HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 24

Tagok összesen: 1867

Írás összesen: 48417

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

oroszlán
2019-06-10 15:49:02

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: MüszéliaFeltöltés dátuma: 2009-12-15

A só élete


Sok ezer, sok millió, ki tudja, mennyi évvel ezelőtt nem volt más, csak a nagy, meleg óceán. Mindenki ott élt, mégpedig nagyon kényelmesen, mert nem voltak szárazföldek, ahol az emberek éjt nappá téve robotolnak, és mégsem jutnak messzebb, mint a hatról az ötre.

Itt, a jó meleg vízben úszkáltak a nátrium és klór ionok, és nagyon gyorsan megtalálták a párjukat a Hullám diszkóban vagy a sziklás terepeken rendezett rock koncerteken. A nátriumfiúk mind agresszívek voltak, a klórlányok visszafogottabban viselkedtek, de végül is mindenki ugyanazt akarta, és meg is kapták egymást.

Te annyira más vagy, mint a többiek, suttogták ebben a nagy pillanatban, és úgy is érezték, de tényleg. Persze előbb-utóbb szabadulni szerettek volna, mert nagy az óceán, egyetlen klórion sem lehet biztos benne, hogy jól választott; talán mégis boldogabb lett volna egy daliás kalciumlegénnyel; és a nátrium alfahímek is rájöttek, hogy ők tulajdonképpen poligámok. Kezdetét vette a nagy kapkodás, minden egyes ion a válás, vagy legalább a különélés lehetőségeit fontolgatta. Nem volt sem bíróság, sem erkölcsrendészet, papok és vénasszonyok sem, akik sápítozhattak volna, hogy nem lesz ennek jó vége, kihal az egész halitság; nátrium és klór haza-ionos kötelessége, hogy örökre együtt maradjanak - de minél inkább szét akartak válni, annál kétségbeesettebben kapaszkodtak egymásba a vegyértékeik.

Egyelőre csak álmodni lehetett a Nagy Reaktorról, aki elszakítja a kémiai kötéseket, de nem hozza meg a remélt szabadságot, legföljebb új vegyületek jönnek létre a régiek helyett, és a kálilúg semmivel sem boldogabb, mint a borax.

De ha mindez nem lett volna elég, a legnagyobb párkapcsolati válság közepette megváltozott az életterük. Egyre kevesebb lett a víz, az amúgy is folyton veszekedő NaCl pároknak egy csomó más vegyülettel kellett megosztaniuk a lakásukat. Lassan az összes víz elpárolgott, megszűnt az intimszféra, a NaCl párok kristályoknak nevezett kommunákban éltek tovább. A poligámia után nyíltan vagy titokban vágyódó ionok megkapták azt, amit kerestek, de az őskori tengerek helyén lerakódott üledékben lehetetlen az igazi boldogság. A víz hiányában mobilitásukat veszett nátriumférjek és klórfeleségek csak a kommunán belül választhattak maguknak új partnert; sokat levont az örömből, hogy meg kellett tartani a régit is.

Ha eddig két kémiai elem sem fért meg ugyanabban az ásványban, hogy fért volna meg ezentúl tíz vagy tizenkettő? Különösen megnehezítette az együttélést, hogy a kommuna tagjai között színesek is voltak: kékek, lilák, pirosak, narancssárgák, mindegyik más szokásokkal és más kultúrával, és mindegyik meg volt győződve arról, hogy az övé a legjobb. Egyszerűen nem sikerült fenntartani a fehér hegemóniát, főleg amikor kiderült, hogy a sárgák és a szürkék sokkal egészségesebbek és ellenállóbbak, mint a tisztaságukra kényes fehérek. Meg kellett tanulniuk az együttműködést, már csak azért is, mert sohasem tudhatták, mikor töri át a nagy nyomás a felszíni rétegeket, halitok, szilvitek és borátok mikor bukkannak föl egy domb tetején, mikor csordulnak alá a lejtőn, mint a közönséges gleccserek.

Mindennek a tetejébe, egészen különös, mozgó és lármás élőlények jelentek meg, akik egészen komolyan hozzáláttak a sókitermeléshez. Csúnya dolog ez, egyáltalán nincs tekintettel a halit ásványi méltóságára.

