Minden ember legbelül hiú.
Lehet ő lány. Lehet ő fiú.
Lelke mélyén kényezteti önmagát.

Az örök tompa tükörszoba,
csak az igazságot mutatja.
Ő inkább kisimítja annak ráncát.

Kicsiny hazugság, kis képzelet - egyre megy!
Számára egy pici domb az, mi másnak hegy.
Ám mindenkinek van egy efféle!

Mi mind a tökéletességre törekszünk.
Ám csak addig, míg mi is bele nem veszünk!
Ez a megfelelés elixírje!

Kialakul a jó, hamis kép,
mit csodálhat a rengeteg nép.
Teljesítve a feladat egésze.

Az elixírnek elixíre:
nincs felfedezve, kifejlesztve.
De hát kinek is lenne rá szüksége?!

(Itatjuk varázsunk a világgal,
amit teleszórtunk hiúsággal.
Ám az, az elixír lényege, hogy végül is nem jó semmire!)

(A mű az ABC pályázatra készült)