HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 0

Online vendég: 25

Tagok összesen: 1921

Írás összesen: 51390

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2021-04-02 10:09:35

Szülinaposok
Reklám

Naturánia - Mantova F?szerolaj Spray
Prózai művek / abszurd
Szerző: EloiseLennonFeltöltés dátuma: 2009-10-31

1999-2000 - 1999-2000 - 1999-2000 -

Telefoncsöngés. Telefoncsöngés. Telefoncsöngés. Egy szobainas rohan eszeveszetten a recepciós pulthoz.
- Halló tessék, recepció!
- Recepció! Csakhogy végre felvette... pedig a maga érdeke. Itt a 403-as szoba, na ide figyeljen... - szólt bele egy ideges érces mély férfihang.
- Rettentően sajnálom uram, ma este összesen csak két szobainas van szolgálatban... tudja... az ezredforduló, szilveszter... Miben lehetek szolgálatára Mr. ... - az inas gyorsan kikereste az asztalon lévő táblázatban a 403-as szoba melletti nevet - Senor... Dim?
- Na, jól figyeljen Reggie, csak egyszer mondom el. Hozza fel nekem a következőket: egy gyönyörű szép, tökéletesen érett körte, egy ébenfekete selyemkendő, egy kés, mely olyan éles, mint amit a pokolban éleztek meg, valamint annyi törlőkendő amennyit csak elbír.
- Óhajt esetleg még valamit, uram?
- Nem, kösz, minden más van. Oh, de mégis, majdnem elfelejtettem, egy szál cigarettát magának. Rágyújthatsz, barátom, tessék...Igyekezzen!
- Magamnak cigarettát, uram? - kérdezett vissza az inas, de Senor Dim letette.
A szobainas is letette. Gyorsan összeszedte gondolatait: "Körte... biztosan lesz a konyhában... kés... szintén konyha... törlőkendő... sima ügy... fekete kendő... megoldom... cigaretta van nálam!".
A férfi a konyhába sietett, elvette az első keze ügyébe akadó körtét a gyümölcsök közül, hátra ment egy késért az evőeszköz-tárolóba, mindezeket egy zsúrkocsira helyezte, majd visszament a pulthoz. A pult alatti "talált tárgyak" dobozból kikotorászott egy fekete kendőt, felmarkolt pár törlőkendő-csomagot, a zsúrkocsira helyezte őket, s a lifthez tolta. Gyorsan visszafutott az irodában lévő tükörhöz, hogy ellenőrizze öltözetét, sapkáját. Névtáblája kicsit ferdén állt, megtörölgette, megigazította. Reginald. Ez állt a táblán. A lifthez rohant, majd betolta a kért tárgyakat, s megnyomta a 4-es gombot. Reginald halkan hümmögte a dalt, melyet a liftben hallott. A lift megállt, a férfi kiszállt, a kocsit a 403-as szoba elé tolta. Még egy utolsót igazított sapkáján, végül bekopogott.
- Szobaszerviz! - csilingelte barátságos hangon Reginald. Drabális léptek, az ajtó kitárult, az inas óvatosan betolta a zsúrkocsit. Egy férfi - Senor Dim - csőre töltött pisztollyal várta az ajtóban a szobaszervizt.
- Csakhogy itt vagy, te aljas gazember! - ordított kidülledt szemekkel a férfi Reginald-ra - Nem elég, hogy lefekszel a feleségemmel, de még arra is veszed a bátorságot, hogy megvárass?
Reginald teljesen megfagyott. Intenzíven izzadni kezdett, majd hisztérikus zihálásba tört ki. Minden tagja remegett. Fogalma sem volt arról, hogy ki az a férfi, aki pisztolyt fog rá, sőt még gyanúsítgatja is. De a szituáció legbizarrabb tényezőjének valamiért még sem a pisztolyt tartotta és nem is az alaptalan vádakat, hanem a szoba végében lévő ágyhoz kötözött nőt, aki valamiért nem tűnt különösebben zaklatottnak, már amennyire olvasni lehet egy lekötözött, betömött szájú nő ábrázatáról. Reginald összeszedte minden bátorságát, majd remegve megszólalt:
