Létezik olyan hely, hol el lehet bújni?
Csak gondolni egyet és el lehet jutni?
Mindenki szigete, ami egy darab föld,
Mégis tarka-barka, a fü pedig szép zöld?
Bizony van ilyen hely, egy darab nyugalom,
Megy a jövés-menés, de mégsincs forgalom.
Emberek pihennek, állatok szaladnak,
Fehér börü népek örülnek a napnak.
Én csak heverészek, nézek mindenfelé,
Agyalok, hogy válnak szavaim rimekké.
Egy falatnyi béke, ezt látom mindenhol,
Legyen az kisgyerek, ki üdítöt kortyol,
Legyen az fiatal, aki napozni jött,
Legyen az öregebb, ki már feltöltödött.
Én is jobban vagyok, de vár a szamaram,
Hadd guruljon az is, azt várja, hogy hajtsam,
De még visszajövök, tetszik ez a sziget,
Nem elég hallani, látni kell az ilyet!