HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 0

Online vendég: 111

Tagok összesen: 1884

Írás összesen: 49072

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2019-10-22 13:12:05

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: KuvikFeltöltés dátuma: 2009-10-29

Celeste szégyene

Az asszony emiatt biztos pipa lesz - gondolta Charlie, miközben lehúzta a fejét, hogy az őt megbilincselő rendőr könnyebben besegíthesse a járőrautóba. Az öreg Ford komótosan gördült ki a szálloda parkolójából, s kanyarodott rá a Park Roadra. Semmi villogás, semmi sziréna. Hangtalanul suhantak az éjszakában. Miután kissé lehiggadt, s rájött, pillanatnyilag nem fenyegeti veszély, Charlie megemelte a hátsóját és lassan kihúzta alászorult kezeit. A csuklói kicsit fájtak.
- Rendőrurak - hajolt előre a hátsó ülésről, - lennének olyan kedvesek...
A magasabbik zsaru gumibotja hatalmas erővel csapott le a rácsra. Charlie hátrahőkölt, és úgy határozott, szünetelteti a társalgást egy kis időre. Arcát az üvegre tapasztotta, s próbált elmerülni a kirakatok fényeiben. Ez csak reflex. Hamarosan megenyhülnek.

Csak az asszony meg ne tudja...

Rosszul indult az este. Ha Charlie alaposabban belegondolt, a délután se volt már az a kifejezett sétagalopp. S ahogy próbálta felidézni, hogy is jutott idáig, hol is tört meg, mi volt az az apró kis momentum, amin elcsúszott az egész élete, lassan rá kellett ébrednie, az egész év pocsék volt. Talán sosem volt szerencséje. Lehet, egész életében peches volt, de ezt a gondolatot igyekezett mielőbb elhessegetni zúgó fejéből.
Ha a közeli ismerősei kérdezték volna erről, azt mondja, februárban kezdődtek az igazi bajok, mikor elvesztette az állását, s csak az asszony jó szívének, s titokban lekötött pénzének köszönhette, hogy nem került tartósan az utcára.
Mert Charlie így is csak céltalanul rótta az utcákat, míg a jó Celeste az éjszakai műszakot nyomta a városszélen, s volt, csak az utolsó pillanatban ért haza, mikor épp a nap első sugarai nyalták tisztára az utakat a hajnali eső után, s alig egy perccel azelőtt csusszant a paplan alá, mielőtt az asszony kulcsa elfordult a zárban. De Celeste erről mit sem tudott. Celeste jó asszony volt, csak kicsit együgyű.

És Charlie nem volt rossz férj. Egyszerű, los angeles-i krapek volt, kissé lusta, a kártyában szerencsétlen. Összeillettek. Zsák, meg a foltja.
Legtöbbször nem a lapokkal volt a gond, még csak nem is a téttel, vagy a döntéseivel. Charlie jól játszott. Ügyesen emelt, és jó érzékkel dobta be a kártyáit... Inkább a partnerek megválasztásával akadt a kelleténél több problémája. Bízott az emberekben, s azt hitte, ha az asztalukhoz engedik, hogy játsszon, mindjárt a barátjukká is fogadják....

S még akkor este, a rendőrautó hátsóülésén sem érezte igazán, hogy becsapták. Inkább hálás volt nekik! Közéjük ülhetett, elüthette velük az időt, míg az asszony távol volt, ráadásul még egy kis gubával is hozzájárulhatott jóvoltukból a rezsihez. Persze, tudta, hogy amit igazságnak vél, az csak féligazság, s amit a kártyaasztalnál mondanak, azt mindig le kell osztani kettővel, de mégis...
Egyszerűen, rosszkor volt, rossz helyen. Mit tehetett ő arról, hogy épp egy kisebb maffia-partyra tévedt be annak az éjszakának a közepén? Arról sem tehetett, hogy játék közben meghallott ezt-azt, s emiatt fontos lett pár embernek...
- Elnézést - szólította meg ismét a zsarukat. Ezúttal nem sújtott le a gumibot. A sofőr álmosan figyelte az utat, a társa lassan hátrafordította a fejét. Sapkája sültjén meg-megvillant a színes kirakatreklámok, neonok, villanyoszlopok tetején gubbasztó égők fénye. A zsaru őt figyelte.
- Megtudhatnám, hová visznek?