- Itt egy szörnyű nagy kavarodás lehet, uram. Én nem ismerem önöket.
- Ez nem lehet igaz... Még egy hazugsággal is tetézed az imént felsoroltakat? Felháborító! - dühöngött Senor Dim.
- De...
- De? De? Semmi de! - fortyogott a férfi - Épp ésszel nem tudom felfogni ezt a fajta viselkedést! Annyira tudtam, hogy ez lesz. De hogy pont egy ilyen pondróval, mint te?!
- Kérem Senor Dim, higgye el, igazat mondok... Kérdezze meg a nejét, ha...
- Ne merd őt a szádra venni! Éppen elég az is, amit vele műveltél!
- Senor Dim ...
- Ne! Ne hívj így! Utálom ezt a nevet... DIM! Dim? Mekkora hülyeség ez! Ki másnak van ilyen neve? Áh! Mindig is utáltam... - a férfi hangja kezdett meglágyulni, de a pisztolyt továbbra is Reginald-ra fogta - Szólíts Clarance-nek.
Reginald is megérezte támadója megenyhülését, habár a pisztolyt továbbra is makacsul fejének szegezte, de kicsit felbátorodott.
- Hát, köszönöm, uram... úgy értem Clarance. - mondta zavartan az inas - Az én nevem Reginald.
- Igazán örülök, Reggie. - Clarance átvette bal kezébe a fegyvert - de nem eresztette le - s jobbjával kezet nyújtott. Kezet fogtak.
- Te, Reg, látom jó gyerek vagy, de hihetetlen csalódás volt ez nekem. Ez a te és Barbie dolog...tudod. - az ágyhoz kötözött nő felé bökött fejével - Nagyot csalódtam bennetek... Hogy tehettetek ilyet velem? Letörtem. Teljesen kiborultam. Még sírtam is. Legalább annyira letörtem, mint Kennedy halálakor. Ördögi nap volt. Emlékszel? - kérdezte elcsukló hangon Clarance.
- Kennedy halálára?
- Igen... arra a napra.... Emlékszel, Reg? - Clarance kis híján könnyekben tört ki, de ez sem zavarta abban, hogy továbbra is makacsul fegyvert fogjon a szobapincérre.
- Nem... nem igazán emlékszem, Clarance. Mindössze... egy éves voltam.
- Én három! - zokogott fel Clarance - Mégis úgy emlékszem rá, mintha tegnap történt volna... Elvesztettem a fejem. Megállás nélkül sírtam. Még az öngyilkosság is megfordult a fejemben.
- Nem akarlak megbántani, Clarance, de ez nem túl komoly egy hároméveshez? - kérdezte Reginald, de amint elhagyta száját a mondtad, meg is bánta.
- Ugye? Látom megértesz, barátom. - Clarance jól fogadta a kérdést, az inas legnagyobb örömére - Éppen ezért nem értem, hogy hogy tehettétek ezt velem Barbie-val... De tudod mit, barátom? Megbocsátok.
- Tényleg? - Reginald megkönnyebbült.
- Egy feltétellel.
- Bármit, Clarance, akármit!
- Két, azaz kettő próbatétel közül választhatsz.
- Próbatétel?
- Úgy van!
- Hát legyen, azt hiszem, nincs sok választásom, nemde?
- Melyiket választod, barátom? Egyes vagy kettes?
- Nem hallgathatnám meg őket előbb? - próbálkozott Reginald.
- Nem. Zsákbamacska. - Clarance szeme gyermeki izgalomtól csillogott - Válassz! Egyes vagy kettes? Fekete vagy fehér? Keserű vagy savanyú? Melyik?
- Nem is tudom... legyen az egyes...
- Biztos?
- Biztos.
- Rendben. Az egyes próbatétel a következő: hozd el A sárkány szívét! - zengte Clarance.
- Egy... egy... egy sárkány szi...szi...szívét?
- A sárkány szívét! - jelentette ki szemrebbenés nélkül Clarance.
- Vagy úgy... Kérem szépen, inkább nem választhatnám a kettest? - kérdezte kétségbeesetten Reginald.
- Tudtam, hogy ez lesz Reggie, tudtam. Szerencsés fickó vagy! Megengedem, hogy a kettest válaszd, ma inkább játékos kedvemben vagyok. - mondta egy kacér mosollyal az infantilis férfi.
