HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 2

Online vendég: 18

Tagok összesen: 1828

Írás összesen: 45585

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Cselényi P.
2017-12-15 09:26:03

Reklám

Prózai művek / abszurd
Szerző: BödönFeltöltés dátuma: 2009-11-03

Akasztásom igaz története

Felakasztottak.
Igen, falakasztottak annak rendje, módja szerint, nem csalás, nem ámítás, úgy, ahogy kell: kötél a nyakamon és kirúgták alólam a sámlit. Hogy sámli volt-e, tuskó, vagy rönk, már nem tudom, erre konkrétan már nem emlékszem.
Mielőtt az olvasó fejében az első kusza kép megjelenne arról, hogy ez valami oltári nagy svindli (asztat mondja a pali, hogy felakasztották, de hát él, ugyi, ha a saját akasztásáról süketel itt nekünk), sietve le kell szögeznem két dolgot, kivégzésem csak álom volt, ez az egyik, a másik pedig az, hogy "én" nem én vagyok fizikai valómban, és mégis én vagyok.
Hogyan lehetséges ez? Megmagyarázom. Nagyon egyszerű. Elképzeltem valakiről (aki persze bizonyos értelemben én vagyok), hogy asztat álmodja, hogy felakasztották.
Állt a sámlin, félmeztelenül és girhesen. Nagyon félt. Annyira, hogy a langyos, illatos hajnali levegőn remegett a teste, mint a miskolci kocsonya. A szűk, rideg udvart datolya-pálmák szegélyezték kelet felől, amerről a nap érkezését várni lehetett, leveleik átnyúltak a fal felett.

Láttam a legyező alakú leveleket a rózsaszínű félhomályban és nagyon féltem. A hóhér hosszúra nyúlt árnyéka közeledett felém. Nem néztem föl, lefele néztem, az árnyékot néztem, ahogy nyúlik, vibrál, mint a láng. Egyszerre csak ott volt, babrált a nyakamon, a kötelet igazgatta. "Nem kell félni" súgta oda halkan," nem fog fájni".
Bevizeltem, híg, lucskos bélsarat ürítettem a gatyámba. Az ürülék végigcsorgott a lábam szárán, alul kifolyt, sárgára festette mindkét csupasz lábfejemet és lecsöpögött a hajópadlóból ácsolt, öreg, fekete pódiumra. Gondolkodni akartam még egy kicsit az utolsó pillanatomban, talán azért, hogy valahogy emberi módon múljak ki az emberi gondolatok miatt, de egyszerűen semmi nem jutott az eszembe, agyam olyan volt, akár a trópusi napon szikkadó szivacs. Éreztem, megfeszül a kötél. Most. Kész. S akkor, mielőtt még a sámlit kirúgták volna a lábam alól, tényleg a legeslegutolsó pillanatban, megláttam valamit. Nem, nem valami volt, hanem valaki! Azt a lányt láttam meg, akit szeretek. Vállpánt nélküli, sötét tónusú, fehérpettyes nyári ruhában állt nem messze tőlem, és a társaságával beszélgetett. Velük beszélgetett ugyan, de rám nézett. Szeme vidám volt, nevetett. Felemelte a jobb karját, intett egy arra elhaladónak. A mozdulattól a nyári ruha azon az oldalon lecsúszott és felfedte titkát. Napsütötte barna melle volt a lánynak, kerek melle volt a lánynak, rózsaszínű, lányos bimbóval a közepén. A bimbó hegye felfelé mutatott, ahogy a kerek, feszes melleknél általában szokott. De csak a felét mutatta meg a lecsúszott ruha a lány mellének, a mell alsó felét még fedte. Csak a bimbó bújt ki játékosan. Kicsit megijedt a lány, és odakapott a másik kezével, hogy megigazítsa a ruhát, mire a ruhácska felső szegélye a másik oldalon is lecsúszott. Most már teljesen fedetlenül maradtak a lány mellei, s mindkettőt teljes egészében lehetett látni. Láttam a lány két mellét az utolsó pillanatomban, annak a lánynak a mellét, akit szerettem. Zavarban volt szegény, észrevettem a pillantásán, ahogy szemünk találkozott, de azt is láttam, vagyis inkább látni, érzékelni véltem, hogy nem bánja, hogy így történt. Arra gondolhatott, hogy halálom óráján legalább szépet, kellemeset látok.
Mi történt asztán?
Hát, ahogy az álmokban lenni szokott, olyasvalami történt, mint ami az álmokban gyakran megtörténik. A képek elveszítették az előző képekkel való kapcsolatukat.. A lány átment a másik oldalra, leült az egyik ágy szélére. Valaki feküdt abban az ágyban egy másik lány, az én lányomnak a barátnője. Beszélgetni kezdtek. Sok ágy volt a szobában, sokan voltunk. Alváshoz készülődött éppen a társaság, mielőtt a lány bejött volna, de meg akartunk még valamit beszélni, mielőtt elalszunk, talán a másnapi programot.
Nem derült fény végül is arra, hogy közben engem felakasztottak-e, vagy sem, s így arra sem, hogy a hálóterembeli jelenet már halál utáni álom volt-e, vagy sem?
Ilyenek az álmok.
Egy biztos csak.
Engem felakasztottak. És most álmodom.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7610
Időpont: 2012-02-10 17:00:00