Nem lesz semmi gond, hiába a csend! Beviszik. Kicsit megbüntetik. Van nála pénz. Zsebből kifizeti őket - eleget nyert az éjszaka. Hazárdjátékért amúgy sem kaphat sokat. Csak időben érjen haza! Celeste soha nem bocsájtaná meg a kimaradását....

- Az őrsre - szólalt meg kisvártatva a gumibotos zsaru. - Kihallgatásra.

Charlie kezdett nyugtalan lenni.
Egy kihallgatás nem két perc, ráadásul az ilyesminek komoly nyoma van. Talán most kellene megajánlania a zsebpénzt a két fakabátnak...
Nem jutott tovább gondolataiban, mert a díszpécser számsorokat olvasott be a rádiójuk hangszóróján. A magasabbik rendőr válaszolt. Rövid "értettem" volt, és egy válaszkód. A sofőr lassított, indexelt egy autóbuszmegállónál, és egyívben fordította meg az öreg Fordot.
Az utca kihalt volt. Hajnali kettőkor, sehol egy lélek. Charlie szorítást érzett a torkában.

Nem az őrs felé mennek! Mégsem arra!

- Gond akadt? - kérdezte a sofőrt. A hangja próbált higgadt maradni.
- Az őrsön nincs hely - válaszolta. - Túlterheltek a kalitkák.
- Be akarnak zárni? - kérdezte elhűlve Charlie.
- A biztonsága érdekében. Csak a biztonsága érdekében - ismételte meg a gumibotos, nyomatékot adva mondandójának.
- A őrs zárkájában talán elfelejtené, amit nekünk ma már egyszer elmesélt... - így a sofőr.

Veszélyben vagyok! - suhant át Charlie agyán. Nem érek haza hat előtt. Celeste megtudja! Nem passzol ez a családi képbe.

- A keleti városrészben lévő fogházba szállítjuk.
- A St. Jordan-be? - kérdezte Charlie.
- Igen - válaszolták egyszerre.
- De hisz az egy női börtön - ellenkezett lázas igyekezettel. Nem találta a megfelelő hangszínt, a hangja a saját füle számára csak halk nyüszítésnek tűnt.
- Igen - válaszolta a gumibotos. - De ez most a legbiztonságosabb. Egy darabig ott elrejthetjük a világ elől...

Mindenképp megtudja! - fehéredett el Charlie. Inkább a maffia! Nem szeretné ennek kitenni az asszonyt. Mindig olyan jó volt hozzá. Mindig úgy vigyázott, nehogy bajba keveredjen. Ekkora szégyent nem bírna elviselni!

Lassan elhagyták a zsúfoltabb részeket. A házak alacsonyabbak lettek, a villanyoszlopok is ritkábban suhantak el a szemük mellett. Az emeletes épületek családi házakká törpültek, a bevásárlóközpontok apró vegyesboltokká. Charlie úgy döntött, tesz egy utolsó kísérletet:

- Elnézést! Mindenképp haza kellene mennem...
A gumibotos hátrafordult, és felvonta a szemöldökét.
- A nejem...
- A fegyházból telefonálhat. Ön nem rab. Legalábbis, nem a szó klasszikus értelmében. Megkülönböztetett bánásmódban részesül.
- Azért, amit hallottam? - kérdezte.
- Mondhatni. Felkeresik holnap reggel a kollégáink, és alkut ajánlanak.
- De nem lehetne, hogy...

Charlie elakadt. Tudta, hogy nem.

