HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 0

Online vendég: 19

Tagok összesen: 1846

Írás összesen: 47104

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Finta Kata
2018-10-10 18:41:43

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: anneFeltöltés dátuma: 2009-10-07

Sorsangyal (4. rész)

4. rész


Mikor megfogtam Mason kezét, valami eszméletlen érzés fogott el, nem tudtam mihez hasonlítani. Tényleg átvitt abba a bizonyos másik világba. Először csak nagy fehérséget láttam, ami elvakított, és meg is ijedtem, hogy esetleg bajom esik, de Mason megnyugtatott, hogy ez nem olyan, mint a földi napfény. De nem is ez volt a legfurább, hanem az, hogy lebegtünk. Először. Aztán a saját lábamon jártam. El sem hittem.
- Mi történik velem? -kérdeztem elképedve
- Mondtam, hogy elviszlek. Itt nincs szükség az emberi erőre. Ezt is mondtam.
- Innen lelátok a mi világunkba?
- Persze. De azt hiszem, neked ezt most nem kéne...
- Miért?
- Nem neked való látvány. Túl fiatal vagy, hogy végig nézd.
- Úristen. Hová hoztál te engem?! Azonnal vigyél vissza! -ordítottam
- Attól félek, az nem fog menni...már nem. Túl késő. Jobb is így neked, hogy nem kell ott lenned, csak szívességet tettem, de majd meg fogod érteni.
- Mihez? Mi folyik itt?
- Később rájössz...később...ég veled, Audry! -és ekkor Mason eltűnt
- Mason?! Hol vagy? Ne csináldd ezt, kérlek!
De ő nem került elő. Egy ideig vártam a nagy, vakító fehérségben, sehol semmi. Majd tovább mentem, hátha ráakadok valami kiútra. Azokban a percekben úgy éreztem, hogy sokkal inkább mennék vissza a sötét kis lakhelyemre, a szokásos életemhez, minthogy itt legyek. De tudtam, már nincs választási lehetőségem.
Egy kis idő után megláttam egy lyukszerű valamit a nagy fehérségben, odamentem, hogy belenézzek. Lehet, hogy jobban tettem volna, ha nem nézek bele. Magamat láttam, egy kórházban. Vért hánytam és rázkódtam össze-vissza. Az ágynál orvosok tömkelege állt. Odakintről pedig a szüleim figyeltek. Anyukám apa karjában sírt, apa pedig figyelemmel kísérte, hogy az orvosok mit tehetnek az érdekemben. Én verítékben úsztam, a szemeim szinte kiakadtak, és levegő után kapkodtam. Az egyik orvos rémülten felkiáltott:
- Elveszítjük! A szíve leállt! Azonnali szívmasszázst!
Nem nagyon értek az ilyenekhez, de azt hiszem, nem volt már mit tenni, már nem mozogtam. Csak újraélesztettek. Hosszasan küzdöttek a jelentéktelen kis életemért. Mintha bárki más is tudná a szüleimen kívül, ki is az az Audry.
Megértettem, hogy Mason miért is hozott ide, és miért nem akarta, hogy megnézzem, mi folyik odalent, az embereknél. A kórházi erős fények kicsit szétégették a bőrömet, nem volt szép látvány, még onnan messziről, föntről nézve sem.
Megértettem az egészet, hogy a szervezetem feladta a harcot. És a szívem is...pont, mikor ezt hallottam:
-A halál időpontja 18 óra 47 perc.

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Alkotó
anne
Regisztrált:
2009-09-22
Összes értékelés:
17
Időpont: 2009-11-14 21:46:47

ennek itt már vége van..valahogy szeretem a szomorú bejezéseket..de ha úgy vesszük, annyira nem szomorú, hiszen neki így már jobb!
Szenior tag
Regisztrált:
2009-01-04
Összes értékelés:
8280
Időpont: 2009-11-03 15:44:35

Szia!
Tud ez még jóra fordulni?
Üdv:Selanne

Szenior tag
Regisztrált:
2005-12-13
Összes értékelés:
1311
Időpont: 2009-10-08 13:38:39

válasz anne (2009-10-07 16:51:15) üzenetére
Persze hogy nem.:) Az pedig nem mindennapi, hogy valaki kívülállóként végignézi a saját halálát, meg azt, hogyan küzdenek az életéért...
Alkotó
anne
Regisztrált:
2009-09-22
Összes értékelés:
17
Időpont: 2009-10-07 16:51:15

válasz Arthemis (2009-10-07 15:07:41) üzenetére
igen, azt akartam írni, hogy a lelke került át a másvilágra, a teste pedig akkor már teljesen feladta. remélem, azért így nem értelmetlen :)
Szenior tag
Regisztrált:
2005-12-13
Összes értékelés:
1311
Időpont: 2009-10-07 15:07:41

Akkro egy kérdés: hogy került a kórházba és miért? Hisz mikor Masonnal beszélgetett, még nem volt baja az immungyengeségen kívül...vagy emiatt adta fel a szervezete? Ezek szerint csak a lelkét vitte át a másik világba...

Legutóbb történt

oroszlán bejegyzést írt a(z) Halottaim című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Kukoricafosztás című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Szteroid című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Empátia című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Ég veled! 15/10 című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Derűs reggel című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Derűs reggel című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Derűs reggel című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Mi kommunista ifjak...HK I/1. című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Mi kommunista ifjak...MK IX/7. +18 című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Mi kommunista ifjak...MK IX/6. című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Mi kommunista ifjak...MK IX/5. című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Mi kommunista ifjak...MK IX/4. című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Szerencsés című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Derűs reggel című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2018 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)