HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 5

Online vendég: 27

Tagok összesen: 1855

Írás összesen: 47725

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

szilkati
2019-02-14 16:50:12

Szülinaposok
Reklám

Cikkek / jegyzet
Szerző: MunkácsyFeltöltés dátuma: 2009-08-21

Termékeny időszakok a magyar közoktatásban

Sajnos, a magyar közoktatás utolsó három évszázadának történetét nem a töretlen fejlődés jellemezte. Magyarországnak az Osztrák Birodalomtól való állami függősége a magyar közoktatást is időnként hosszú évtizedekre passzív vegetálásra kényszerítette. Igaz, az osztrák közoktatás korszerűsítése is csak Mária Terézia uralkodásának idején következett be Az uralkodónő felismerte, hogy a felvilágosodás eszméit felhasználhatja a birodalmi központosítás erősítésére, amelynek az oktatás-nevelés is, mint állami érdek fontos tényezője vagyis "politikum" lett. Nem kevésbé gondoltak az iskola utilitarista szerepére a "nemes" ifjak nevelésében vagy a világi értelmiség formálásában, és a gyakorlati ismeretek elterjesztésében. Az a felvilágosult gondolat is meggyökerezett, hogy az uralkodó az államhatalom által képviselt oktatási-nevelési rendszer létrehozásával gondoskodik a "kőzboldogságról".Az uralkodónő az osztrák állami ellenőrzésű iskolarendszer kiépítésével igyekezett a magyar iskolarendszert is egységes irányítás alá vonni. Ezért 1775-ben megbízta egyik tanácsosát, Ürményi Józsefet, hogy dolgozza ki a magyar iskolarendszer átfogó reformját.
Az új oktatási reform az I. Ratio Educationis elnevezéssel vált ismertté, amelyet Mária Terézia 1777. augusztus 22-én hagyott jóvá. Teljes címe magyarul: Magyarország és a társországok átfogó oktatási-nevelési rendszere. Az I. Ratio Educationisnak hibái ellenére számos pozitív hatása is volt. Az állami irányítás megteremtette az iskolai főigazgatóságokat és a népiskolai felügyeletet. Megerősítette az iskolatípusokat, határozott szerkezeti keretet és tantárgybeli tartalmat kaptak az egyes iskolatípusok. A tanulók ezután csak a meghatározott feltételek mellett haladhattak, habár az előrehaladásnak nagyon osztályjellege volt. Ezzel akarták megakadályozni a paraszti származású gyerekek tanulás általi felfelé áramlását. Az 1777-ben szentesített Ratio Educationis első ízben rendezte egységes alapon a tanítóképzés rendszerét a bécsi, majd a pozsonyi, budai és nagyváradi intézetekben.
1790-ben H. Lipót lépett trónra. Uralkodása idején úgy tűnt, hogy lehetőség nyílik a magyar iskolaügy újjászervezésére, a magyar tanítási nyelv bevezetésére. Ezért egy Művelődési Bizottságot hoztak létre a II. Ratio Educationis kidolgozására. A Művelődési Bizottság elemezte az I. Ratio Educationis tapasztalatait, és az egyéb, iskolaügyre benyújtott javáslatokat. Mindezek alapján kidolgozták A nemzeti nevelés elveinek rendszerét. A II. Ratio Educationis mondta ki először az azóta is általában érvényben levő demokratikus alapelveket: Minden gyermeket egységes, ingyenes, intézményes nevelésben kell részesíteni. Azt is kimondta, hogy a vallástant úgy kell tanítani, hogy a más vallások iránti türelemre neveljenek A tanítás olyan változatos iskolákban történjék, amelyek felkészítik a jövendő hivatásuk betöltésére. Minden fokon a tanítás nyelve a magyar nyelv legyen. Összegezve a H. Ratio Educationis eredményeit elmondhatjuk, hogy lényeges pozitívuma volt a vallási és nemzeti türelem, amely addig nem jellemezte a Habsburgok politikáját Az új Oktatási-Nevelési Rendszer lehetőséget teremtett, hogy minden nemzetiség lehetőleg saját anyanyelvű iskolával rendelkezzen, a tanítás anyanyelven történjen és ezzel megszűnjék a német nyelv általános kötelezettsége.
Az 1848-49-es forradalom bukása után az ország elvesztette viszonylagos függetlenségét, a német nyelvet hivatalos nyelvvé avatták és nagy erőfeszítéseket tettek Magyarország beolvasztására. Ugyanakkor erőteljes, felülről irányított intézkedések történtek Magyarország állami berendezésének polgári jellegű átalakítására. Az 1849. október 9-én kiadott kormányrendelet előírja: A nevelés- és oktatás felett az állam gyako¬rolja a felügyeletet. A népiskolai oktatást kötelezőnek tartották, ezért az iskolába járást szigorúan ellenőrizték, és annak elmulasztását hasonló szigorúsággal büntették- Általánosították a négyosztályos elemi oktatást, és a városi elemi iskolák mellé gyakran reáliskolákat alapítottak. Nagy hangsúlyt fektettek a vallásos nevelésre, ezért az iskolák szellemi irányítását az egyházra bízták. Ennek ellenére nagyon elmaradott volt a magyar iskolaügy. A korabeli adatok szerint 5-6 ezer községben nem volt iskola. A tanköteles gyermekek csak 48% járt iskolába. A nemzeti szellemű könyveket kitiltották az iskolából, s helyettük németből fordítottakat vezettek be. Lényeges javulást a nemzeti közoktatás terén az 1868-as Eötvös-féle közoktatási törvény hozott. A kiegyezés után ismét Eötvös József lett a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium vezetője. Szilárd elhatározása volt, hogy befejezi a