HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 0

Online vendég: 9

Tagok összesen: 1889

Írás összesen: 49239

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Alkonyi felhő
2019-12-09 01:29:40

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: sleepwellFeltöltés dátuma: 2009-11-28

A szív muzsikája


Megállíthatatlanul közeledett a végéhez a pillanat. A csend kiterítette vásznait.
A némaságot csak a lábunk alatt ropogó november törte meg. Kezünk szorosan összekulcsolódott.

- De miért van testemben ez a didergés? Égnie kellene a tűznek, ami mindig melengetett!

A kővel körberakott farakásra szegeztem tekintetem, ahol egy piciny láng pislákolt. Elkeseredetten bámultam a farakást. A tűznek már rég égnie kellene, de még csak füstölni sem kezdtek el a hasábok.

- Vajon miért nem lobbannak lángra?

Hisz odakinn már deret tekert a fákra a hűvös szél, a fennmaradt levelek átnedvesedtek, zizegtek, s fázón menedéket keresve ölelték az ágat. Reszketett az egész táj, ahogy a két test is remegett.

A bánat a hegyekre csöndet borítva, mintha egy takarót húzott volna, úgy terítette ránk a fájdalmat. Erősen fogtuk egymás kezét és hallgattuk szívünk muzsikáját: Tam, ta, ta, tam, Tam, ta, ta, tam...két szólamban, egyik gyöngén, fáradtan; másik erősebben, izgatottan. A dallam egy kis meleget sugárzott. Ez erőt adott mindkettőnknek.

Elindultunk lassan az ösvényen.

Egy bokor megzörrent, a hang megijesztett, gyorsabb lépésekre sarkallt bennünket, mentünk, ahogy vitt a keskeny út. Egyre gyorsabban. Nemsokára a fák ritkulni kezdtek, az út kiszélesedett. Egy tisztásra értünk, ahonnan megpillantottuk a Híd fényeit. Lassítottunk lépteinken, kínzó fojtogatást éreztem torkomon, a hirtelen támadt rettegés szívem velejéig hatolt.

Még sem kellene mennünk, gondoltam: - Álljunk meg itt!

De Ő nem állt meg, haladt tovább, nekem földbegyökereztek a lábaim.

- Ne menj!- nyögtem halkan - Szeretlek Mamikám! - és álltam megbénulva, elfogyott az erőm, hogy tovább kísérjem. Küzdöttem, hogy elinduljak.

- Szeretlek! - nyöszörögtem újra - és ez a szó meghozta az új erőt, elindultam, siettem, hogy utolérjem, szorosan megfogtam a kezét és felvettem léptei határozott ritmusát. Elszántan meneteltünk a Híd felé. A ködpárából gyúltak a fények, mutatva az utat, mely egészen hatalmasra tágult, szikrázott az ég alja, a mindenség kitárta karjait, magához ölelt mindkettőnket a pillanat, és repített sebesen.

A vakító fény karikákat rajzolt a meghajló fákra, jelezve, hogy bezárult a földi lét, de mi csak mentünk tovább boldogan, kéz a kézben. Nem néztünk semerre. Egy ütemben lépkedtünk, egyre gyorsabban haladtunk előre - a Híd feljárójához siettünk. Nem féltünk, ütemesen lépkedtünk.

A megmenekülés, a megnyugvás reménye segített, és ő egyre határozottabban lépkedett, majd egyszer csak én lassítottam, egy utolsó szorításból ellazulva, fények ölelésében szétvált kezünk...hosszan nyújtva még egymás felé, légies könnyedséggel távolodtunk. Egy gomoly hatalmasat szikrázott, majd elillant a vakító fehérségbe, s abban a pillanatban eltűnt a Híd is.

Sötétség lett.

Sietve indultam visszafelé az ösvényen.

A szívem folytatta muzsikánkat: Tam, ta, ta, tam...most már csak egy szólamban, de annál hangosabban. Hosszú gyaloglás után letértem az ösvényről, fáradt voltam, de csak sodort a kimerültség vissza, ahonnan elindultunk, egy ágy mellé, és gyöngéden rátettem a mozdulatlan kézre a kezemet. Mindketten megérkeztünk.

A novemberi - szokatlanul - enyhe szél gyöngéden körbeölelt, a nap erőtlen sugara megcirógatott, némán álltam a temetőben, a szív muzsikáját hallgattam: Tam, ta, ta, tam...és egyszer csak messziről megcsendült a másik szólam: Tam, ta, ta, tam...

