HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 0

Online vendég: 7

Tagok összesen: 1884

Írás összesen: 49064

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2019-10-22 13:12:05

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: MüszéliaFeltöltés dátuma: 2010-01-10

A gurdaszpuri mérkőzés


Gurdaszpurban a hinduk mindenképpen új templomot akartak építeni. Minek az nektek, kérdezték a muszlimok, hiszen már három templomotok van, nem is beszélve a kisebb szentélyekről. Egy faluban éppen elég ennyi. - Mi építjük ezt a templomot, vagy ti? - kérdeztek vissza a hinduk. Mecsetből is van már vagy három, de ha még tízet akartok, mi ugyan nem szólunk bele. - Erre a muszlimok megsértődtek, mert a 13 szerencsétlen szám, és a hinduk ezt nagyon jól tudják; sőt azt tanítják, hogy a Kali juga, a jelenlegi vaskorszak egy pénteki napon kezdődött, ami 13-ára esett. - Bolondok, mondta erre Ibn Baks, 5,000 évvel ezelőtt még nem is volt olyan nap, hogy péntek, a napokat újholdtól illetve holdtöltétől számolták, és nem péntek 13 volt, hanem krsna-paksa vagy sukla-paksa trajódasi. Ibn Baksot jól elverték, hogy igazhitű muszlim létére máskor ne tanulmányozza a szanszkrit szentírásokat.

Szerették volna elverni a hindukat is, de nagyon sokan voltak. Ezért csak egy tehenet öltek le, és a fejét bedobták a legnagyobb hindu templom udvarába. Ezt a péntek 13-ért, üzenték meg a hinduknak, akik ebből egy szót sem értettek; nem tudhatták, hogy a muszlimok miért haragudtak meg rájuk, illetve Ibn Baksra. De a sértést meg kellett torolni. Megbíztak egy atisúdrát, más néven kaszton kívülit, hogy vágjon le egy disznót, és dobja be egy mecset udvarába. Az illető csak a disznófejet dobta be, mert úgy okoskodott, hogy a disznó hája-mája-tepertője jobb helyen lesz otthon, a népes család ebédjeként.

A máskülönben békés falu olyan lett, mint a felbolydult méhkas, és ha a férfiak éppen nem verekedtek, legalább az öklüket rázták egymás felé. Jobban tennétek, ha vigyáznátok a szentélyeitekre, üzenték a muszlimok, mert esetleg miszlikbe találjuk szabdalni a bálványaitokat. - Ti meg a Jaisar Pir és a Turi Khatrani sírjaira ügyeljetek, üzenték vissza a hinduk, vagy különben nem fognak sokáig egymás felé csúszni. - Mert volt egy olyan hagyomány a faluban, hogy Jaisar Pirt, egy híres rablót, meg a feleségét egymástól jó távol temették el, de a sírok, rejtélyes módon, megindultak egymás felé, és amikor találkoznak, azon a napon lesz vége a világnak. Ezért mindenki felkerekedett, hogy a nevezetes sírokat még a világ vége előtt megtekintse, és ezáltal szép jövedelmet biztosítson a sírokat őrző derviseknek. Nagy bosszúság volt ez a hinduknak, mert Gurdaszpurban nem akadt semmi más érdekesség, mint minden évben egyszer a nagy mela, a vásár vagy búcsú, amikor mindenki a Laksmi-Vittalésvara templom előtt nyüzsgött, és alaposan bevásárolt a következő évre.

De most még a mela is veszélyben volt, mert ugyan ki jön el Gurdaspurba csak azért, hogy betöresse a koponyáját.

Ibn Baks már régen visszavonta minden állítását, még azt is, ami soha el nem hangzott, de ez se használt. A hinduk nem tudtak belenyugodni a marhafejbe, a muszlimok se bírták elviselni, hogy disznófejjel szennyezték be a mecsetjük udvarát. Az érintett állatok véleményét nem kérdezték meg, de több, mint valószínű, hogy ők sem értettek egyet az eljárással.

Közben a hinduk megépítették az új templomukat, ugyan nem a falu közepén, ahová eredetileg tervezték, hanem egy víztározó partján, és üsse meg a guta a barbár idegeneket, akik olyan szemérmetlenek, hogy elfogyasztják a tehén húsát.

Volt is dolga a gutának Gurdaspurban; repkedtek az átok- és szitokszavak, mint megannyi szúnyog. Már csak három nap volt a meláig, amikor egy fakír érkezett Faizabadból. Öt percen belül megértette, hogy a faluban nagy zűr van, és hamarosan azt is megtudta, hogy mi a probléma. Csak azt nem lehetett kideríteni, hogy ki kezdte, mert mindenki eskü alatt vallotta, hogy a másik.