- Nyugalom. Nem lesz semmi baj - nyugtatgatta a gumibotos.
A Ford ráhajtott a St. Jordan felhajtójára. A portánál lassítottak, de az őr intett, szabad utat adva a kis csapatnak. Charlie örült volna, ha megállítja őket. Ha azt mondja, teltház van. Haza akart menni, nehogy megbántsa az asszonyt.
- Innen átveszik a helyiek - mondta a gumibotos. - Reggel telefonálhat.
- A társam kisegíti a járműből, leveszi a bilincset, az itteniek pedig felkattintják a sajátjukat - de ez csak formaság.
Az autó megállt. Charlie-ról már ömlött a víz. Ez nem lehet!
A gumibotos szállt ki elsőként. Kinyitotta a hátsóajtót, és kisegítette a férfit. Charlie arccal az autónak fordult, s hagyta, hogy a zsaru levegye róla a bilincset. A fegyház két nagydarab börtönőre odalépett mögé. Óriásira nőtt, öblöshangú nők voltak. Kattant az új bilincs, és megszólalt az egyik:

- Megfordulni, mákvirág!
Mielőtt bármit is tehetett volna, hatalmasat sóztak egy gumibottal a hátára.
- Megfordulni! - üvöltöttek rá újra.
Charlie lassan feléjük fordult, még épp időben, hogy lássa megnyúlni a jó Celeste arcát, és ahogy elönti azt... először a harag, aztán a mindent elsöprő szégyenérzet .

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Regisztrált:
2007-04-10
Összes értékelés:
467
Időpont: 2010-01-15 18:39:30

Köszönöm. Kedves Tőled. Tévedj ide, amikor csak teheted.
Üdv.
Szenior tag
Regisztrált:
2009-01-04
Összes értékelés:
8297
Időpont: 2010-01-15 15:26:23

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia!
Itt "alattam" mindent leírtak.Ide tévedtem.Nem bánom.Sőt! Gratulálok írásodhoz.
Üdv:Selanne
Alkotó
Regisztrált:
2007-04-10
Összes értékelés:
467
Időpont: 2009-11-13 11:55:10

Kedves Colhicum!

Olyan szó, hogy "leoszt", tudtommal létezik. Kártyajátékokban mindenképp. A kérdés az volt ez esetben, késztethet-e asszociációra a használata (élet és kártyajáték közt) s ennek okán lehet-e indokolt a használata.
Az igekötőkkel kapcsolatban én is osztom a véleményed, igyekszem is tartani magam a helyesírás szabályaihoz, bár teszek kivételt. Akkor használom őket (talán szabálytalanul), ha érdekesebbé válik tőlük maga a szöveg, leegyszerűsíthet egy csak nehezen kifejezhető gondolatot, vagy használatuk által jobban kijön egy mondat ritmusa. Szerintem a "leillusztrál" is ilyen, ami lehet inkább szakmai szleng, mint "rendes" szó. Sok ilyennel használok. Számomra is furán hangzottak olyan kifejezések, mint a "berántani" (szövegrészekkel kapcsolatban), vagy a "megfotózni", de hozzájuk kellett szoknom, mert máshogy meg sem értik.
Köszönöm a segítő sorokat, és hogy ennyi időt szántál a megírásukra!

Üdv: Kuvik
Alkotó
Regisztrált:
2007-04-10
Összes értékelés:
467
Időpont: 2009-11-04 12:28:39

válasz Rozán Eszter (2009-11-04 10:56:49) üzenetére
Köszönöm. Megtisztelsz.
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7466
Időpont: 2009-11-04 10:56:49

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Ez fantasztikusan jó, teszik nagyon!!!!!
Szeretettel: Rozália
Alkotó
Regisztrált:
2007-04-10
Összes értékelés:
467
Időpont: 2009-11-04 10:47:06

válasz átutazó (2009-11-04 03:20:33) üzenetére
Különös időpont az olvasásra! Gratulálok a kitartásodhoz, é köszönöm az ötöst. Ezt már nem nagyon ronthatja le senki...
Üdv.
Alkotó
Regisztrált:
2007-04-10
Összes értékelés:
467
Időpont: 2009-11-04 10:44:04

válasz Gyömbér (2009-11-03 21:25:28) üzenetére
Akkor itt most nincs is saját élmény? (Kacsint is, de smiley-t nem tesz!)
Igyekszem majd gyakrabban feltöltögetni!
Üdv.
Olvasó
Regisztrált:
2009-10-14
Összes értékelés:
1
Időpont: 2009-11-04 03:20:33

