HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Sci-fi regény Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 10

Online vendég: 16

Tagok összesen: 1132

Írás összesen: 23504

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Gunoda
2010-09-01 19:51:06

Reklám

Cikkek / esszé

Szerző: no-chanFeltöltés dátuma: 2010-01-10

Az egyensúly hieroglifái

Tudod Barátom, elgondolkodtam azon, amit mondtál. A naplóírásról...Hogyha minden este leülnék, s leírnám a napi tetteimet, érzéseimet és gondolataimat, vajon minden alkalommal tudnék írni valami igazán fontosat? Vagy csak az üres szavak sóvárognának a lapokon, s kalandokért kiáltva simítanák végig az arcom...

Nem akarok egy reggel arra ébredni, hogy elmúltak ifjúságom legszebb percei, s én a tervezgetésbe fojtottam a jelen szépségét. Nem akarom, hogy értelmetlenül teljenek a napjaim, hogy ne tegyem meg azt, mihez kedvem támad, még ha őrültségnek tűnik is, hogy szabadon szárnyaljak. Nem akarok folyton a jövőbe pillantani, s közben a legcsodálatosabb élményeket elmulasztani. Persze tudom, hogy nem lehet csak a jelennek élni, de néha úgy érzem, hiányzik valami. Egy séta, egy beszélgetés, egy utazás, olykor csak egy egészen kicsinyke gesztus is lehet óriási láng. Hiszen ebben a folytonos rohanásban jól esik néha a megállás. Mondd Angyalkám, olyan nehéz lenne minden nap egy apró csodát varázsolni? Vagy talán csak annyira kicsi az a csoda, hogy észre sem veszem, mennyire közel evez el a csónakom mellett?

Sosem tapasztaltam meg, milyen lehet igazán a pillanatnak élni, a "carpe diem" nekem mindig a vágybazár kapuját jelentette. Sosem voltam egy lázadó típus, aki csapkodja az ajtót, elutasítja szülei szeretetét, és a káros szenvedélyekben keresi menedékét. Nem hordtam különösebb kinézetű ruhákat, nem beszéltem az aktuális szlenget, a jelen nekem a jövőre való felkészülést jelentette. És emellett mindig úgy éreztem, hogy van értelme minden percemnek. Tudtam mi a kötelességem, úgy éreztem akkor az adott pillanatban, ezt kell tennem, s csak nagyon ritkán motoszkált az a különös vágy a szívemben. Jól éreztem magam! És nekem ez pont elég volt. Tudtam, hogy helyesen cselekszem, s a kötelességeim mellett mindig szántam időt a pihenésre, a "repülés-élmény" megélésére. Most azonban rájöttem mi hiányzott olykor a szürke képregényoldalaimról. Az egyszerű spontaneitás. Az élj a mának, vagy "carpe diem", a lényeg, hogy ne ugord át az eléd vetett lehetőségeket.

Ne érts félre, semmit nem bántam meg, tudom, hogy mindent helyesen tettem egész életemben, a botlásaimról is mindig nevetve mesélek, de végre rájöttem, mi az, amivel néha kipihenhetem a fárasztó kötelességeimet. Egy hirtelen döntés, váratlan kaland, vagy esemény és máris érzem, hogy nem csak bábu vagyok egy madzag végén. Tudom, hogy én vagyok a saját tengerem hajója, s olykor szükségszerű őrültséget vinni a mindennapokba.

Máskor persze, fejet kell hajtani a kötelességeknek, ha nehezemre esik is, tudom, hogy mi a listámon az igazán fontos dolog. De ha hosszú időn keresztül csak egy adott célomra koncentrálok, érzem a fáradtságot, a kimerültséget, a hiányát annak, hogy a céljaim elérése közben is éljek.

Igen, most egyensúlyról beszélek. Nehezen és talán zavarosan is, mert még én sem találtam meg az igazi harmóniát. A Sancho Panzák szerint nincs egyensúly, se harmónia. Csak kitaláltuk ezeket a szavakat, hogy elviselhetőbbé tegyük a mindennapjainkat. Kihasználom, hogy fiatal és lángoló személyiség vagyok és kimondom, hogy szerintem igenis létezik az egyensúly. Tudom, hogy naiv és gyermeteg lélek vagyok, aki nem sokat tud a világról, de néha úgy érzem, másokat is beszippant a tükörvilágom. Érzem, hogy vágynak a mesevilágomra, ahol minden marcipánból van, s érzem, hogy jól esik elhitetni velük, hogy igenis létezik a harmónia.