- Köszönöm!
- Felhoztad, amiket kértem?
- Igen, persze, itt van minden... a törlőkendők, a kés... - kezdte sorolni Reginald.
- Kés? Mit mondtam neked, milyen kést hozz? - akadékoskodott Clarance.
- Oh, persze... a pokolian éles kés ... az ébenszínű kendő és... a varázslatos körte. - az inas remegő kezével rámutatott a zsúrkocsira.
- Remek! Akkor először is, egy kéztörlés, ha kérhetem! - Clarance a szabad kezével a törlőkendőkre mutatott. Reginald gyorsan elvett egyet, kibontotta, majd megtörölte a kezét.
- Kész. - jelentette be Reginald.
- Remek. Akkor most, oldozd el Barbie-t! Gyorsan! - mondta a férfi türelmetlenül.
- Megyek... Használhatom a kést?
- Persze, persze, azért van! - válaszolta rezzenéstelenül Clarance.
- Köszönöm. - Reggie a nőhöz rohant, a késsel levágta a kötelet a kezéről, kivette szájából a beletömött kendőt, felsegítette, majd Clarance-re nézett. - És most?
- Most jöhet egy újabb kéztörlés... Te is Barbie!
Reginald és a nő kezet töröltek.
- Szuper! Akkor, kérlek Barbie, drágám, állj oda a fal elé... úgy... vedd le a festményt... ezaz. Reggie, kérlek, vidd a körtét és rakd Barbie fejére! Csak bátran!
- Igenis! - Reginald elvette a körtét a zsúrkocsiról, majd óvatosan a fal előtt álló nő fejére helyezte.
- Úgy! - nyugtázta Clarance - Most pedig következzen a próbatétel! A szabályok: három lövésed van, ezzel a fegyverrel - az éjjeliszekrény fiókjából elővett egy másik ahhoz hasonló pisztolyt, mellyel Reginald-ot tartotta sakkban - a Barbie fején lévő körtére. Ha sikerül telibetalálnod a körtét, szabadon távozhatsz. Ha Barbie-t találod el, akkor mindenképpen el kell hoznod A sárkány szívét. És ha egyszer sem találod el se a körtét, se Barbie-t, barátom, akkor csere. A körte a te fejeden lesz, s Barbie próbálja majd eltalálni, annyi nehezítéssel, s ezért van itt ez a kendő - a zsúrkocsin lévő kendőre mutatott - hogy be lesz kötve Barbie szeme. Remélem minden világos. Készen állsz?
- Nem.
- Akkor kezdjük. Először is, egy utolsó kéztörlés... Te is Barbie! - ismét kezet töröltek.
Reginald remegve felvette a pisztolyt, a fal felé fordult, célzott. Lőtt. Elhibázta.
- Sebaj, barátom, van még két próbálkozásod. Lássuk! - Clarance teljesen átszellemült a játék varázsától.
Reginald másodszorra is célzott, ezúttal direkt a falra, mert félt, hogy a remegő kezével katasztrófát okoz. Lőtt. Megint a falat találta el.
- Reggie, Reggie... Ez nem a te napod. De még mindig van egy utolsó lövésed. Jöhet! - foglalta össze Clarance ismét a történteket.
Reginald maga sem értette, hogy mért csinálja ezt, de azt érezte, ez az egyetlen módja, hogy szabaduljon. Ismét célzott. Keze nagyon remegett. Lőtt. Harmadjára sem találta el a gyümölcsöt.
- Drága barátom, sajnálom. A szabályt be kell tartanunk, jöhet a csere. De előbb, kéztörlés! Gyere Barbie!
A szobainas kétségbeesetten Clarance lábai elé rogyott - a kéztörlés után - s zokogni kezdett.
- Kérlek Clarance, ne tedd ezt velem... Kérlek! Le fog lőni! Megöl!
- Ki? Barbie? Dehogy öl meg! Olyan szeme van, mint egy sasnak!
- De hát be lesz kötve a szeme! - tört ki hisztérikusan Reginald.
- Na én ezt hívom pechnek, barátom. - mondta vidáman Clarance - De nincs harag? - mókázott.
