HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 6

Online vendég: 46

Tagok összesen: 1915

Írás összesen: 51226

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2021-02-14 12:06:41

Szülinaposok
Reklám

Naturánia - Mantova F?szerolaj Spray
Prózai művek / egyéb
Szerző: Komor ZoltánFeltöltés dátuma: 2009-10-30

Egy kóbormacska blogjából

- Sicc, mísz innen! - na így kezdődött a napom a nyíregyházi Kossuth téren. Pediglen nem akartunk mi rosszat, én meg a kislány, csupán a hátam simította volna kicsit végig, no de akkor aztán berobbant a banya, az őserő, hogy "biztos rühes", meg minden. Rühes a bajszod! De a fejed is bogaras lehet, élnél te itt, meglátnád.
De kedves blogom! Nem fárasztalak ezzel, inkább haladjunk előre. Múltkor cicasétán figyeltem meg egy "kollégát", s rajta járt a buksim délelőtt. Kolléga? Heh. Az "házban" lakik, emberekkel, hordta is fenn a bajszát, hogy viszkász, meg cirókamaróka. Megtéptem volna a bundáját, nem dorombolt volna.
Nemsokkal ezután tappancsaim belefáradtak a körözésbe, s kukapiszkálásba, ledőltem hát ott a Móricz szobornál; nézni egy kicsit, mit néz a Móricz. A megszelídített gépszauruszok lenyomatai, a felforgatott pre-sétálóutca... - hátul a korzó ablaktalan "almószt redi tu ópen" betonkockája, minimalista szobor-barikádja. Tyű, az mekkora ház lesz, figyelem egy ideje! Mert sokat figyelek, s főképp az ilyen kétlábúak érdekelnek: tőlük csurran valami olykor.
Megfigyeléseim alapján az "emberek" két részre oszthatóak: Házba bemenő emberekre, és házból kijövő emberekre. Az utcán igyekvők mind valami házba sietnek; hogy melyikbe, az kedvüktől függ. Ha rossz kedvük van, az "iskolába" mennek: megfigyeltem, hogy oda mindig rossz kedvvel, ki onnan pedig jó kedvvel jönnek. A "klórházba" is keserű pofával érkezik a nép, de kifelé többnyire mosollyal. Ezeken a helyeken valami nagyon vicceset mondhatnak nekik. Aztán vannak még "szupermarketek" is. Ide üres kézzel járnak, s teli kézzel jönnek ki az ajtón, amit egy olyan apró ember nyitogat, és csukogat, hogy sosem látom. A "szatyorban" lévő ez-az "nematijéd siccinnen" nem az enyém, sicc innen, ezt már megtanultam; viszik is tovább gyorsan egy házba be, s ott leteszik bizonyára, mert legközelebb már nélküle jönnek ki. Nekik ám ez sem elég, pár nap után mennek újért, csoda, hogy fér.
Fontos felmérni ezen állapotkülönbségeket, hogy igazolást nyerjen a csoportosítás - mert mondhatnád, hogy valóban csak házba bemenő emberek léteznek, mert minden kijövő egy idő után be is téved valahová, s fordítva is: a bemenők előbb-utóbb kijönnek onnan, ahová már előzőleg oly kiszámítottan bementek. Van azonban egy sehovase csoport, aki szintén kétlábú, és sose látom házba/házból jönni-menni.
Pont rajtuk tanakodtam, mikor a három gráciáról próbáltam lekapni egy kövér galambot, de röpköd ám az átok, s elkeseredésemben a Hősök terére evett a fene. Egy pad alatt bújtam meg ekkor, s az elhullt színes papírkák közt kupecoltam. (Sajnos ezek nem ehetőek, nyilván ezért is dobják félre a magasak.)
- Nesze cica! - így egy kétlábú hang, és vékony parizercsík pottyan a nózim elé. Kissé megilletődve néztem (pár rúgást szereztem már be naivságomból kicsordogálólag - hát óvatos kandúr vagyok), de végül csak rávetettem magam a falatkára. A tag ismerős volt; ő és társai sok fejtörést okoztak már nekem - a csoport, amiről beszéltem előzőleg. Nyilván neki is kell lennie egy háznak, ahová be és kisétál, mint más éplábú embernek, mégis folyton az utcán látni, mintha ő is csak macska lenne. Több parizert nem adott, s nem is foglalkozott utána velem, én azonban meghúztam magam ott, a pad alatt, kíváncsiságból, ha más miatt nem is.
Beköszöntött az este, eljött a befelé-a-házba óra, s ő még mindig az utcán volt, hogy mi célból, nem tudom. De én csak vártam, és kivártam. Egy idő után felállt végre, s a térre kiállított dísz-villamosra mászott fel: ide bújt be, néhány társával együtt. Sosem tudtam, hogy ez is ház, de csak ház lehet akkor - gondoltam magamban, s el is fogadtam ezt, hisz saját elméleteink igazolására minden alkalmatosságot meg kell ragadni. Előrébb kúsztam. - Cicc - mondta erre az alak, mikor meglátott. - Van itt még hely.
Sokáig ácsorogtam kinn a villamos előtt - én néztem őket, ők néztek engem, Móricz meg valószínűleg ugyanazt a messziben. Majd naivságom ismét diadalmaskodott. Meg hideg is volt, lényeg a lényeg. Bemásztam a házba, a sarokba, messzi a kétlábúaktól.
S azóta én is házban lakó macska vagyok, kedves blogom. Mi több, házból ki és házból bejáró egyszemélyben; nappal turkászó, estére villamosba bújkáló, "emberekkel" fedelet osztozó. Még tán sétáltatni is fognak, vagy mifene. Fenn is hordom a bajszom, elhiheted.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
12554
Időpont: 2010-01-10 19:23:41