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Izgalom, rejtély, meglepetés. Ezért olvasom szívesen műveid. Bevallom nem tetszik mindegyik egyaránt, de ez ismét igazán jól sikerült. Remélem nem kell több hónapot várni a következőre! Jó munkát "hétfőtől Szerkesztő úr"!
Szenior tag
Gyömbér
Regisztrált:
2007-01-11
Összes értékelés:
3794
Időpont: 2009-11-03 21:25:28

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia Kuvik!

Hű, ez remek lett! Akkorát csodálkoztam a végén, hogy ihajjjjj!

Üdv: Gyömbér

U.I.

Végre, hogy ismét olvashatunk Tőled! :))
Alkotó
Regisztrált:
2007-04-10
Összes értékelés:
467
Időpont: 2009-11-02 17:23:32

válasz Müszélia (2009-11-02 08:33:39) üzenetére
Köszönöm szépen!
Alkotó
Regisztrált:
2009-05-05
Összes értékelés:
915
Időpont: 2009-11-02 08:33:39

Nagyon jó a végén a poén.
Alkotó
Regisztrált:
2007-04-10
Összes értékelés:
467
Időpont: 2009-11-01 14:30:02

válasz zsike (2009-11-01 13:03:32) üzenetére
Ez az, kedves zsike! Az én hülyeségem, az én védjegyem. Talán épp amiben hibádzik a tökéletestől, attól épp megfelelő Neked (és sok más visszatérő Olvasómnak).
Köszönöm, hogy benéztél!

(Egész érdekes társalgások alakulnak itt ki.)
Alkotó
Regisztrált:
2007-04-10
Összes értékelés:
467
Időpont: 2009-11-01 14:26:45

válasz antonius (2009-11-01 11:56:08) üzenetére
A példádban leírt sor variációi olyan kevésben térnek el egymástól, hogy az csak ízlés kérdése, kinek, melyik tetszene jobban. Apró tökéletlenségek szerintem amúgy is kellenek, hiszen ha tökéletes volna az egyensúly, mi vinné előbbre a világot, mitől fejlődne tovább a nyelvünk? Nekem mindegyik változat szimpatikus. Úgy hagynám, ahogy van. A "prózák és kritika" topik tényleg erre lett kitalálva (ahogy artur előbb írta), de úgy látom, egyre gyakoribb, hogy az alkotók saját írásaik alatt beszélik meg ezeket a dolgokat - lehet, ezt is lehetne szorgalmazni, hiszen itt azok gyűlnek össze, akiket az adott írás, s annak problémái (is) érdekelnek, s nem kell száz ember gondolatát kivárni, továbbvinni.
Igyekszem, amennyire időm engedi, magam is megírni, ami különösen, illetve különösen nem tetszik, s javaslatokat is tenni, hiszen a "tetszett" és a "gyenge" szerintem is kevés a fejlődéshez.
Jó hogy ezt leírtad, s így szóba került.
Szenior tag
Artúr
Regisztrált:
2007-02-21
Összes értékelés:
3809
Időpont: 2009-11-01 13:29:37

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
válasz antonius (2009-11-01 11:56:08) üzenetére
Érdekes a javaslatod. Van ilyen fórumszoba. Talán a "prózák és kritika" topik erre is kiváló volna. Szerintem, csak el kell ott kezdeni egy ilyen jellegű beszélgetést és biztos, hogy lesznek vitapartnerek hozzá. Személy szerint nekem nagyon tetszik, ha alkotók így cserélnek véleményt. Védik a sajátjukat, vagy támadják a másikét, mindezt emberi hangnemben. Ez visz előre a fejlődés útján, és nem a "tetszett gratu" vagy a "gyenge eresztés" vélemények.
Szenior tag
zsike
Regisztrált:
2007-05-31
Összes értékelés:
1523
Időpont: 2009-11-01 13:03:32

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *

" Örülök, hogy az ilyen írásokra is akad Olvasó " - írod egyik válaszodban.
Már hogyne akadna!!!! Bár életemben nem írtam prózát, nem is próbálkoztam,
/ ahhoz tehetség is kellene / mégis el tudja az ember dönteni, mi az, ami
megmozgatja a fantáziát, ami a mű olvasása után sem hagyja nyugodni.