- Nem hozhatnám mégis inkább el A sárkány szívét? - alkudozott Reginald.
- Nem, nem. Ez a szabály. Máris kezdjük, de előbb még leszólok a recepcióra. - Clarance felkapta a telefont, s tárcsázni kezdett. Csend következett, várta, hogy felvegyék a telefont. Az egyetlen hang Reginald halk sopánkodása volt. Felvették. - Recepció! Csakhogy végre felvette... pedig a maga érdeke. Itt a 403-as szoba, na ide figyeljen...
Clarance elhalgatott. Halk mormolás hallatszott a telefon másik beszélgetőjétől.
- Na, jól figyeljen, csak egyszer mondom el. Hozza fel nekem a következőket: egy gyönyörű szép, tökéletesen érett körte, egy ébenfekete selyemkendő, egy kés, mely olyan éles, mint amit a pokolban éleztek meg, valamint annyi törlőkendő amennyit csak elbír.
Újabb csend.
- Nem, kösz, minden más van. Oh, de mégis, majdnem elfelejtettem, hozzon még egy szál cigarettát magának. Rágyújthatsz, barátom, tessék - szólt ki Clarance a földön rimánkodó Reginald-nak. Reginald elővett a zsebéből egy szál cigarettát, rágyújtott. Közben igyekezett nem arra gondolni, hogy ugyanaz a telefonbeszélgetés játszódik le mellette, melynek korábban ő is résztvevője volt. - Igyekezzen! - Clarance lecsapta a telefont.
Reginald úgy szívta el a cigarettát, mintha élete utolsó cigarettája volna. Kicsit lenyugtatta.
- Kérlek, Clarance... Engedj el...kérlek...ez egy agyrém....Csak így belcsöppenek EBBE...mért mindig velem történik...őrültség... - motyogta a szobainas. Összegömbölyödve a földre kuporgott. Sírt.
- Barátom. Reggie... Reginald. Ne sírj, kérlek. Elrontod a játékot... Reg! - vigasztalta Clarance - Tudod, mit? Kitaláltam valamit.
- Mit? - kérdezte bizakodva Reginald. Felült.
- Mi lenne, ha megengedném, pokolian rendes egy ember vagyok ám, hogy lőhess még egyet. A körtére, Barbie fején. Ha eltalálod elmehetsz. Viszont annyit neked is engedned kell, hamár így módosítgatjuk a szabályokat, hogy be lesz kötve a szemed. Alku?
- Rendben. - szipogta Reginald.
- Akkor gyerünk! Barbie, a falhoz.
- Kéztörlés? - kérdezte a nő. Először szólalt meg Reginald érkezése óta.
- NEM! Most nincs kéztörlés! Mért kell neked mindenbe belepofáznod? - Clarance ideges lett.
- De hát ez az egyetlen mondatom! - erősködött a nő.
- Elhallgass! - kiáltotta tekintélyt parancsolóan Clarance - Kezdjük. Barbie kösd be Reggie szemét... Ez az. Pisztoly. Remek. Akkor hát...lőhetsz!
Reginald bekötött szeme előtt elképzelte a fal előtt álló nőt, fején a körtével. Lőtt. Telibe találta a körtét. Clarance hangos üdvrivalgásba tört ki. Táncolt, tapsolt, énekelt. Még a pisztolyt is ledobta, melyet végig Reginald-ra fogott.
- Barátom! Nyertél! Gratulálok! Nyereményed, hogy elmehetsz, drága Reginald. Viszont látásra!
- Inkább viszont nem látásra, kedves Clarance! - ércelődött Reginald mosolyogva.
- Örülök, hogy megismertelek.
- Szintúgy. - hazudta a szobainas.
- Viszlát!
- Viszlát!
Reginald kilépett az ajtón. Földöntúli nyugalom szállta meg. Táncikálva elindult a lift felé. Vele szemben egy másik inas tolt egy zsúrkocsit. Elsuhantak egymás mellett, köszöntek. Reginald nem ismerte a férfit. A másik inas bekopogott a 403-as szobába. Az ajtó kinyílt:
- Csakhogy itt vagy, te aljas gazember! - zengte Clarance.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Regisztrált:
2009-10-28
Összes értékelés:
13
Időpont: 2009-11-04 21:17:43

