HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 0

Online vendég: 6

Tagok összesen: 1867

Írás összesen: 48423

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

oroszlán
2019-06-10 15:49:02

Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: MüszéliaFeltöltés dátuma: 2010-01-05

Fantá-Zita


Zita ismét szerelmes volt, mint már annyiszor, és a boldogság reményét semmi sem rendítette meg, még az sem, hogy a könnyen hevülő hölgy éppen betöltötte a hatvanat, míg választottja a harmincon kissé túl, a negyvenen nagyon innen, alig valamivel volt fiatalabb a fiánál. A szerelem ereje feltartóztathatatlan, legyőzi a származás, rang, életkor és minden egyéb korlátjait, fejtette ki naponta többször is kényszerű barátnőinek, akik megkockáztatták azt a megjegyzést, hogy Zita és Zéta talán mégsem illenek össze - de hiszen még a nevünk is majdnem rímel, állította Zita teljes meggyőződéssel, és gyorsan megnézte, hogy nem kenődött-e el a szemfestéke.

Sok-sok szemfestéket használt már el élete útján amely olyan hosszú és kanyargós, mint a... de hagyjuk ezt a leírhatatlan hasonlatot. Alkalmi fagylaltárusból bárzongoristává, majd feleséggé avanzsált, a feltűnő luxust biztosító férj most éppen dobozokat hajtogatott a jó erős rácsok mögött, és Zita krónikusan üres pénztárcája kiáltó ellentétben állt a régi szép időkből megmaradt sportkocsival, bundákkal, gyöngyökkel és briliánsokkal, amelyeket azonban nem szabad eladni; a szépséges szép tárgyakkal kell övezni ahhoz, hogy igazán ragyogjon. Zita ragyogott is, elég sokáig, hála a rohamléptekkel fejlődő szépség- és fitness iparnak, de a hatvan akkor is hatvan, és Zitácska szépsége egyre inkább csak nagyobb távolságról tündökölt, például fényképeken. Ó, modell is lehettem volna, rengeteg ajánlatot kaptam, de nekem mindig a művészet volt az első.

Elhallgatta, hogy az ajánlatok legnagyobb része nem a nemzetközi modellkarrier felé egyengette volna a művésznő útját, és bizony el is fogadta azokat az ajánlatokat, egy-egy órára, néha fél éjszakára is, de akkor még nem volt férjnél, illetve a férj külföldön tartózkodott.

Szépsége romjaival egy nagyon izgalmas, egzotikus szektához csatlakozott, amelynek fiatal és sokak szerint jóképű guruja azt hirdette, hogy a legfontosabb a szeretet. Zita csak lassan ébredt rá a siralmas tényekre: a guru többszörösen foglalt, nem is olyan jóképű, a szeretet pedig sokkal kevésbé fontos, mint a pénz. A guru éjjel-nappal azon igyekezett, hogy kiénekelje a tanítványai csőréből a sajtot, és rendkívül kellemetlen tudott lenni, amikor felfedezte, hogy egyes rúzsos csőrökben nincs egy deka sajt se. Zita azonban kitartott, részben mert már annyit locsogott össze a szívjóságról, a lélekről és a spirituális világról, hogy maga is elhitte, részben mert megismerkedett Zétával, a könnyen elcsábítható lovaggal, akinek a híresztelések szerint volt valami megtakarított pénze. A hajdanszép művésznő versenyt futott a guruval a sajtért, és az első köröket már megnyerte. Zétára leereszkedett a rózsaszínű köd, és semmi mást nem látott, mint a ködöt.

Boldog idők! Művésznő a ködgép vezérlő pultjánál, (hozzá képest) pelyhedző állú ifjú, az utolsó pelyhekig a ködben. Meglódult a zitai fantázia, és elkezdett légvárakat építeni. Észnél vagy, kérdezte a magyar barátnő, egyelőre még el se váltál, férj a sitten, otthon a két nagy fiad, akik szorgalmasan kerülik a munkát, ott van a drága jó édesanyád is, a némileg idősebb művésznő, aki maga is célba vette Zétát, hogy képzeled ezt a házasságot? - De a német barátnők, mert azok is voltak, a guru nemzetközi hírnevének és valutaigényének köszönhetően... A német barátnők csak hallomásból ismerték a többi szereplőt, Zita mindig gondosan letagadott tizenöt évet, ezért a különbség nem tűnt aggasztónak. Az a legfontosabb, hogy együtt szolgáljátok az Urat, mondták ájtatosan a barátnők. És ebben nem lehetett hiba, mert Zitácska nagyon értett az urak szolgálatához.

Különben is, Zéta fényes bizonyságát adta szívjóságának és áldozatkészségének. A guru éppen kiebrudalta az egyik hithű lelki társat a szeretet közösségéből. Nem a sajt minőségével volt elégedetlen; attól félt, hogy a hithű lelki társ felrobbantja az örök szeretet lelki közönségét, és a romokon megalapítja a saját kicsiny, de virulens szektáját. A növendék guru bizonyos szentképeket őrzött, amelyek sorsáról sürgősen rendelkezni kellett, és a guru egy harmadik személyre bízta az értékes, színes fénymásolatokat.

