HONLAPUNKTagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K. |
ALKOTÁSOKCikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj |
EGYÉBLinkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal |
Statisztika
Online vendég: 30 Tagok összesen: 1915 Írás összesen: 51238 |
|
Regisztráció![]() ![]() |
![]() Utolsó hozzászóló: ![]()
|
Szerző: PecásFeltöltés dátuma: 2009-12-24
Valami elkezdődöttValami elkezdődött. Karomba kaptam a tőlem telhető legóvatosabban az unokám, a féléves kisfiú törékeny testét. Megérintett a tavasz lágy szele, a csodálat varázsa, az élő gyönyörűség! A meghatódottságtól sután tartottam a kis testét félve attól, hogy talán leejtem, talán megsérül e gyönyörűség! Hogy mennyi örömöt tud okozni ez az édes teher! Hogymennyi szépség és jóság van még benne! Csak így is maradjon, hiszen Ő még csiszolatlan drágakő! Még nem tud ármánykodni, nem tanult meg hazudni és csalni! Azokat majd később fogja az élettől elsajátítani. Még őszintén jelzi, hogyha megtelt a pelenka, hogyha szomjas, hogyha éhes, hogyha fázik stb. és ez így jó és így a szép! Miközben így elmélkedem, Ő nagy buzgalommal csavargatja a füleimet a kis kezeivel, majd féléve minden értelmével és bölcsességével csak ennyit szögez le hosszú gondolkodás után, hogy:
-Bö Csak pusztán annyit, hogy ,,bö" és ebben a ,,bö"-ben benne van minden. Benne van az, hogy szőrös vagyok, benne van az, hogy megbarátkoztunk., én legalábbis úgy érzem, de benne van az is, hogy ugyyan tegyél már le a kiságyamba.Miért vagy íly tehetetlen, nagyapi?! Óvatosan, hogy meg ne sérüljön a törékeny testem fektetem bele a kiságyába, ahol rögvest hasra fordulv rám nézett a két barna szemével, majd újabb okfejtését ebbe a rövid szóba foglalta össze talán rólam, talán másról,, esetleg a nagyanyjáról, vagy a szüleiről, hogy: - Brrrrrr.... majd mosolyogva tovább, hogy : -Brrrrr....brrrrr A továbbiakban már ügyet sem vetettmiránk, akörnyezetére, lefoglalta a csörgetés,mivel oldalt fordulva hosszan rázni kezdte a kezeügyében lévő csörgőjét. Ekkor éreztem igazán azt, amit eddig csak ösztönösen, Eddig csak szerettem a kis unokám, de mostantól imádom! Budapest, 1997. május 12. Még nem szavaztak erre az alkotásra
|
szilkati bejegyzést írt a(z) Gyerekvers című alkotáshoz aLéb bejegyzést írt a(z) Kezdettől fogva tudtam című alkotáshoz Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 70. című alkotáshoz dpanka bejegyzést írt a(z) Tavaszi zönge című alkotáshoz hundido bejegyzést írt a(z) Tavaszi titok című alkotáshoz hundido bejegyzést írt a(z) Tavaszi titok című alkotáshoz Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel átalakulok címmel a várólistára Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) érdektelen értékelés című alkotáshoz Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) érdektelen értékelés című alkotáshoz Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) érdektelen értékelés című alkotáshoz Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) érdektelen értékelés című alkotáshoz ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Bolondos kiskecske címmel a várólistára Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Kis Karácsony című alkotáshoz Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) nyikorog csak padló című alkotáshoz Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Ez vagyok én című alkotáshoz A Napvilág.Net hírei:Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai![]() 2014. 10. 20. - Irodalom |
||||
Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2021 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió) ![]() ![]() ![]() |