válasz Gunoda (2012-02-10 13:01:50) üzenetére
Szia, köszönöm! Tudok ám rettenetesen nagy marhaságokat álmodni!
Szenior tag
Regisztrált:
2006-06-11
Összes értékelés:
707
Időpont: 2012-02-10 13:01:50

Hű, ez bizarr.... de nem ismeretlen. Álmomban nekem is sikerült többször meghalnom, általában erőszakos úton. Brrr....
Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7610
Időpont: 2009-11-05 19:26:32

válasz Finta Kata (2009-11-05 17:45:14) üzenetére
Kedves Kata! Szóval az, az iagazság, h a két álom közül az egyiket elmesélték, a másikat én álmodtam. Az akasztás volt az elmesélt álom, persze kiszínezetem, kikerekítettem, a másik, a lánnyal kapcsolatos dolgokat pedig és álmodtam. Milyen apropóból psszintottam össze ezt a két álmot? Fogalmam sincs. Volt egy hangulati elem....nem tudom mi....elkezdtem papírra vetni, s közben nem gondolkodtam, mi sül ki belőle, van-e értelme, mondanivalója? Nem is tudom, h-an köszönjem meg, h elolvastad. nagyon jól esettt!!! És köszönöm, a csillagokkal együtt. Nem biztos, h megérdemlem, de tényleg jó esik, főleg Tőled, akit annyit "bántottalak"
Sok szeretettel: én
Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7610
Időpont: 2009-11-05 19:15:11

válasz Müszélia (2009-11-04 16:13:24) üzenetére
Kedves Müszélia! A két álom közül, én a kellemesebbiket álmodtam, -sajnos ez az igazság, ilyen vagyok. Köszönöm, h értékelted, és nagyon örülök, h tetszett Neked!!! Üdvözelettel: én
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
11647
Időpont: 2009-11-05 17:45:14

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves László!
Neked aztán van fantáziád. Persze, álmodni sok mindenről lehet akár gondol az ember olyasmire, akár nem. Nekem is voltak már vad álmaim. De ilyen? Talán csak Neked lehet. Még jó, hogy az abszurdok közé tetted.
Egy azonban biztos. Nagyon jól, "életszerűen" írtad meg. S hagy mondjam el Neked, hogy hibába "kerestem" (ez csak vicc), de nem találtam benne hibát.
Bármilyen rémes, bármilyen abszurd, de élvezetes olvasmány volt.
Reménykedem, nem bánod, hogy a végén nem tudod, fölakasztottak-e valóban, vagy nem. Ezért mégis van benne valami vigasztaló. Én őszintén örülök neki.
Üdvözöllek: Kata
Alkotó
Regisztrált:
2009-05-05
Összes értékelés:
916
Időpont: 2009-11-04 16:13:24

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Bödön,
nagyon jó történet, sok csillag. De azt nem irigylem, hogy ilyen rémálmaid vannak.
Alkotó
Regisztrált:
2008-06-27
Összes értékelés:
232
Időpont: 2009-11-04 14:04:38

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
nagyon gördülékeny a történeted, és az is tetszik, hogy kiszólogatsz, "baráti" kapcsolatba hozod az olvasót az elbeszélővel. szép munka!
kapsz egy ötöst.
üdv: d
Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7610
Időpont: 2009-11-04 11:33:09

Kedves Eszti! Nagyon örülök újbóli jelentkezésednek, ugye, ezt mondanom sem kell! Köszönöm az ötöst, túlértékelsz, de jólesik! Egyelőre nem tudok se írni, se olvasni, amiket felrakok régebbi dolgok, de talán lassan utólérem magam! Sok szeretettel üdvözöllek: én
Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7610
Időpont: 2009-11-04 11:29:26

Mondjuk, annyiban helyesbítek, hogy a történetbeli pasas "félművelt" -de van némi fantáziája és így elég jól ki tudja magát fejezni. Lehet, h korábban mérlegképes könyvelő volt, vagy képesítés nélküli magyartanár. (Ez itt a poén helye!!)
Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7610
Időpont: 2009-11-04 11:24:52