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Regisztrált:
2007-08-24
Összes értékelés:
2901
Időpont: 2011-02-06 22:18:40

válasz Jega (2011-01-08 14:02:38) üzenetére
Köszönöm hogy olvastad kedves Ibolya!:)
Alkotó
Regisztrált:
2010-12-30
Összes értékelés:
615
Időpont: 2011-01-08 14:02:38

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Sleepwell Végtelenül szép lírai története ez a halálnak. Gratulálok Jega Ibolya
Alkotó
Regisztrált:
2007-08-24
Összes értékelés:
2901
Időpont: 2010-08-07 18:00:17

válasz pirospipacs (2010-08-05 19:42:51) üzenetére
Köszönöm ittjártad pirospipacs!:)
Alkotó
pirospipacs
Regisztrált:
2010-07-24
Összes értékelés:
2718
Időpont: 2010-08-05 19:42:51

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Sleepwell !
Nagyon tetszik, hihetetlenül színes szavakkal, meghitt hangulatot varázsoltál a történet köré. Gratulálok !
Szeretettel: pipacs
Alkotó
Regisztrált:
2007-08-24
Összes értékelés:
2901
Időpont: 2010-08-04 19:11:32

válasz Zarzwieczky (2010-08-04 13:03:06) üzenetére
Köszönöm szépen!
Szenior tag
Regisztrált:
2005-11-11
Összes értékelés:
970
Időpont: 2010-08-04 13:03:06

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Tetszett!Pörgős.Grt.Z
Alkotó
Regisztrált:
2007-08-24
Összes értékelés:
2901
Időpont: 2010-03-24 06:18:04

válasz sankaszka (2010-03-21 20:36:27) üzenetére
Köszönöm sankaszka...!
Alkotó
sankaszka
Regisztrált:
2007-06-16
Összes értékelés:
458
Időpont: 2010-03-21 20:36:27

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Tetszett.Szivbol gratu...
Alkotó
Regisztrált:
2007-08-24
Összes értékelés:
2901
Időpont: 2009-12-07 18:51:32

köszönöm Rozália!
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7466
Időpont: 2009-12-07 09:40:53

Szia!
Jó írás, tetszik.
Szeretettel: Rozália
Alkotó
Regisztrált:
2007-08-24
Összes értékelés:
2901
Időpont: 2009-12-02 20:26:48

Nagyon szépen köszönöm kedves Lyza.
Alkotó
Lyza
Regisztrált:
2009-09-09
Összes értékelés:
3101
Időpont: 2009-12-02 07:22:20

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Sleepwell!
Megható az egész történet és gyönyörűen megírva.
Szép képekkel és a befejezés méltó koronája!
Gratulálok!
Szeretettel: Lyza
Alkotó
Regisztrált:
2007-08-24
Összes értékelés:
2901
Időpont: 2009-12-02 05:51:06

Köszönöm Dinikém!
Alkotó
dinipapa
Regisztrált:
2007-10-15
Összes értékelés:
1723
Időpont: 2009-12-01 20:27:56

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Drága SW!
Nem is írok itt véleményt...kevesek a szavaim.
Alkotó
Regisztrált:
2007-08-24
Összes értékelés:
2901
Időpont: 2009-12-01 06:16:50

Köszönöm részvétedet kedves Áfonya! Jól esnek szavaid.
Alkotó
Regisztrált:
2006-12-13
Összes értékelés:
246
Időpont: 2009-11-29 15:46:03

Kedves sleepwell!
Remélem csak fantázia, ha mégsem, őszinte részvétem:(
"Megállíthatatlanul közeledett a végéhez a pillanat. A csend kiterítette vásznait.
A némaságot csak a lábunk alatt ropogó november törte meg. " ezek a bevezető sorok tündöklőek! ma egész nap világítanak majd nekem:)
Üdv: Áfonya
Alkotó
Regisztrált:
2007-08-24
Összes értékelés:
2901
Időpont: 2009-11-29 06:00:20

Köszönöm Arthemis, hogy olvastad.
Szenior tag
Regisztrált:
2005-12-13
Összes értékelés:
1310
Időpont: 2009-11-29 00:01:36

A közepén jöttem rá miről van szó...a cím méltó a tartalomhoz.
Alkotó
Regisztrált:
2007-08-24
Összes értékelés:
2901
Időpont: 2009-11-28 22:04:05

Köszönöm ittjártad kedves no-chan!
Alkotó
Regisztrált:
2007-08-24
Összes értékelés:
2901
Időpont: 2009-11-28 18:12:00

kedves Müszélia, köszönöm!
Alkotó
Regisztrált:
2007-08-24
Összes értékelés:
2901
Időpont: 2009-11-28 18:11:32

Köszönöm megtisztelő figyelmedet Inesita.
Alkotó
Regisztrált:
2009-05-05
Összes értékelés:
915
Időpont: 2009-11-28 16:53:01

A végén se.
Alkotó
Inesita
Regisztrált:
2007-07-10
Összes értékelés:
715
Időpont: 2009-11-28 10:50:47

Szia!
Tetszett, jó volt az is, hogy az elején még egyáltalán nem volt egyértelmű, hogy miről szólt.
Ági

Legutóbb történt

Krómer Ágnes alkotást töltött fel Lét-kérdések címmel a várólistára

Tóni bejegyzést írt a(z) A vers ABC-je Z… című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Az én karácsonyom című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Karácsonyi mese IV. rész című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Az én karácsonyom című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Enyhülés című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Karácsonyi mese IV. rész című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Megfogantam én a Cseppecske című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Enyhülés című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Az én karácsonyom című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) ne félj című alkotáshoz

Kedves bejegyzést írt a(z) ne félj című alkotáshoz

Kedves bejegyzést írt a(z) A piás Mikulás és az ő stábja című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) ne félj című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) ne félj című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)