HONLAPUNKTagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K. |
ALKOTÁSOKCikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj |
EGYÉBLinkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal |
Statisztika
Online vendég: 26 Tagok összesen: 1916 Írás összesen: 51244 |
|
Regisztráció![]() ![]() |
![]() Utolsó hozzászóló: ![]()
|
Szerző: SozoltánFeltöltés dátuma: 2009-08-11
PihenőLassú felszállás az óvatosság és biztonság kedvéért! Üres tekintettel figyeltem, ahogy a gép búcsút int a talajnak, a gravitáció súlyos erejének legyőzése közben. Én meglehetősen hátul ülök, keskeny, nem túl hosszú utasfülke ez és ez az egyetlen. Kevesen vagyunk, többre számítottam. Talán elenyésző számban bontakoznak ki sorstársaim, sorscsapásai. Szörnyű gondolat! Miközben mélységes magasságokat döntünk meg együtt, tudván hogy a gép bármelyik pillanatban, finálészerűen lezuhanhat, elmém hatalmas terméskővé válik a benne rejlő elveszett emlékek és elfojtott ösztönök révén! Próbálok a dolgomra figyelni, de nem megy. Folyvást elvesztem a fonalat, általam kigondolt elméleti utamon! Eközben megbukkan a gép és a hangosbemondón keresztül egy kellemes női hang figyelmeztet, hogy légörvénybe kerültünk és nem kell aggódni. Kinéztem. Az ablakon túl, finom, puha kék színben pihen az ég, felhőket foglalva magába. Nem válnak el egymástól, mintha már hosszú évek óta együtt lennének, lassan haladnak tova, ügyet sem vetve ránk. Jó barátok ők, s tudják, a legnehezebb helyzetben sem válnak el! Újabb légörvény, a hangosbemondó ismét megtelik zajjal. Erősebb lett. -Aggodalomra semmi ok, hamarosan véget ér-hangzott a férfihang. Talán a pilótáé. Elmúlt. Elfektettem fejem egy puha, erre a célra szolgáló támlán. Könyvet olvastam. Hirtelen egy lány lépett elém és azt mondta :-szerettelek. Tudtam, ő az. Emlékeim, gondosan bezárt fiókjából bújt elő. Szólni akartam, ne menjen el, de egy hang sem jött ki a számon. Felébredtem. Kinéztem, láttam hogy a felhők már fekete kabátban figyelik a gépet, amint az őket háborgatja. Erős lökések. A hangosbemondó figyelmeztet, de már nem nyugtatóan. - Kérem kapcsolják be öveiket és vegyék fel az oxigénmaszkokat, kényszerleszállást hajtunk végre- Ijedten, pánikba esve tette mindenki, amire kérték. Én nyugodtan ültem, nem mertem mozdulni. A légszelő hatalmasan, bolyongva indult meg a földnek, mintha azt mutatná: a gravitáció az úr! Vonaglott testem már képtelen volt mozdulni. Lepihentem ide, itt talán nem zavarok senkit. Az emlékek elhagytak és magukkal vitték az érzelmeket sietve, nehogy visszakérjem. Üresen maradtam és csak arra tudtam gondolni, hogy lezuhantam... Még nem szavaztak erre az alkotásra Még nem érkezett hozzászólás ehhez az alkotáshoz! |
Bödön bejegyzést írt a(z) A rozsdafarkú című alkotáshoz Bödön bejegyzést írt a(z) Lusta Lajcsi című alkotáshoz Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 67. című alkotáshoz gleam bejegyzést írt a(z) átalakulok című alkotáshoz Kankalin bejegyzést írt a(z) Illan a pillanat című alkotáshoz ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Lusta Lajcsi címmel a várólistára black eagle bejegyzést írt a(z) Három tünet - Január 2/2 című alkotáshoz black eagle bejegyzést írt a(z) Három tünet - Január 1/2 című alkotáshoz black eagle bejegyzést írt a(z) A bosszú ára (4/8) című alkotáshoz black eagle bejegyzést írt a(z) A bosszú ára (3/8) című alkotáshoz black eagle bejegyzést írt a(z) A bosszú ára (2/8) című alkotáshoz black eagle bejegyzést írt a(z) A bosszú ára (1/8) című alkotáshoz Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Kis Karácsony című alkotáshoz túlparti bejegyzést írt a(z) Kis Karácsony című alkotáshoz túlparti bejegyzést írt a(z) nyikorog csak padló című alkotáshoz A Napvilág.Net hírei:Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai![]() 2014. 10. 20. - Irodalom |
Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2021 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió) ![]() ![]() ![]() |