Mindenki csak engem tapos,
belém törli lábát.
hogy kímélje a szőnyeget,
mert a szőnyeg drágább!

Amikor még ifjú voltam,
erős volt a szálam.
Felfogtam a port, a sarat,
Lelkesen csináltam.

Megvédtem a mozaikot,
parkettát és padlót.
Belém törölték talpukat,
az itt lakó taplók!

Lábtörlőnek vásároltak
a szemközti boltban.
Szolgáltam is a családot
kifizettek, jól van!

Ámde most már elegem van,
a sok mocskos lábból.
Kifakultam, el is koptam,
nem szolgálok mától!

Belém többé nem törlitek
a sok mocskot, sarat.
Hiába is erőlködtök,
talpatokon marad!

Inkább megyek a kukába,
dobjanak szemétre!
De jó lesz ott henyélgetni,
megpihenek végre!

A természet lágy öle vár,
kimos majd az eső.
Megszárít a nap sugára,
lelket melengető!

Mutatóssá, jaj ne váljak,
mert még észre vesznek!
Úgy látják, ez használható,
s lábtörlővé tesznek...!

Mindenki csak én rám tapos,
belém törli lábát.
Hogy kímélje a szőnyeget,
mert a szőnyeg drágább!