Te vagy nekem...

patak vize, mely megérinti lelkem
harsány csobogással közeledik felém
pezsgő finomságát ideönti elém
hol kőcsiszolt-érzés kincseire leltem

Te vagy nekem...

ki égbolt kékjével messzeséget takar
habfelhőként szálló világi gondolat
szivárvány színében húzódó hódolat
aki mindenestül csak magának akar

Te vagy nekem...

kihez úgy hajolok, mint nap felé virág
vágyölelésedbe beleveszek hamar
ahogy ringatózok, már semmi nem zavar
féltett érzéseim lássa a nagyvilág

Te vagy nekem...

a tűz, melyben pajzán rőzselángod éget
perzselő szenvedély, mely belőled fakad
csóktól, öleléstől szavam is elakad
fellobbant szerelmünk sosem érhet véget