A biztonsági őr kilépett az őrházikóból és rögtön beállt az egyik fa alá, amelyik a háztól nem messze vert gyökeret. Figyelte az érkező embereket. Ma kezdte ennél az ipartelepnél az első napját. Megfelelő képzést kapott, tehát nem lehet baj. Mindent pontosan megjegyzett. Nem csodálkozott a kevés érkezőn, hiszen szabadnap volt. Figyelte az egyik férfit. Jóval a buszmegállókon túl, távolról érkezett, nem úgy, mint a többiek, akik a járművekről siettek a többrészes kapu irányába. "Biztosan közel lakik, ha gyalog jár" - gondolta. Amikor közelebb ért hozzá, odalépett a férfihoz.

- Jó reggelt kívánok! Mutassa kérem a belépőkártyáját! - szólt az őr.
- Jó reggelt! Nekem olyanom nincs.
- Nem itt dolgozik?
- De igen! Már több, mint egy éve.
- Akkor ne akarja velem elhitetni, hogy azóta nem kapott kártyát.
- Pedig így van. Nem is tudtam, hogy kell. Eddig sosem kérték még.
- Mert eddig nem én voltam itt! - húzta ki magát a biztonsági ember.
- Nézze! Gondolja, hogy szabadnapon korán reggel itt lennék, ha nem itt dolgoznék?
- Ezt nem tudhatom. Kérem felmutatni a kártyát!
- A főnököm azért rendelt be mára, mert egy kis alkatrészt még ...
- Ne magyarázza meg nekem, hogy ön olyan fontos ember lenne.
- Nem is vagyok az. Csak egy munkás. Azonban, ha ez az alkatrész nem készül el holnapra ...
- Mondom én, hogy túl fontosnak képzeli magát. Nekem ne mesélje, hogy egy apró alkatrészen múlik minden. Most szépen hazamegy és vagy visszajön a kártyájával együtt, vagy holnap jön vissza vele, és majd befejezi akkor azt a mütyürt.
- Kérem. Nekem fél óra az út oda, és fél óra vissza. Gyalog járok.
- Miért nem vesz buszbérletet?
- Ide nem jön otthonról közvetlenül járat. Akkor is ennyi idő volna, mert át kellene szállnom. Semmi értelme. Csak kidobott pénz.
- Nézze a szabály, az szabály. Kártya nélkül nem mehet be.
- Látta, hogy mennyien mentek be azóta, mióta itt beszélgetünk? Egy sem mutatott fel kártyát.
- Persze, mert feltart a munkámban! Na, menjen innen, mielőtt még baj lesz!
- Pillanat! Legalább írja fel a nevemet, és az időpontot, hogy itt voltam, mert különben így kirúgnak az állásomból. Vigye el maga a balhét, hogy nem engedett be!
- Ne mondja meg nekem, hogy mit tegyek! Ismét felszólítom, hogy távozzon!

A férfi távolabb lépet, és elgondolkodott, hogy most mi legyen? Belenyúlt a zsebébe a telefonjáért, hogy felhívja a főnökét. Nem nagyon akarta, mivel szabadnap van, és még csak reggel fél hat, de nem tudott jobbat kitalálni. Ekkor meglepve tapasztalta, hogy a mobilt bizony otthon felejtette. Hazaindult. Amint belépett az ajtón, kezébe vette a telefont.
- Jó reggelt főnök! Elnézést, hogy ilyenkor zava ... nem. Nem vagyok benn. Itthon felejtettem a telefont és ... Hallgasson végig. Bementem én reggel dolgozni, de nem engedtek a ... Nem. Nem ittam semmit. Belépőkártyát kértek tőlem, és ... Tudom. Sosem kérték eddig. Mondom, hogy hiába mennék vissza, nem enged be a bizt ... Holnap reggel menjek? De holnap délutános műszakban lennék. Tessék? A felmondásomért? De, hát ...

A férfi távolabb lépett, és elgondolkodott, hogy most mi legyen? Belenyúlt a zsebébe a telefonjáért, hogy felhívja a főnökét. Nem nagyon akarta, mivel szabadnap van, és még csak reggel fél hat, de nem tudott jobbat kitalálni. Kezébe vette a mobilt.
- Jó reggelt főnök! Elnézést, hogy ilyenkor zavarom. Igen. Itt vagyok a portán. Nem engednek be. Belépőkártyát kérnek tőlem, de nekem nincs ilyesmim. Tényleg? Nem kaptam. Azt sem tudtam, hogy van ilyesmi a cégnél, mert eddig még nem kérték soha. Hogyne! Itt megvárom.

A főnök idegesen pattant ki az autójából. Egész más programot tervezett a szabadnapjára. Ráadásul előző este vendégségben voltak, és későn feküdt le aludni. Nem örült a korai ébresztésnek.
- Hol az a biztonsági ember? - toppant alkalmazottja mellé.
- Itt vagyok uram! - lépett oda az őr.
- Ennek az embernek egy fontos alkatrészt kell ma elkészítenie. Ugye nem akarja, hogy feljelentsem, ha kárt okoz ezzel a cégnek?
- Kérem. Belépőkártya nélkül nem engedhetek be senkit az ipartelepre. Nagyon sok cég van itt. Honnan tudjam, hogy ...
- Jó, jó! Értem! Tavaly felvételkor ennek a munkásnak nem készítettek kártyát valami miatt. Most engedje be dolgozni. Majd a jövő héten pótolni fogjuk.
- Uram! Kártya nélkül akkor sem lehet. És ha kapok egy ellenőrzést? - makacsolta meg magát az őr.
- Új ember, ugye? Még jó, hogy tőlem nem kér kártyát! - kezdett felmenni a pumpa a főnökben.
- Ha már szóba hozta, akkor ...
- Na várjon csak! Kérem a főnöke telefonszámát! Azt hiszem, holnaptól kereshet másik állást!

Négyujjú keze sebesen járt az időmanipulátor gombjain. Társa érdeklődve nézte mind a három szemével.
- Mit csinálsz? - kérdezte később.
- Próbálom rendbe tenni a dolgokat - válaszolta, miközben ismét a megfelelő helyre állította az időpontot.
- Miféle dolgokat?
- Nem szeretném, ha ezek az emberek elveszítenék az állásukat.
- Mikor tanulod meg végre, hogy nem avatkozhatunk közbe? Így nem! Azokat a változásokat, amiket el szeretnénk érni itt a Földön, azt nem itt kell kezdeni! Hanem fent! Sokkal feljebb!