Szia Colhicum! Bocsánatot kérek mindenkitől, h "azt" helyett "asztat" írok, de szándékosan tezem. A történet egyes szám első személyben íródik ugyan, de az, az "én" nem én Bödön, alias Poós László vagyok. A történetben szereplő "én" -feltehetőleg rablógyilkos, vagy ilyesmi, -nem művelt, tanult ember. Egyszerűen, primitíven fejezi ki magát. Hogy ezt megmutassam, érzékeltessem, a stílust is, és a helyesírást is az ő színvonalához iagzítottam. Elfogadható így? Köszönöm az értékelést és az öt szép csillagocskáT. Üdv: én
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7445
Időpont: 2009-11-04 10:07:26

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Laci!
Félelmeink nagyon jól kulminálódnak álmainkban, akár egy akasztásos jelenet formájában. Kiválóan rögzíted az élményt, veled együtt éljük át mi is. A két álom kombinálását szépen megoldottad, gyakran előfordul, hogy egy kép hirtelen átcsap valami másba a legcsekélyebb asszociáció nélkül. Tetszik az írásod, ötöst adok rá.
Szeretettel: Eszti
Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7610
Időpont: 2009-11-03 18:49:54

Kedves barackvirág! Gyermekkoromban ismertem egy nagyon aranyos bácsit ott dolgozott, ahol az anyukám. Ő mondta mindíg: leszel te még nagy ember, fiam, fogsz te még lógni. Persze viccelt de én halál komolyan vettem. Azt hittem tényleg nagy ember leszek, s tényleg felakasztanak. Nagyon féltem tőle, százféleképpen próbáltam elképzelni. Most, újra átolvasva a történetet, tűnődöm,mit jelenthet, van-e igazságtartalma ezeknek a képeknek. A hóhér árnyéka, a lány. kötél a nyakban, hálóterem. Elég kusza nekem magamnak is. Úgy írtam, hogy nem gondolkoztam közben, csak papírra vetettem (bebillentyűztem) a szavakat, mondatokat. Valami belső izét jelenthet, amit így, -gondolkodás útján nem tudok megfejteni. Számomra csak furcs képek. Azért, azt hiszem normális vagyok. Még. Köszönettel: én
Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7610
Időpont: 2009-11-03 18:32:18

Kedves Panka!
Köszönöm az értékelést. Az egész történetnek két álom az alapja, az egyiket én álmodtam, a másikat elmesélték. Egybegyúrtam a kettőt, kicsit kiszineztem a részleteket. Azon nem gondolkoztam, van-e valami értelme, vagy mondanivalója annak, amit írok. Lehet, h van, de én nem akartam mindenáron értelmet, vagy mondanivalót beleerőszakolni. Inkább csak egy hangulat, melyet olyankor érez az ember, amikor felváltva kap jót és rosszat.
Üdvözlettel: én
Szenior tag
dpanka
Regisztrált:
2007-11-07
Összes értékelés:
5347
Időpont: 2009-11-03 15:22:50

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Húha micsoda akasztás! fantasztikusan írod le a dolgokat. Na azon gondolkodtam vajon nekem mi jelenne meg képként ha netán akasztanának? Nagyon tetszett az írásod!
Barátsággal Panka!
Szenior tag
Zágonyi Mónika
Regisztrált:
2009-06-10
Összes értékelés:
1860
Időpont: 2009-11-03 14:33:51

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Nem köntörfalazol :) de miért is tennéd? A félelem az félelem a maga mivoltában, akármiért is akasztják az embert, a szeretet meg... az bármit felülmúl, még a félelmet is :) Ezen kívül... mennyi minden megtörténhet néhány pillanat alatt :) és akkor... most mi teremtjük az időt, vagy az idő teremt minket? :) Mert "normális" esetben észre sem vesszük, mennyi minden belefér egyetlen másodpercbe... ha úgymond "szorul a hurok"... akkor már más a helyzet... és akkor... mindenki a saját maga valóságába kapaszkodik bele...

Jó kis abszurd, megint egyéni :) de tényleg abszurd ez? :) Rejlik benne valami "kísérteties" igazság is :)

Szeretettel: barackvirág

Legutóbb történt

Cipike alkotást töltött fel Szerelemkút címmel a várólistára

oroszlán bejegyzést írt a(z) Otthon a család című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Mindhiába című alkotáshoz

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) Félelem-TESZT (részlet) című alkotáshoz

Cselényi P. bejegyzést írt a(z) Bár tudnám merre jársz című alkotáshoz

Cselényi P. bejegyzést írt a(z) A lakás című alkotáshoz

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Szakadt szövetkabátban címmel a várólistára

Szalki Bernáth Attila alkotást töltött fel Wilhelm Busch:Glaube címmel

F János bejegyzést írt a(z) Út a Paradicsomba 2/2 című alkotáshoz

Árvai Emil alkotást töltött fel Szereplők címmel a várólistára

F János bejegyzést írt a(z) Otthon a család című alkotáshoz

F János bejegyzést írt a(z) Az utolsó nap című alkotáshoz

mandolinos alkotást töltött fel Wilhelm Busch: A szemérmetlen címmel a várólistára

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Mindhiába című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2017 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)