül. A királynőnek már bőséges tapasztalata lehetett erőszakos lovagokkal; megüzente hát Cyrusnak, hogy mi a véleménye róla meg a házasságról. Ezek után Cyrus feljogosítva érezte magát arra, hogy megtámadja a masszagétákat. Először is hadihajókat küldött a Szir-Darjára; félelmetes csatagépek lehettek ezek, kb. akkorák, mint ma egy balatoni vitorlás. Amikor a katonák hidat kezdtek verni a folyón, Tomyris megüzente Cyrusnak, hogy szívesen látják őt meg a seregét egy kis barátságos verekedésre. Cyrus pontosan ezt akarta, de az első csatában vereséget szenvedett.

Tanácsadói azt javasolták, állítson csapdát. Cyrus úgy tett, mint aki visszavonul; a táborban csak beteg vagy alkalmatlan embereket, meg töméntelen sok borostömlőt hagyott. Spargapisész, a hadvezér egy-kettőre végzett a perzsákkal, a borostömlők pedig a masszagétákkal végeztek. Szegények a civilizáció áldásai közül csupán az erjesztett kancatejet és a hasist ismerték, még sosem találkoztak olyan ellenséggel, mint a bor.

Csak ezt várta Cyrus. Visszatért, lemészárolta vagy foglyul ejtette a masszagéta sereg színe-virágát. Fogságba esett a szépnevű Spargapisész, a hadvezér is. De kijózanodván, addig könyörgött, amíg annyira meglazították a kötelékeit, hogy megölhesse magát.

Tomyris nagyon felháborodott Cyrus gyalázatos "árulásán," amelyet egy tisztességes masszagéta soha nem követett volna el. Aztán összeszedte a maradék katonáit, és rajtaütött a perzsa seregen. Egyetlen perzsa sem menekült élve, Cyrust természetesen maga Tomyris ölte meg. Aztán levágta a holttest fejét, és bedobta egy borostömlőbe, amelyet erre az alkalomra emberi vérrel töltöttek meg. Később a fejet mindig magánál tartotta, és abból ivott; Hérodotosz ugyan fejről beszél, de nyilván a koponya szolgált ivóedényül, hogy a királynő bosszúállása teljes legyen.

Ez a harmadik volt az óvilág legnagyobb ütközete, mondja Hérodotosz. De a perzsa birodalom nem rendült meg, Cyrus fia lett a király II. Kambüzész néven, és folytatta az expanzív politikát. Tomyris története különösen a festők fantáziájának adott szárnyakat; számtalan formában ábrázolták, szépséges amazontól öreg csatalóig.

De nem is az a kérdés, hogy szép volt-e Tomyris, hanem hogy létezett-e.

A mai Türkmenisztán sivatagos részén, a Kizilkumban vagy a Szir-Darja északi partjain bizonyára élt egy harcias nép amelyet Hérodotosz, Strabo, Polyaenus, Cassiodorus és Jordanes masszagétának nevez. De az már egyáltalán nem biztos, hogy Cyrus "a Szir-Darjától egy napi járóföldre" halt meg. Hérodotosz elismeri, hogy ő is hallott néhány egyéb változatot. Az egyikben Tomyris keresztre feszíttette Cyrust, miután lefejezte; egy másikban valaki mást feszítettek keresztre, míg Cyrus békésen elvonult. Itt az a probléma, hogy a Kr.e. 6. században nem igen tartottak készenlétben kereszteket Belső-Ázsiában; sem a masszagéták, sem mások.

Ktésziász azt írja, Cyrus akkor halt meg, amikor egy lázadást kellett leverni a Szir-Darja forrásvidékén. Érdekességként említi, hogy ebben a csatában indiai szövetségesek, valamint elefántok segítették. A térképre vetett pillantás elárulja, hogy itt valami nem stimmel; ekkora hegyláncokon nem kelhettek át az elefántok.

Berossus is a Szir-Darja forrásvidékén keresgél, de attól nem északkeletre, hanem északnyugatra; és nem bosszúálló királynő ölte meg Cyrust, hanem egy dahja íjász.

Végezetül Xenophon azt állítja, Cyrus békésen halt meg a palotájában, Pasargadae-ban.

Csak annyi biztos, hogy meghalt, mert a legnagyobb királyok sem élnek örökké.

Könnyen lehet, hogy Tomyris is csak "a képzelet hímes mezején" issza a vért a koponyából. Kár lenne, mert a nők között nagyon kevés a győztes hadvezér.

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Alkotó
Regisztrált:
2009-05-05
Összes értékelés:
915
Időpont: 2010-08-05 08:06:23

lehet, hogy a cikkek vagy az esszék közé kellett volna tennem, de most már mindegy. azt szeretem az ókori világban, hogy soha nem lehet pontosan tudni, mi hogyan történt.
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4890
Időpont: 2009-08-09 23:57:43

Kedves Müszélia! Ma a férfielvűség időszakát éljük, ahol a tudomány is ennek a szolgálatában áll. Így minden feminin kultuszt a patriarchális társadalom fokozatosan vagy harcias gyorsasággal igyekezett kiszorítani, sőt, még az emlékezetét is próbálták kitörölni a történelemből, vagy legalább primitívnek beállítani. Az amazonokról szóló történeteket legendává lehetett degradálni. Jeanne d' Arcot, a japán szamuráj nőket, Zrínyi Ilonát, az egri nőket azonban nem lehet.
Korunknak is megvannak a tipikus amazonjai: a karrierista nő, aki személyes életét áldozza a siker oltárán, a gyermekét egyedül nevelő anya, illetve a szingli életstílus gyakorlója.Milyen közel kerültünk az amazonok társadalmának normáihoz! Ők is maguk oldottak meg minden feladatot, politizáltak, termeltek és fenntartották a nemzetet. :)
Judit

Legutóbb történt

mandolinos alkotást töltött fel Szergej Sztrelec: A harmonika címmel a várólistára

szilkati bejegyzést írt a(z) Egy villanás című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) A pokolban című alkotáshoz

Thuan alkotást töltött fel A pokolban címmel a várólistára

ermi-enigma bejegyzést írt a(z) Írj, ...vagy rágcsáld a ceruzád végét című alkotáshoz

ermi-enigma bejegyzést írt a(z) Írj, ...vagy rágcsáld a ceruzád végét című alkotáshoz

oroszlán alkotást töltött fel Egy villanás címmel

oroszlán bejegyzést írt a(z) Sárga vers című alkotáshoz

Kőműves Ida alkotást töltött fel Muffin címmel

szilkati bejegyzést írt a(z) Három lány 14. című alkotáshoz

ermi-enigma bejegyzést írt a(z) Írj, ...vagy rágcsáld a ceruzád végét című alkotáshoz

Horvaja bejegyzést írt a(z) A hívás című alkotáshoz

Vári Zoltán Pál alkotást töltött fel Ti régi lombok! címmel a várólistára

mandolinos alkotást töltött fel Szergej Sztrelec: Harmonika címmel a várólistára

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)