És hogy én magam elhiszem-e? Fiatal vagyok, naiv és hihetetlenül optimista. Nem tudom elfogadni, ha valami nem úgy van, ahogy azt én szeretném, márpedig egy nap igenis naplót akarok írni, s büszkén akarom rímek mögé faragni, hogy a legmélyebb harmónia milyen csodálatos egy érzés.

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Alkotó
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
4956
Időpont: 2010-01-26 15:33:15

Írásodat olvasni élvezetes, mivel jó gondolataidat vetetted "papírra", s mindaz hibátlan, jó fogalmazással. Egyetlen megjegyzésem lenne. Ahogyan pl. a tájszavak, ugyanúgy az idegen szavak, kifejezések jelentését is jó zárójelbe tenni. Nem mindenki imerheti azokat.
Alkotásod végén magadról ejtesz néhány szót. szerencsés az, aki magát optimistának tartja, és gondolatban is csak a jót, a kellemest tudja elfogadni. Pedig - haj! - az életben hányszor találkozhatsz az ellenkezőjével...
A naplóvezetésnek pedig óriási jelentősége lehet az életben. Ha ifjú korodtól vezeted - érett korban már kincseknél is többet ér. Tapasztalatból mondhatom. S nem kell ott irodalmi kifejezéseket használni, csak az eseményeket tőmondatokban lejegyezni, mert ha később olvasod, úgyis megjelennek az átélt érzések és a körülmények.
Üdvözöllek: Kata
Alkotó
Regisztrált:
2009-10-10
Összes értékelés:
34
Időpont: 2010-01-10 19:56:28

Köszönöm szépen, örülök, hogy tetszik:)
Igazából 17 évesen úgy gondolom, pont azon a ponton vagyok, hogy kicsit kitenkintgessek a világba és keressem a válaszokat:)
Szeretettel:no-chan
Alkotó
antonius
Regisztrált:
2009-06-30
Összes értékelés:
1385
Időpont: 2010-01-10 17:12:37

A közepe körül tartottam, amikor olyan gondolatom támadt, hogy azért egy kis őrületet vigyen bele ez a lány a hétköznapok rendjébe, egyéniséget oldó fegyelmébe és egyszer csak nagy megelégedettségemre megjelent kedvenc kifejezésem...
Nem tudom, mennyire vagy fiatal, az írásod érett gondolkodásról árulkodik, amit szépen be tudtál nekünk mutatni.
Gratulálok. a.
Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Folytatódik a Hétfő esti jazz a Művészetek Palotájában

Folytatódik a Hétfő esti jazz a Művészetek PalotájábanA Művészetek Palotája a hazai jazz mozgásait nem csupán követi, hanem kreatív koncertprogramjaival immár irányítja is. Évek óta futó sorozatával, a Hétfő esti jazzel a legszélesebb spektrumban mutatja be a műfaj hazai sztárjait és nonkomformista, fiatal lázadóit.

2010. 09. 03. - Zene

Hajdú Szabolcs filmje, a Bibliothéque Pascal Párizsban

Hajdú Szabolcs filmje, a Bibliothéque Pascal PárizsbanA Magyar Filmszemle-fődíjas Bibliothéque Pascal című film franciaországi premierjének Párizs mozgókép fellegvára, a Forum des images ad otthont a hétvégén. Hajdu Szabolcs legutóbbi játékfilmjét hamarosan Helsinkiben, a Love&Anarchy filmfesztiválon és Rióban is vetítik.

2010. 09. 02. - Film

Lehoczky Krisztina festőművész kiállítása nyílik a Skanzen Galériában

Lehoczky Krisztina festőművész kiállítása nyílik a Skanzen GalériábanSzeptember 3-án nyílik Lehoczky Krisztina, a szentendrei festők újabb generációjának egyik jeles képviselőjének kiállítás a szentendrei Skanzen Galériában. A művésznő - aki évek óta nem rendezett kiállítást Szentendrén - az elmúlt tizenöt esztendő munkáiból válogatta a kiállítás anyagát.

2010. 09. 02. - Kiállítás

 

IskolaBázis

Zenit Sofőrszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2010 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)