magyar közoktatás 48-ban elkezdett polgári átalakítását. De ebben a több lépcsőfokos folyamatban a népoktatás élvezte az elsőbbséget. Az iskola alapítások terén a felekezetek élveztek elsőbbséget, nem kívánta az állami iskolák túltengését, mert szerinte a monopolizált, állami közoktatás távol áll a szabadság eszméjét öl. Ezenkívül a népoktatás színvonalát az állami tanítóképzés felállításával próbálta emelni, és nagy gondot fordított a színvonalas tankönyvek kiadására Az új oktatási törvényt a király 1868. december 15-én szentesítette. Ezzel megszületett Magyarország első népoktatási törvénye. Ez azért is kiemelkedő jelentőségű törvény, mert megelőzte a fejlett nyugat-európai országokat, például Angliát és Olaszországot, ahol 1879-ben illetve 1871-ben fogadtak el törvényt az általános tankötelezettségről.
A törvény a pénzbüntetés terhe alatt kötelezett minden tanköteles gyermeket a rendszeres iskolába járásra. A négyosztályos iskola elvégzése után a gyermekek még három évig "ismétlő iskolába"jártak tanulmányaik bővítésére. A törvény nagy gondot fordított a tanítóképzésre. Első ízben rendelkezett a lányok tanítókká képzéséről! A törvény kimondja, hogy minden gyermeket anyanyelvén kell tanítani. Az ötezernél nagyobb lélekszámú községekben polgári iskolákat létesítettek, ahol a lányok négy-, a fiúk hatéves oktatásban részesültek. A törvény megvalósítása közelebbről sem volt töretlen. Olyan feladatokat írt elő, amelyek iszonyatos társadalmi és anyagi súlyuk miatt csak hosszú évtizedek alatt voltak megvalósíthatók. Ha a törvényt azonnal meg akarták volna valósítani, még 13 783 tanítóra és 14150 tanterem építésére lett volna szükség. Még riasztóbb a kép, amit Schwarz Gyula fest A közoktatásügyi reform, mint politikai szükséglet Magyarországon című könyvében." Tizenhétezer község közül ötezerben nem volt iskola. A nőnem semmiféle oktatásban nem részesült. A tanköteles gyermekek több mint fele nem jár iskolába. Száz újonc közül 78 nem tudja leírnia nevét, Erdélyben éppen 91 nem tud írni." A néptanítók elégtelen számmal működtek, alacsony volt a képzettségük. Nem ismerték a kor színvonalának megfelelő tanítási módszereket, tan- és szemléltető eszközöket. A természettudományos ismereteik annyira hiányos voltak, hogy több helyen a villámot, mint a felhőkből aláhulló kocsonyaszerű mennykövet ismertették.
Eötvös József miniszterként sokat tett az oktatás minőségének a javításáért is. 1868-ban tankönyvbizottságot hívott létre, amelynek célja a tankönyvek és tanítói segédkönyvek korszerűsítése volt. A bizottság tagjai egyetértettek azzal, hogy a tanítás minőségét a tanító egyénisége határozza meg, de abban is, hogy a népiskolai oktatás színvonalát jelen¬tősen befolyásolják a tankönyvek és a tanítók vezérkönyvei.
Sok tankönyvre volt szükség. Ezért a tankönyvbizottság a tankönyvírás terén szabad versenyt teremtett. Ismert szakembereket kértek fel tankönyvírásra, de mellettük bárki szabadon pályázhatott kéziratával . Ezek az Eötvös-féle tankönyvek sok kiadást megértek, sőt a nemzetiségek nyelvére is lefordították, de a magyar szövegekből fordított anyagokon kívül szép számmal tartalmazták a nemzetiségi költők, írók műveit is. Egészen az 1910-es évek végéig használták ezeket a nemzetiségi tankönyveket, amelyek a népoktatás módszereivel segítették elő a Kárpátmedencében élő népek megértését.
Eötvös hagyományait Klebelsberg Kunó folytatta tovább ötven évvel később, amikor 1922 és 1931 között a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium élén állt. Az ő érdeme az a felismerés, hogy a magyar társadalom lassú evolúcióját, "konzervatív modernizációját" csak az oktatás tartalmának és formájának átalakításával lehet megvalósítani.



2009

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Szenior tag
Regisztrált:
2005-11-11
Összes értékelés:
984
Időpont: 2009-09-01 15:26:41

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Komoly okfejtés,viszont a jó öreg Klebelsberg megérdemelne egy külön átfogó tanulmányt.Grt.Z

Legutóbb történt

Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) Ti égi csillagok! című alkotáshoz

ermi-enigma bejegyzést írt a(z) Ócska forgatókönyv című alkotáshoz

ermi-enigma bejegyzést írt a(z) Egy régi történet 6. című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel Átalakulás címmel a várólistára

szilkati bejegyzést írt a(z) Rímtelen című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Egy régi történet 4. című alkotáshoz

szilkati alkotást töltött fel Egy régi történet 6. címmel a várólistára

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Kedvesem, kedvesem, lelki beteg lettem... című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Óh, te költészet! című alkotáshoz

ermi-enigma alkotást töltött fel Est-hajnal csillag címmel a várólistára

black eagle bejegyzést írt a(z) Óh, te költészet! című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) A te házad az én váram - A nagy ház 08. című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)