Meghalok, ha nem én kapom meg azokat a szentképeket, nyilvánította ki a művésznő égre emelt szemekkel, nagyon hatásosan. Zéta úgy érezte, eljött az ideje annak, hogy a tettek mezejére lépjen. Egy éjszaka behatolt a szentek szentjébe, ami nem volt életveszélyes vállalkozás, mivel ott lapultak a zsebében a kulcsok. A szentképeket elsüllyesztette egy sportszatyorban, és pihegve jelentkezett, na nem Zitácskánál, mert ő már régen aludt, de az édes mamánál, aki nagyon örült, és bizonyára meg is erőszakolta volna Zétát, ha nem ébrednek fel a fiúk. Szerencsére felébredtek, a drága mamát melegebb éghajlatra küldték; mint utólag kiderült, nem egészen önzetlenül. Meleg helyzet volt, és Zéta ész nélkül menekült a kies budai villából, az éjszakát egy elhagyatott játszótéren töltötte, ezüstös holdfényben, és reggelig játszott a gondolattal, hogyan fűzhetné a művésznőt Hymen rózsaláncaira anélkül, hogy néhány láncszemet át kellene engedni a nem egészen ifjú ara felnőtt fiai számára.

Nem is beszélve a drága mamáról, vagyis a leendő anyósról, ez már meghaladta Zéta fantáziáját. A görög mitológiában (is) teljesen járatlan Zita viszont csak most lobbant igazán emésztő lángokra, magát Phaedrának, Zétát Hyppolitosnak látta, akik ugye szintén legyőztek minden akadályt, és beeveztek a házasság boldog révébe.

Mikor engedik ki a férjedet? - kérdezte tapintatlanul a magyar barátnő. - Ó jaj. Elvben még öt év, de amilyen jól viseli magát az a mocsok, szinte bármikor kiengedhetik. Mert tudod, suttogta Zitácska, a férjem politikai fogoly. - A barátnő azonban pontosan tudta, hogy az úr mennyit sikkasztott, ezért inkább nem mondott semmit. A szentkép ügyről nem is hallottak a német barátnők, Zitácska csak annyit közölt, hogy a guru neki adta ezeket a felbecsülhetetlen kincseket. Milyen szerencsés vagy, lelkesedtek Inge és Inga, biztosan nagyon sok jót tettél az előző életedben. - Ha csak akkor nem, gondolta a drága mama, aki ott trónolt az asztalfőn, úgy is, mint mater familias, vagy alma mater, mert mondhatott akármit, az már régen alma volt mindenkinek. - Mit gondoltok, kérdezte a művésznő, viselhetek én még fehér ruhát az esküvőmön? Mert még megvan a régi, és majdnem olyan, mint az új. - Hogyne, mondták Inge és Inga, neked nagyon jól áll a fehér, drágám. És ha még nem nagyon ment ki a divatból. - Ó, ezen könnyű segíteni. Ha itt besvejfoljuk, és ott leengedjük a piéket. - Aha, mondták a németek, az nagyszerű lesz, majd küldjél képet a ruhádról.

Végül is elmaradt az esküvő, és Zita vigasztalhatatlan volt. Nem a férjet engedték ki; egyelőre nem tudták nélkülözni a dobozműhelyben. Sokkal súlyosabb dolog történt; Zéta bevallotta, hogy elfogyott a pénze. Még a thaiföldi nászutat sem tudja kifizetni, egyebekről nem is beszélve. Az esküvői fantázia szétpukkadt, mint egy szép, színes luftballon.

Milyen kár, mondta a drága mama, pedig a ruha nagyon jól sikerült. Tudják, a svejfolás és a piék.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Regisztrált:
2009-05-05
Összes értékelés:
915
Időpont: 2010-01-09 07:20:01

Kedves Judit,
örülök, hogy tetszett. ismerek egy hasonló hölgyet - és történetet - nem nagy ritkaság.
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4890
Időpont: 2010-01-08 14:21:59

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Müszélia!
Ez a történeted remek kis "életkép" az "örök fiatal" asszonyságokról, akik nemrég még a nénikék "megtisztelő" elnevezésre hallgattak hatvan évesen, ma meg a "vén savas" néven emlegetik öket. :)
Jól szórakoztam rajta.

Gratulálok!
Judit
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
12493
Időpont: 2010-01-06 17:47:31

Nagyon érdekesen fonod a történet fonalát. Nem lehet abbahagyni. Jól szórakoztam. Az írásod remek képet fest a könnyelmű és ... hogyan is mondjam ... hölgyekről. De jó a befejezése is.
Nekem is tetszett.
Szenior tag
Regisztrált:
2005-12-13
Összes értékelés:
1310
Időpont: 2010-01-05 14:49:24

Jól bánsz a szavakkal, tetszenek a fordulatok...és tele van ezekkel az írásod, szóval tetszett!:)

Legutóbb történt

mandolinos alkotást töltött fel Szergej Sztrelec: A harmonika címmel a várólistára

szilkati bejegyzést írt a(z) Egy villanás című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) A pokolban című alkotáshoz

Thuan alkotást töltött fel A pokolban címmel a várólistára

ermi-enigma bejegyzést írt a(z) Írj, ...vagy rágcsáld a ceruzád végét című alkotáshoz

ermi-enigma bejegyzést írt a(z) Írj, ...vagy rágcsáld a ceruzád végét című alkotáshoz

oroszlán alkotást töltött fel Egy villanás címmel

oroszlán bejegyzést írt a(z) Sárga vers című alkotáshoz

Kőműves Ida alkotást töltött fel Muffin címmel

szilkati bejegyzést írt a(z) Három lány 14. című alkotáshoz

ermi-enigma bejegyzést írt a(z) Írj, ...vagy rágcsáld a ceruzád végét című alkotáshoz

Horvaja bejegyzést írt a(z) A hívás című alkotáshoz

Vári Zoltán Pál alkotást töltött fel Ti régi lombok! címmel a várólistára

mandolinos alkotást töltött fel Szergej Sztrelec: Harmonika címmel a várólistára

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)