Ha üt az ittasult óra, szíved rebben,
zakatol, ver egyre - egyre hevesebben.
Ünnep lesz, valóra válik minden álmod,
gyönyörködsz, élvezed a csodás világod.

Forrón úgy ölelj, akár a hegy a völgyet,
a Nap aláhull, ám a tüzes éj éltet.
Tombolj, tombolj, légy láva, kitörő vulkán!
Olvadj, hagyd rá, hogy véred őrülten pulzál.

Mert megigéz ez a tünde égi látvány,
a fölbukkanó, káprázatos szivárvány.
Karomban csak öröklétű mannára lelj,
így folyton boldogan ölelj, ölelj, ölelj!

Ünnepelj, hiszen gyönyör íze fűszerez,
lázas vágyat kiváltva, örömet szerez.
Igyuk a részegítő ópium csodát,
érezzük szenvedélyes, örök mámorát!