HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 4

Online vendég: 31

Tagok összesen: 1889

Írás összesen: 49245

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Alkonyi felhő
2019-12-09 01:29:40

Szülinaposok
Reklám

Cikkek / egyéb
Szerző: MüszéliaFeltöltés dátuma: 2009-10-28

Szeánszok a bécsi Burgban

Szeánszok a bécsi Burgban

Lazar Hellenbach von Paczolay báró egyike azoknak a majdnem híres honfitársainknak, akiben alig van más magyar, mint a nevének a fele. Magyar filozófusként emlegetik, és lehet, hogy tényleg megfordult a Nógrád megyei Erdőkürtön, ahol a családnak volt egy lakóháza.

A báró (1827 - 1887) a horvátországi Marija Bistricában született, ahol a Hellenbach kastélyt ma is meg lehet tekinteni; turisták számára nem jelentéktelen látványosság. Jogásznak tanult, aztán mégis csak politikus lett, a bécsi Felsőház tagja, és nagyon sok könyvet írt, pl. Születés és halál, A józan ész filozófiája, Az emberiség előítéletei, Egyéniség a biológia és a modern filozófia fényében. Természetesen németül írt, amit el is vártak minden horvát-magyar bárótól a monarchiában.

A filozófiai művek vagy örökre szólnak, vagy elavulnak nagyon gyorsan. Szerencsére a bárót sok minden érdekelte a politikán és filozófián kívül, pl. alkímia, spiritizmus, és általában a pszichikai kísérletek. A spiritizmus divatja 1848-ban indult el hódító körútjára Amerikából, és a monarchia nem maradhatott ki semmi jóból. A báró megismerkedett korának híres kutatóival (Carl du Prey, Friedrich Zöllner) valamint médiumaival (Henry Slade, William Eglinton, Harry Bastian, Lottie Fowler, és még sokan mások).

Személyes tapasztalatot is szerzett ezen a téren; még 1857-ben egy Dessewffy grófnő horvátországi kastélyában, amikor az egyik szeánszon Schopenhauer is jelentkezett; ez elég szép teljesítmény tőle, tekintettel arra, hogy csak 1860-ban költözött el véglegesen a szellemvilágba. Az ilyesmi egyáltalán nem olyan ritka, mint gondolnánk, és könnyen belefér a clairvoyance, clairaudience, telepátia, teleportáció és hasonló kategóriákra; esetleg mindegyikbe egyszerre. A báró hivatásos médiumai szép eredményeket értek el: kontrolljaik bútorokat tologattak, vagy székestől fölemelték a szeánszozókat. Eglinton egyszer egészen a mennyezetig repült, és ott két vonalat rajzolt a ceruzájával. A bárót azonban nem győzték meg a ceruzavonalak, és mindenféle fantasztikus elméletet talált ki arra nézve, hogyan kerülhettek azok oda, Eglinton tényleges levitációja nélkül. Kételkedése ellenére háromszor is meghívta őt Bécsbe; meg is védte, amikor csalással vádolták.

1870-ben találkozott Vay Adelma bárónővel, aki nagy hatást gyakorolt rá, mint látnok, távolbalátó és spirituális gyógyító.

1880-ban Karl Hansen hipnotizőrrel találkozott, akit a korabeli sajtó simán szélhámosnak nevezett; őt is megvédte a báró egy vitairatában (Szélhámos-e Hansen?). Csak azt a két ceruzavonalat nem tudta megemészteni, ott fönt a mennyezeten.

De a sors szeszélyéből mégsem a politikai sikerek, filozófiai művek, eltolt bútorok és túlvilági szellemek őrzik Hellenbach emlékezetét, hanem két érdeklődő, akik nem akartak mást, csak részt venni egy izgalmas szeánszon: János főherceg, és a Mayerlingban tragikus véget ért Rudolf trónörökös. A szeánszokra a bécsi Burgban került sor, 1884-ben. A báró egy igazi nagyágyúval akarta elképeszteni a Habsburgokat, és hosszas töprengés után az amerikai Harry Bastiant rendelte Bécsbe. Az első szeánszon semmi különleges nem történt; néhány szellem jelentkezett a médiumon keresztül, és fénygolyók repkedtek körülöttük. A második szeánszra materializációs jelenségeket ígért Bastian, ezek azonban elmaradtak, mert egy tengerésztiszt alaposan hozzákötözte őt a székéhez. Nem tudni pontosan, hogy mi történt, de csengők és egyéb hangszerek sétáltak és csilingeltek a sötét szobában; a Habsburgok szerint a médium valahogy kiszabadult (bár a két kezét annyira összekötözték, hogy a kötelet késsel kellett levágni). Végre a harmadik szeánszon megjelentek a fantomok. A szobában sötétség volt, de nyitva hagytak egy ajtót, amelyen beszűrődött valamennyi világosság. Az ötödik fantomnál János főherceg nem bírta tovább, felugrott, és elkapta az ajtóban, na nem a materializált szellemet, hanem Bastiant, fehér alsóneműben és cipő nélkül. Nagy botrány volt, de a dolog nem egészen egyértelmű, mert a "szellem" egy hosszú fehér leplet is viselt, amely szőrén-szálán eltűnt; ezt pedig csak azzal lehet nagyarázni, hogy visszatért a túlvilági ruhatárba.

