HONLAPUNKTagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K. |
ALKOTÁSOKCikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj |
EGYÉBLinkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal |
Statisztika
Online vendég: 30 Tagok összesen: 1916 Írás összesen: 51252 |
|
Regisztráció![]() ![]() |
![]() Utolsó hozzászóló: ![]()
|
Szerző: Finta Kata Feltöltés dátuma: 2006-09-01
DemokráciaElbeszélő költemény
Gyermek voltam még, amikor háborúra ébredt nemzetünk. Nem mi akartuk, nem mi kezdtük, mégis belekeveredtünk. Határainknál dúltak a csaták, fiainkat vitték-besorozták. Indultak nótával, mert hitték, hogy ők hazájukat védelmezik. Milyen sors jutott a hazának, s az itt élő sokféle népnek? Megint vesztettünk háborút - hisz' sorszerűen vesztes mellé álltunk. Jött az áradat nagy hadával, határt átlépte milliót számláló szovjet katonával. Ki kérte őket? Tán' senki! - vagy mégis, ki tudja? - Egyszerre megleptek bennünket - s ahogyan állítják - "felszabadítottak!" Bevonultak: falvakat, városokat elfoglaltak, majd ők parancsoltak. Szép tavaszi napon nagyhatalmú urak végre békét kötöttek, de milyet? Erről bennünket meg se kérdeztek. Ismét megfosztottak területeinktől, 'hol testvéreink, vérrokonaink élnek. Most már "béke" van hazánkban, a fegyverek nem dörögnek! Kezdődhet az élet, van mit tenni: földig rombolt hazát újjáépíteni. Lassan beindultak már a gyárak, az épségben maradt katonáink akár civilben is járkálhatnak. Nekünk kellett akkor ifjaknak, és háborúban megrokkantaknak felépíteni hazánkban mindent, amit ellenséges bakancsok, - de nemcsak az idegen katonák, hanem a szövetséges hadak is - letiportak, eltapostak, - amivel romba döntötték otthonainkat, felszántani kellett feldúlt mezőket, bevetni elárvult földjeinket. Felépítettünk lerombolt iskolákat, kórházakat, feldúlt otthonokat, hogy emberhez méltó létet teremtsünk mindnyájunknak. A megszállás negyven éve alatt fizetnünk kellett "jóvátételt" - de miért? - Mert megszálltak bennünket? Még fizettünk elillant fiatal évekkel, nyomorúságos létünkkel. Nagyon sokat kellett dolgoznunk, egy héten sokszor hét napot, - de lett lakásunk, ruhánk, terített asztalunk. Fiatalon boldogan fáradoztunk, és néha-néha vigadoztunk. Éreztük, hogy munkánk nyomán épül országunk. Azért küzdöttünk, legyen nekünk, s utódainknak nyugodt jövőnk, és otthonunk. Ezerkilencszázkilencvenben megszállóinktól szabadultunk. Igaz, nem egészen önként, - mégsem úgy, mint töröktől, kiknek az igáját őseinknek elviselni kellett százötven évig; nekünk a szovjetekhez "csupán" negyven évig volt "szerencsénk". A huszonegyedik században mit kell ismét elviselnünk? A hőn áhított demokrácia és szabadságban nagyjaink elszúrták a politikát - de nem mondhatják, hogy szovjet parancsra tették! Mert nagygazdaságot és téeszt, gyárat, üzemet, 'mit elődeink nehéz munkával létesítettek, ahol az emberek dolgozhattak, abból családjukkal jól éltek, azt az üzemet is, ami jó volt, - ha nem tetszett az új uraknak, ahelyett, hogy átszervezték volna, - mindent megszüntettek, vagy egymás közt olcsón elosztottak. Ám sajnos, új munkahelyeket teremteni már elfelejtettek. Politikusaik mostanában - ahelyett, hogy munkájukat végeznék - ádáz küzdelmet vívnak egymással, ócsárolják, és öldöklik egymást. De nem háborúban, fronton, hanem úton-útfélen, vagy parlamentben. Két táborra szakadt hazánk népe, mivel választott vezetőinknek mindig van - nem ellenzéke, hanem - ádáz ellensége, akik büntetlenül gáncsolhatnak mindent, és lázítják a népet. Ezért hazánkban tán' sohase lehet már nyugalom és béke? Igaz, nehéz életünk volt a szovjetvezénylés alatt. Most tán' jobb? Mi változott? A megélhetés még nehezebb! A kapitalista, hogy bukszáját mégjobban teletömködje, aztán ha külföldi, tovább áll - ha nem megy jobban a dolga, dolgozóit meg nem szánja, őket kisemmizve rakja lapátjára. Miért törődne azzal, hogy aztán ki ad nekik munkát? Fiatalok, és ötvenévesek élete romokban - ki törődik velük, kihez forduljanak? Az intrika helyett vezetőink inkább azon törhetnék fejüket: hogy hazánkban munkát, jólétet teremtsenek. Legyen mindenkinek kenyere munkája, többé ne nélkülözzön senki, aki itt él, - ebben az országban! * 2005.10.18. A szabad formában írt vers átdolgozva hatsorosra. Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5
|
black eagle alkotást töltött fel Tavaszi tünetek - A nagy kisfiú - 01. címmel a várólistára hundido bejegyzést írt a(z) A lajtorja 71. című alkotáshoz hundido bejegyzést írt a(z) Csussz, a kígyó című alkotáshoz hundido bejegyzést írt a(z) Csussz, a kígyó című alkotáshoz Bödön alkotást töltött fel A lajtorja 71. címmel sailor bejegyzést írt a(z) Csussz, a kígyó című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) Fogatlan Ferkó című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) Költők tolla című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) Költők tolla című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) Költők tolla című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) A rozsdafarkú című alkotáshoz Kankalin bejegyzést írt a(z) Csussz, a kígyó című alkotáshoz ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Fogatlan Ferkó címmel a várólistára Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) Hajnalodik című alkotáshoz hundido bejegyzést írt a(z) Fény és árnyék című alkotáshoz hundido alkotást töltött fel Csussz, a kígyó címmel hundido bejegyzést írt a(z) A tolvaj Szarka című alkotáshoz hundido bejegyzést írt a(z) Sutyi manó című alkotáshoz hundido bejegyzést írt a(z) Sutyi manó című alkotáshoz T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) A rozsdafarkú című alkotáshoz T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) A bosszú ára (2/8) című alkotáshoz T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) A bosszú ára (2/8) című alkotáshoz T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Kirándulás 3. című alkotáshoz T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Kirándulás 3. című alkotáshoz T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) az árnyéknak is színe lett című alkotáshoz Vári Zoltán Pál alkotást töltött fel Költők tolla címmel a várólistára T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Kirándulás 2. című alkotáshoz T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Kirándulás 2. című alkotáshoz T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Párbeszéd gyilkosra várva - befejezés című alkotáshoz T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Párbeszéd gyilkosra várva című alkotáshoz Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) A bosszú ára (4/8) című alkotáshoz Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) A bosszú ára (3/8) című alkotáshoz Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) A bosszú ára (8/8) című alkotáshoz Dorothy alkotást töltött fel A gondolat címmel a várólistára ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Lusta Lajcsi című alkotáshoz ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Lusta Lajcsi című alkotáshoz ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Honlapunk fórumtémához Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Sutyi manó című alkotáshoz A Napvilág.Net hírei:Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai![]() 2014. 10. 20. - Irodalom |
||||||||||||||||||||||||
Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2021 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió) ![]() ![]() ![]() |