HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 4

Online vendég: 22

Tagok összesen: 1877

Írás összesen: 48849

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

dpanka
2019-09-19 17:57:57

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: MimózaFeltöltés dátuma: 2006-08-30

Közöny

A lány egykedvűen ült a padon. Cigarettája lassan fogyott, mert egyrészt szélcsend volt, másrészt pedig undorodott tőle. Már nem emlékezett rá, hogy miért is gyújtotta meg. Hagyta, hogy elégjen az ujjai közt.
Kihívó pillantással álltatott mindenkit, aki rápillantott (és sokan voltak ilyenek), de arcán sosem jelent meg elégedett mosoly egy-egy jóképű rajongó tekintete után. Unta őket. Valami egészen másra vágyott, de még ő sem tudta, hogy mi az. Tudott róla, hogy szép, és mindene megvan, amire csak vágyott, mert ezt sulykolták belé a családja, a rajongói és az újságok. Mégis, irigykedve nézett egy-egy vidám, elégedett pár után. Aztán, hogy elnyomja ezt az érzést, megvetette őket: "közönségesek" voltak számára.
Fél órája ülhetett már a téren, fél száz tekintetet is elutasítva. Már-már indulni készült, abban a reményben, hogy valami történik vele máshol, mikor egy határozott fiatalember szemtelenül helyet foglalt mellette, s csak aztán kérdezte meg:
- Szabad lesz?
- Pf - volt a megvető válasz, majd a lány felháborodottan felállt, és tovatipegett magas sarkú topánjában. Még sokáig méltatlankodott magában, hogy "mit képzel magáról az ilyen állat", és ehhez hasonlók fordultak meg fejében.
Már rég nem tették boldoggá az ilyen próbálkozások. Nem tudtak neki semmi újat mondani sem a bókok, sem az udvarlók, akik ismételgették őket monotonon. Eljutott odáig, hogy megundorodott minden férfitól. Aki tudott róla, felháborította, hogy egy ilyen szépség senkié sem, mikor mindenkié kéne, hogy legyen. Ő pedig dacolva az elvárásokkal, egykedvűen várta, hogy történjen valami.
Aztán egyik nap, mikor szokásos délutáni ücsörgését folytatta valahol a városban, már messziről kiszúrt egy arra járó férfit. Elhatározta, hogy ha csak rátekint, vagy csak néhány szót is próbál váltani vele, akkor sutba vág minden viselkedési formát, amit elvárnak tőle, és úgy lehordja a férfit, hogy az halála napjáig nem feledkezik meg róla. Izgatottan várta, hogy elérjen a padjához, aztán a férfi odaért, elhaladt mellette, és bármiféle érdeklődés nélkül tovább ment.
A lány, ez a "különleges csoda", ahogy emlegették, most lepődött meg igazán, és talán életében először. Most rajta volt a sor, hogy felháborodjon. Felállt, és sietősen a férfi után indult.
- Uram! Uram! - kiáltotta dühösen.
Az alak megfordult, és kíváncsian tekintett a lányra.
- Tessék? - kérdezte egykedvűen.
- Én csak... - kezdte, de nem tudta folytatni. Érezte, hogy a szíve nagyot dobban, ahogy a férfi közömbös tekintete rá szegeződik, és a gyomra összeugrik. Várt, hátha megszólítja a másik, de ő csak nézte, felvont szemöldökkel. Aztán fejét rosszallóan ingatva hátat fordított, és tovább indult hatalmas léptekkel.
A lány pedig, még sokáig nézett utána, tehetetlenül. Vágyott a férfira, most először volt valami, amit nem raktak elé, még mielőtt megkívánta volna. Egyszerre kerítette hatalmába keserű gyötrelem, és hatalmas boldogság. Megfáradtan sétált vissza a padhoz, majd lerogyott rá. Maga elé meredve, automatikusan egy cigarettát vette elő, meggyújtotta, majd hagyta, hogy lassan elégjen, anélkül, hogy a szájához ért volna.

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Alkotó
Regisztrált:
2006-04-08
Összes értékelés:
127
Időpont: 2006-09-03 20:29:10

Köszönöm, hogy mindig elolvasod a prózáimat! És örülök, hogy tetszett.
Szenior tag
Regisztrált:
2006-06-11
Összes értékelés:
703
Időpont: 2006-09-03 19:21:17

Ez jó! Különösen a nyitó és a zárókép. De amit közte olvastam,az is tetszett!

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Legutóbb történt

dpanka bejegyzést írt a(z) Büszkén jelentem fórumtémához

Kankalin bejegyzést írt a(z) Jut eszembe című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Ősszel című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Büszkén jelentem fórumtémához

Horvaja bejegyzést írt a(z) Egy vándormadár hazatért című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Vándorok című alkotáshoz

Horvaja bejegyzést írt a(z) kiégés felé című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Nem akarok már mást című alkotáshoz

Horvaja bejegyzést írt a(z) Katalinnak engesztelésül című alkotáshoz

Horvaja bejegyzést írt a(z) Egymásra csavarodott fák című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Mária/Babavárás című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Nem akarok már mást című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Ősszel című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)