Ha jól értem, mondta a fakír, most nekünk csak három mecsetünk van, a hinduknak meg négy mandirjuk. Többen is vannak, nem igaz? - Nincsenek többen, mondták a muszlimok, lehet, hogy úgy néz ki, mintha nagyobb számban lennének, de semmi esetre sincsenek többen. - Az idegen elgondolkodott egy kicsit, de hát ő fakír volt, és nem matematikus. No és, kérdezte a gurdaspuriakat, nem hiszitek, hogy Allah fasírtot csinál belőlük a végítélet napján, akár nagy számban vannak, akár egyszerűen csak sokan? - Hisszük, mondták a muszlimok, és hogy porrá töri a bálványaikat, az is biztos. De mi azt szeretnénk, ha ezzel nem kellene megvárni a végítéletet. Nem lehetne már most fasírtot csinálni az összes tehénvédőből, aki nem tudja, milyen a jó beefsteak? - Sokat nem tudok tenni, felelte erre a fakír, legföljebb borsot törhetek az orruk alá. - Az se rossz, mondták az igazhitűek, mindjárt szólunk az asszonyoknak, hogy adják elő a mozsarakat, te meg csak törjed. - Tartsátok meg a mozsaraitokat, szólt a fakír, én az ügyeimet másként szoktam elintézni.

Ha nem, hát nem. A mozsarak otthon maradtak, és a fakír kisétált az új templomhoz. Éppen arra járt a fő-fő építőmester, aki a vízben tükröződő tornyokban gyönyörködött. Jó erős épület ez? - kérdezte a fakír. - Meghiszem azt, felelte az építőmester, olyan erős, mint a vas. - Úgy értem, elég szilárd alapokon áll? - Nagyon szilárd alapokon. Nem fog megmozdulni az ítéletnapig sem. - No meglátjuk, mosolygott a fakír, és megérintette a templom falát a kisujjával. Az épület megremegett, megrázkódott, de tényleg nem dőlt össze, csak szelíden hintázni kezdett, előre-hátra, mint a Laksmana Dzshula.

Mindjárt láttam, hogy az alap nem elég szilárd, mondta a fakír, és vidáman elhónyált Gurdaspurból.

Azóta is hintázik az épület, de végül mégis a hinduk jártak jobban, mert az ő templomukra sokkal több zarándok volt kíváncsi, mint Jaisar Pir és a Turi Khatrani csúszkáló sírjaira.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Regisztrált:
2009-05-05
Összes értékelés:
915
Időpont: 2010-01-12 06:53:02

És külön undorító, amikor ezt állítólag a vallás nevében teszik.
Szenior tag
Regisztrált:
2005-12-13
Összes értékelés:
1310
Időpont: 2010-01-11 21:37:43

A torzsalkodás bizony ilyen ahogy te is leírod: a másiknak nem lehetigaza, és ennek érdekében még a nyilvánvalót is letagadják maguk és mások előtt is.
Alkotó
Regisztrált:
2009-05-05
Összes értékelés:
915
Időpont: 2010-01-11 07:31:04

Kedves Ági, köszönöm, hogy itt jártál, a sztorinak van egy kevés történelmi alapja, pl. a "csúszkáló sírok."
Alkotó
Inesita
Regisztrált:
2007-07-10
Összes értékelés:
715
Időpont: 2010-01-10 09:02:00

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia!
Megint remek sztorit kerítettél, igazi jó, csűrt-csavart érvelésekkel. "lehet, hogy úgy néz ki, mintha nagyobb számban lennének, de semmi esetre sincsenek többen" - ezen is jót nevettem, köszönöm!
Ági

Legutóbb történt

alberth bejegyzést írt a(z) Szeptember ködöt köpül című alkotáshoz

alberth alkotást töltött fel Molyolós ribillió... címmel a várólistára

aLéb bejegyzést írt a(z) Esti csendek című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel Krémesség címmel a várólistára

Tóni bejegyzést írt a(z) Eltaposott patakok című alkotáshoz

Tóni bejegyzést írt a(z) Eltaposott patakok című alkotáshoz

Tóni bejegyzést írt a(z) Eltaposott patakok című alkotáshoz

T. Pandur Judit alkotást töltött fel Rózsa lakodalom címmel

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Az aranyszőrű nyulak című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Mária/Kutyából nem lesz... című alkotáshoz

marioatreides bejegyzést írt a(z) Polgár Tamás: Emberi Tényező című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Polgár Tamás: Emberi Tényező című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Két temető II. befejező rész című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Két temető című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Születésnap az erdőben című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)