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Érdekesen írod le a történetet "macskanyelven", ahogyan ők látnak - talán - minket. De én értek belőle, mint egy állatbarát. Jól írsz prózában (lám, itt nagybetűkkel kezdve a mondatelső-betűket, pedig "macskanyelven" írtad! S nekem ezzel szereztél örömet)!
Nos, tetszett a rövid prózád.
Üdvözöllek: Kata
Szenior tag
Regisztrált:
2005-12-13
Összes értékelés:
1309
Időpont: 2009-11-02 09:44:28

A történet aranyos és elgondolkodtató is. Valóban ilyenek lehetünk mi emberek: egyik házból a másikba rohanunk, észre sem veszünk semmit a környezetünkből (egymást sem), összességében uniformizált alakok. Jó hogy van valaki aki felhívja erre a figyelmet.
Alkotó
Regisztrált:
2007-04-10
Összes értékelés:
467
Időpont: 2009-10-30 21:36:03

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Általában lerágott csontnak tartom ezeket a "kisállatba bújok, ti meg majd rájöttök, hogy kisállat vagyok, s közben sajnálhattok" sztorikat, de ez az írás üde színfoltja a témának!
Nagyon jó a nézőpont, a környezet leírása, a közvetlen, cseppet sem szájbarágós stílusa. Gondolkodtam rajt, hogy kiemeljek külön - nekem leginkább tetsző - részeket, de a végére nagyon sok lett, így ezt elhagyom.
Ami kissé zavart, az a cím, meg a blogolás, mint cselekvés belekeverése. Persze tudni, egy macska nem blogol, s ettől csak kicsit maibbnak, trendibbnek kell lennie a történetnek, s nem is tudom eldönteni, tényleg helyesen érzem-e, de számomra ez a forma talán nem a legjobb választás. Talán, mondom még egyszer, E/3-ban még jobb lenne.
Ennek ellenére ötös.
Gratulálok!

Legutóbb történt

Madár bejegyzést írt a(z) Számoló című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Hajnalodik című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Hajnalodik című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) A bosszú ára (6/8) című alkotáshoz

efmatild bejegyzést írt a(z) A bosszú ára (6/8) című alkotáshoz

Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) A bárka mellett című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) A bosszú ára (6/8) című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) A bosszú ára (5/8) című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A bosszú ára (6/8) című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Cica- mica című alkotáshoz

gleam bejegyzést írt a(z) Hajnalodik című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Hajnalodik című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Hajnalodik című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Hajnalodik című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Hajnalodik című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2021 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)