Az események után János főherceg tollat ragadott, és alaposan megmondta a véleményét az egész spiritizmusról (Bepillantás a spiritizmusba). Amire Hellenbach azonnal megírta a választ A tények logikája címen. Ebben Bastian javára írja, hogy már a meghívásnál bevallotta, hogy két éve gyengül az ereje; nem szándékos csalás történt, hanem ha jól értem, a médiumban olyan erős volt a bizonyítási kényszer, hogy öntudatlanul, transz állapotban maga játszotta el a szellem szerepét; egyébként az eltűnt lepel is bizonyítja... mit is? Nem bizonyít semmit. Lehet, hogy a körülmények hatására, a gyér világításban egyszerűen odaképzelték a leplet, mint minden szellem szükséges tartozékát.

Bastiant már 1874-ben is rajtakapták valami csaláson, amikor állítólag még semmi probléma nem volt az erejével: egy hölgy a szellem keze után nyúlt, és a médium kezét ragadta meg. Egy másik alkalommal hirtelen meggyújtották a lámpát, és bizony nem a gitár sétálta körül a szobát, hanem Bastian, a feje fölé emelt gitárral.

1885-ben a báró visszavonult Horvátországba, és bejelentette, hogy egy hosszabb könyvön dolgozik. Az elkészült fejezetek Éter mint a misztikus probléma megoldása címen jelentek meg A Szfinx folyóiratban.

Az éter bizonyára megold minden problémát, már mint nem az altatószer, hanem az a nagy filozófiai-spirituális homály, amelynek a létezését még szintén nem sikerült bebizonyítani.

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Alkotó
Regisztrált:
2009-05-05
Összes értékelés:
915
Időpont: 2009-11-28 16:48:09

Kedves Te,
én sose voltam szeánszon, csak sokat olvastam róla. van néhány megmagyarázhatatlan dolog. annyi biztos, hogy nemcsak az létezik, amit minden nap látunk. erről van közvetlen tapasztalatom; nem kerestem magamnak, csak adódott. csalás mindenütt van, ezt nem is kell mondani.
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
8531
Időpont: 2009-11-27 09:22:06

Talán azért ment ki a divatból, mert a "közönség" akinek az attrakció szólt, rájött, szemfényvesztés zajlik. . Amíg az emberek igaznak gondolták ezt a világot, elhitték, h valóban léteznek szellemek, élvezettel borzongtak a történeteken. De vajon valóban nincsenek? Vagy csak azt hisszük???
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
8531
Időpont: 2009-11-27 09:16:12

De, nagyon is az! Ez egy izgalmas világ. Ki tudja miért nincs visszhangja az írásnak, érdekes és jó! A spiritualizmus mára kicsit kiment a divatból, de nagy kaland. -én
Alkotó
Regisztrált:
2009-05-05
Összes értékelés:
915
Időpont: 2009-11-22 07:37:45

Úgy látszik, még ez se elég "szellemes."

Legutóbb történt

szilkati bejegyzést írt a(z) Megfogantam én a Cseppecske című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Karácsonyi mese, V. rész című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) Puliszka Juliska című alkotáshoz

szhemi bejegyzést írt a(z) Pegazust követem című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Puliszka Juliska című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Lét-kérdések című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) Puliszka Juliska című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) Puliszka Juliska című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Szerelem című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Karácsonyi mese IV. rész című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Lét-kérdések című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Lét-kérdések című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Az én karácsonyom című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Karácsonyi mese IV. rész című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Karácsonyi mese IV. rész című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)