Az "Ugorj, Tomi " című írásodra kell visszautaljak. Teljesen más a témája a két
prózának, mégis érezni bennük , hogy alkotójuk ugyanaz. Megmagyarázni nem tudom,
miért. Nagyon -nagyon tetszik ez az írásod is!
Örömmel jártam Nálad.
Alkotó
antonius
Regisztrált:
2009-06-30
Összes értékelés:
2588
Időpont: 2009-11-01 11:56:08

válasz Kuvik (2009-11-01 09:02:22) üzenetére
Hát a majdnem földi annak szól, hogy mindketten Nyugat-Dunántúliak vagyunk.
Semmiképpen nem gondolom hibának az általad írt le igekötőt, és semmiféle ritmustörést nem okoz, de igazán hasznosnak tartanék egy fórumot, ahol ilyen jellegű kérdéseket meg tudnánk egymással beszélni. A tanulást és a fejlődést célozván. Nem ártana néha, ha mások is igazolnának olyan dolgokban, (vagy akár cáfolnának) amikben nem vagyok teljesen biztos. Pl. az egyik versem utolsó sorában írom a döccenő: "kulcsátvesztett, rozsdás nagy lakattal." Nem volna-e jobb a "simább" kulcsaveszett, vagy kulcsavesztett, stb.
Ilyen lehetőséget, ilyen "műhelyt" hasznosnak gondolnék, ahol a szavak gyémántköszörűsei kicserélhetnék gondolataikat, véleményüket. a.
Alkotó
Regisztrált:
2007-04-10
Összes értékelés:
467
Időpont: 2009-11-01 09:02:22

válasz Kuvik (2009-11-01 09:01:32) üzenetére
A "le kell osztani"/"el kell osztani" kérdésben még nem tudom, érdemes lenne-e lecserélni a kifejezést. A kártya mellé jobban illik talán az enyém, ám a Te javaslatod nyelvtanilag (talán formailag is) helyesebb. Kérdés, azzal, ha így hagyom (talán egy kis ízzel a hangzásában, de talán helytelenül írva), lehet-e ez annyira zavaró, hogy más hibaként értékelje, és kizökkentse az olvasás ritmusból... Ebben kivárom a többiek véleményét is...
Köszönöm, hogy felhívtad rá a figyelmem!
Majdnem földi? Ezt hogy érted?
Üdv.
Alkotó
Regisztrált:
2007-04-10
Összes értékelés:
467
Időpont: 2009-11-01 09:01:32

válasz antonius (2009-11-01 07:59:58) üzenetére
Kedves antonius!
Mindig öröm olyan kommentet olvasni, ahol nem csak tetszik valami az Olvasónak, és jelzi azt egy "tetszett"-el, hanem pár szóval hozzá is teszi, mi volt az, ami megragadta olvasás közben. Ha nem is direkt mód, de igyekeztem párhuzamba állítani a külső és belső (lelki)állapotokat (város és ember kapcsolatát). Jó tudni, hogy e pár külső képpel is sikerült kiegészíteni, illetve leillusztrálni azt a hangulatot, ami hozzásegít ahhoz, hogy megértsük, mi megy végbe a járőrautó utasterében.