válasz Estelle (2009-11-04 19:09:13) üzenetére
Kedves Estelle!

Nagyon köszönöm a hozzászólásodat és, hogy elolvastad :) Örömmel tölt el, hogy így érzel :) Még egyszer köszi :)
Alkotó
Regisztrált:
2009-10-10
Összes értékelés:
27
Időpont: 2009-11-04 19:09:13

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Eloise!

Ez fantasztikus! Nagyon megfogott. Talán leginkább a kiszámíthatatlanság tetszett benne. Nem tudtam, mikor és hogyan lesz vége. Ki fog meghalni, ki lesz a gyilkos, kire terelődik majd minden? Bennem is az ötlött fel, hogy akár még igaz történet is lehetne, hiszen hányan szenvednek nap mint nap attól, hogy mások bántalmazzák, kényszerítik, megalázzák őket? Csak azért mert ők a társadalom "inasai"?! Bízom benne, hogy ebből az alkotásból sokan tanulni fognak, vagy legalább elgondolkodnak.
Üdv: Estelle
Alkotó
Regisztrált:
2009-10-28
Összes értékelés:
13
Időpont: 2009-11-02 11:33:32

válasz T. Pandur Judit (2009-11-02 11:13:42) üzenetére
Kedves Judit!
Nagyon örülök, hogy észrevetted novellám ezen olvasatát. ( már azt gondoltam, hogy esetleg túl komolytalanra sikerült :) ) Én is így látom, hogy ez a "könnyed élet-halál harc", ez a játék leképezi a mai társadalom magatartását. Köszönöm a hozzászólást és, hogy elolvastad :)
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
5287
Időpont: 2009-11-02 11:13:42

Kedves Eloise!
Bár az alkotásod abszurd, sajnos nem annyira, képtelen és lehetetlen mint kellene. Az én olvasatomban kritika egy társadalomról, ahol az őrület egyre nagyobb teret nyer. Önmegvalósításként, vagy játékként élik meg mások terrrorizálást, megalázását. /Nah ez honnan is ismerős?/ A potenciális áldozat pedig úgy gondolja, hogy a helyzetéből adódóan nem tehet mást, mint azt, hogy beszáll ebbe a "játékba". Az pedig, hogy Reginald semmi szolidartiást nem érez a másik szobainas iránt és hagyja, hogy vele is megtörténjen ugyanaz, hát sajnos az sem annyira képtelen és lehetetlen.
Judit
Alkotó
Regisztrált:
2009-10-28
Összes értékelés:
13
Időpont: 2009-11-02 10:43:57

Köszönöm a hozzászólást. Így van, a férfi őrült :) És örülök, hogy a "színjáték" szót használtad, mert én is egy színjátéknak képzelem el, egy jelenetnek, féltem is, hogy így, írás formájában nem jön át majd úgy, mintha az ember egy színpadi jelentként nézné végig. Köszönöm, hogy elolvastad :)
Szenior tag
Regisztrált:
2005-12-13
Összes értékelés:
1309
Időpont: 2009-11-02 09:58:15

Elég bizarr színjáték. A férfi biztos őrült. Akkor jöttem rá mit csinál amikor megint telefonált.

Legutóbb történt

Kankalin bejegyzést írt a(z) ATTILA és én című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) ATTILA és én című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 1. című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 1. című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) A bevált terv című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) ATTILA és én című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) ATTILA és én című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Bonbonfekete viola című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) ATTILA és én című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) békét kötöttek bennem az ellentétek című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Bonbonfekete viola című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) békét kötöttek bennem az ellentétek című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) békét kötöttek bennem az ellentétek című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) ATTILA és én című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) békét kötöttek bennem az ellentétek című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) ATTILA és én című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) A bevált terv című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) békét kötöttek bennem az ellentétek című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) békét kötöttek bennem az ellentétek című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Bonbonfekete viola című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) ATTILA és én című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) ATTILA és én című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A bevált terv című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) A bevált terv című alkotáshoz

aLéb bejegyzést írt a(z) Alvajárók című alkotáshoz

Madár bejegyzést írt a(z) Nemcsak messiás című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 1. című alkotáshoz

Alkonyi felhő alkotást töltött fel Bonbonfekete viola címmel a várólistára

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) békét kötöttek bennem az ellentétek című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Megérkezett április című alkotáshoz

Tóni bejegyzést írt a(z) Életharctéri jelentésem költészet napján 2021-ben című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2021 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)