Egész nap nem dolgozol, a fodrásztól szaladgálsz a műkörmöshöz, este meg idelököd elém ezt a sótlan vackot, morgott Dur Vladimir, a kocsmaszerte híres bunyós. Na de Pötyikét sem kellett félteni, fölkapta a sótartót, és úgy ahogy volt, belevágta a krumplilevesbe. - Miért nem a barátnődhöz jársz vacsorázni? - kérdezte pikírten. Bezzeg a Jolika nagyszerűen süt-főz, nála sosem kozmál le a babfőzelék. - Megyek is, ordított Dur Vladimir eltorzult arccal, és becsapta maga mögött az ajtót.

A sókristályok azt hitték, végre visszakerültek az aranykorba, a nagy és meleg óceánba, amely most is olyan szép volt a kollektív emlékezetben, mint az első napon. De nem, Pötyike kihalászta az értékes plasztik sótartót, és az egész krumplilevest beleöntötte a... Sic transit gloria mundi, gondolták a sókristályok, amikor Pötyike meghúzta az erre a célra rendszeresített láncot. Ez is csak velünk fordulhatott elő, bezzeg a Jolán megbecsüli az ásvány- és a lepkegyűjteményét.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
8395
Időpont: 2009-12-17 10:12:09

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Mi jöhet még szegény sókristályokra?! De a tengerekben szabadon úszkáló ion-társak sincsenek biztonságban! Mert megmondta az Írás, h jönnek a sárgák (szürkék és rózsaszínűek) és elárasztják a földet. nehéz sónak lenni. A dícső móúlt mára rémálommá lett. A jelen eklektikus. A jövő bizonytalan. Talán a csillagokban. Sic itur ad astra!
Szatírikus példabeszéded tetszett! -én
Alkotó
Regisztrált:
2009-05-05
Összes értékelés:
915
Időpont: 2009-12-17 06:31:24

Kedves Rozália,
örülök, hogy tetszett.
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7466
Időpont: 2009-12-16 11:05:07

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia!
Nagyon jó, ötletes írás!
Szeretettel: Rozália
Alkotó
Regisztrált:
2009-05-05
Összes értékelés:
915
Időpont: 2009-12-16 07:03:43

Kedves Arthemis, egy kémiai vegyületnek sincs több joga a boldogsághoz, mint az embereknek.
Alkotó
Regisztrált:
2009-05-05
Összes értékelés:
915
Időpont: 2009-12-16 07:01:51

Kedves Ági,
köszönöm, hogy itt jártál. Gondoltam, már annyi szó esett az élet sójáról. meg kellene fordítani... és megfordítottam.
Szenior tag
Regisztrált:
2005-12-13
Összes értékelés:
1310
Időpont: 2009-12-16 00:45:33

Ha már az elemek ilyen harcot vívnak nem csodálkozom semmin.:) Jó volt a végén a váltás.:)))
Szenior tag
Inesita
Regisztrált:
2007-07-10
Összes értékelés:
717
Időpont: 2009-12-15 22:06:58

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia!
Ez nagyon jó lett! Már a kémiai bevezető is remek, szellemes, és ezt csak megkoronázod a ...lánccal :)
Ági

Legutóbb történt

eferesz bejegyzést írt a(z) Három lány 14. című alkotáshoz

szilkati alkotást töltött fel Három lány 14. címmel a várólistára

szilkati bejegyzést írt a(z) Három lány 11. című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Három lány 10. című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Három lány 9. című alkotáshoz

mandolinos alkotást töltött fel Vlagyimir Viszockij: Fagy, ha fog... címmel a várólistára

Ngaboru bejegyzést írt a(z) Apokrif című alkotáshoz

Vári Zoltán Pál alkotást töltött fel Emlékeimen merengve címmel a várólistára

Kankalin alkotást töltött fel Tüzes pokol címmel

ermi-enigma bejegyzést írt a(z) Írj, ...vagy rágcsáld a ceruzád végét című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Írj, ...vagy rágcsáld a ceruzád végét című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Három lány 11. című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Három lány 10. című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Három lány 9. című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)