Folyt. köv.
Alkotó
Regisztrált:
2007-04-10
Összes értékelés:
467
Időpont: 2009-11-01 08:41:56

válasz T. Pandur Judit (2009-10-31 23:45:31) üzenetére
Kedves Judit!
Köszönöm a méltató szavakat, és az ajánlást is. Látom, már hozott is rá Olvasót!
Jó, hogy nem kell feltétlen meghalniuk, szerelembe esniük, netán e kettőt keverniük a novella szereplőinek ahhoz, hogy az mások számára is érdekes lehessen. Örülök, hogy az ilyen írásokra is akad Olvasó!
Még egyszer: köszönöm.
Üdv.
Alkotó
antonius
Regisztrált:
2009-06-30
Összes értékelés:
2588
Időpont: 2009-11-01 07:59:58

Azért tévedtem ide, mert tudtam, hogy hihetek Juditnak, Artúrnak. Nagyon tetszik az írásod. Nincsen túlspannolva, annyi szóval írtad, amennyire feltétlen szükséged volt, élnek, ragyognak a városi képeid, őszinte az aggódás, a szorongás, és a csattanó is kiváló. Talán csak a "le kell osztani kettővel," helyett írtam volna "el kell"-t, de lehet, kártyaasztalról lévén szó, nincs is igazam.
Gratulálok majdnem földim. a
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
5141
Időpont: 2009-10-31 23:45:31

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Kuvik!
Nagyon jól megírt, nagyon olvasmányos, nagyon érdekes, nagyon meghökkentő végű novella. Szóval nagyon, nagyon...!
Nagy testvére novel /regény/ büszke lehet rá. Na persze az írója is!
Gratulálok:
Judit
Alkotó
Regisztrált:
2007-04-10
Összes értékelés:
467
Időpont: 2009-10-31 15:41:26

válasz Arthemis (2009-10-31 12:29:20) üzenetére
Fogház lesz az, köszönöm. Igazad van, egy helyen elírtam. Charlie története szempontjából szerencsére másodlagos, hogy melyik, mert nem zárják össze senkivel, s nem is marad sokáig...
Köszönöm, hogy olvastál, s még inkább, hogy véleményezted is. Azt a szót javítom.
Üdv.
Szenior tag
Regisztrált:
2005-12-13
Összes értékelés:
1310
Időpont: 2009-10-31 12:29:20

Nagyon jó a történet és a csattanó is nagyon jó. Tetszett. A fegyház és a fogház között óriási a különbség, nem mindegy hova vitték Charliet.
Alkotó
Regisztrált:
2007-04-10
Összes értékelés:
467
Időpont: 2009-10-30 21:23:01

válasz Artúr (2009-10-30 18:28:37) üzenetére
Köszönöm. Megtisztelő sorok! Egyszerűre szerettem volna; a kommented alapján sikerült.
Üdv.
Szenior tag
Artúr
Regisztrált:
2007-02-21
Összes értékelés:
3809
Időpont: 2009-10-30 18:28:37

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia!
Nagyon profin felépített novella. Folyamatosan alakult bennem a kép, ahogy olvastalak. Minden mozzanat, párbeszéd, cselekmény a helyén. Remekül láttatod a történetet. A feszültség is fokozatosan alakul ki, és ha nem is egyértelműen, de sejteni lehetett a csattanót a végén. Egyszerre látni az utcát, a kirakatokat, a környezetet, a szereplőket, mindent, miközben a főhős gondolatait is "halljuk". Mégsem zavaró ez.
Egy kisember, egy hétköznapi figura, aki belecsöppen a nagyágyúk világába. Épp csak belekóstol, és máris megjárja ezzel. Igen. Valóságos történet. Mennyi mindent megtudunk a múltjáról, életéről, pedig nem regényt írtál, "csak" egy novellát. NOVELLÁT. Gratulálok!
Üdv.

Legutóbb történt

szilkati bejegyzést írt a(z) Este Pesten című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Este Pesten című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Égei-tenger című alkotáshoz

zsarátnok bejegyzést írt a(z) Este Pesten című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Este Pesten című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Újra című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Este Pesten című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Két temető II. befejező rész című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) A pórul járt Csuka című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Semmi című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Újra című alkotáshoz

Marcsy bejegyzést írt a(z) Válasz című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) fénytörés című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Égei-tenger című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Újra című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)