HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 21

Tagok összesen: 1896

Írás összesen: 49470

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Fekete Miki
2020-01-03 12:36:33

Szülinaposok
Reklám

Versek / elmélkedés
Szerző: MunkácsyFeltöltés dátuma: 2010-02-18

Nekem nincs hazám, sem szülőföldem

Nekem nincs hazám, sem szülőföldem,
Engem egy idegen falu nevelt.
Sütött a nap keményen, vagy jöttek,
Komor fekete fellegek.
Az a falu mégis fáj, mert a tájt,
Szerettem, és szeretett,
Ha jöttek viharos fellegek,
Az eső csatornáiból megeredt.
A kis patak Dunává duzzadt,
A sártenger majdnem betemetett,
De úgyis szerettem azt a tájt,
A csúcsokon illatozó fenyőt,
A bükkerdőt és a temetőt.

Nekem nincs hazám sem szülőföldem,
Engem egy idegen falu nevelt.
Dorgált és dicsért ha kellett,
Így faragott belőlem embert.
Hányszor jártam útját,
Hányszor törte fel a rög a lábam,
Hányszor telt örömmel szívem,
Ha hosszú útról elfáradtan rátaláltam.
Hányszor fogadott keblére,
Hányszor mondta gyermekem,
A keserű szavakat édesé téve
Biztatott hogy lépjek tovább,
Ha visszahúzott az sártenger

Nekem nincs hazám, sem szülőföldem
Egy idegen falu nevelt engem.
Hányszor mondta, hogy légy bátor,
Már nem vagy túl távol,
Ott vár az akáclombos kicsiny ház,
És teltek az évekre, az évek,
Hányszor érkeztem a falu végre?
Minden nappal öregebb lettem,
Gyermekkorom eltemettem,
De megszerettem azt a tájt
De most is fáj, a szívem, nagyon fáj,
Szememre hányja a nagy bűnt:
Elhagytam a gyermekkorom és a falut,
Hol esténként a harang megkondult,
És tudtunkra adta, eljött az est,
Elült zaj,. a csicsergő fecskefészek,
Pihenni tértek, a kerti zenészek,
Madarak, tücskök, bogarak.

Nekem nincs hazám, sem szülőföldem,
Egy idegen falu nevelt,
Mégis álom szállt szemünkre,
Álmunkból is a virágos rétet,
Kergetőzve kerülve ébredtünk,
És minden nap szétszéledtünk.
De ha megkondult a déli harang,
Minden gyermek haza szaladt,
Mert kötelező volt ebédünk,
Ahonnan játszani visszatértünk.
Sikoltozva csiviteltünk, mint
Az eresz alatt költő madarak,
De ha megkondult az estharangja,
Megizzadva, elfáradva hazatértünk.

Nekem nincs hazám, sem szülőföldem,
Egy idegen falu nevelt,
Mégis szerettem a falut
Mert szerettem a tájt, a rétet,
A bükkerdőt, a faluvéget,
Hova egyszer visszatérek.
Őszfejemmel megpihenni,
Sokat jártam a világban,
A párjára nem találtam,
A harangok visszahívnak,
Minden este értem sírnak,
Kinek nincsen szülőföldje.




2010

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Regisztrált:
2007-04-19
Összes értékelés:
133
Időpont: 2010-02-20 15:56:38

válasz Munkácsy (2010-02-20 15:55:08) üzenetére
Ahogy telenek az évek mindjobban visszavágyom abba a kis faluba, ahol gyermekéveimet töltöttem, amelyikben felnevelkedtem. Amelyben mégis volt néhány boldognak évem. A hazáról ne is beszéljünk itt muszáj éljünk -"áldjon vagy verjen sorskeze" de Románia már 90 éve nem az államalkotó magyarok hazája. Kösz a kérdéseket és a véleményt. !
Alkotó
Regisztrált:
2007-04-19
Összes értékelés:
133
Időpont: 2010-02-20 15:55:08

válasz Kreeteeka (2010-02-18 12:36:47) üzenetére
Üdv. Kreeteeka! Sajnos egy olyan generáció szölöttje vagyok, amelyekkel minden rossz megtörtént. Mi végig éltük, szevedtük a mádsodik világháború minden poklát, és a háború utánit is. Kaptunk gépfegyver tűzet, bombát, éhséget, betegséget, félelmet az idegen hagseregek pusztításait. Dél-Erdélyben ért a Bécsi döntés, ahonnan határos időn belül a magyarok többségének mindenét hátrhagyva menekülni kellett, alig voltam egy pár éves. Szülöhelységemet ott kellett hagyjam, és Észak Erélybe menekültünk, ahol egy nagynéni fogadott be, az a kis sáros falu lett a második szülőfölden. Az elsőt, a valódit többé sohasem láttam. Az idegen faluban nevelkedtem és hagytam el végleg 22 évesen, hogy elkezdjem magam életét. Azóta évente egyszer meglátogatom, de már hosszú ideje városon élek, amely várost sohasem tudom az enyémnek vallani, mindörökre idegen maradt.
Alkotó
Regisztrált:
2006-11-25
Összes értékelés:
474
Időpont: 2010-02-20 15:34:59

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Örvendek,hogy rátaláltam ere a verse és köszönöm neked ,mert megmozgattad,megsirattad a lelkemet,gyönyörű sorok,sorstárs.Üdv:Szekelyke.
Alkotó
Kreeteeka
Regisztrált:
2008-04-16
Összes értékelés:
238
Időpont: 2010-02-18 12:36:47

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Helló!

Nagyon szép a versed. :) Hiába, ha valaki komolyan akar írni, akkor ki kell fejtenie. Egy versszakban ritkán lehet. Most csak azt nem értem, hogy az a kis falú miért nem a te szülőfölded. Valahol kellett születned, még a akkor is, ha nem tartod a magadénak.

Kk

Legutóbb történt

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 28. című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) A lajtorja 28. című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Tavaszváró 5 sorban című alkotáshoz

efmatild bejegyzést írt a(z) Vaksors II fejezet (12/12) című alkotáshoz

Saskó Éva alkotást töltött fel Rózsás hajnalon címmel a várólistára

Pecás alkotást töltött fel Tavaszváró 5 sorban címmel a várólistára

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) Van mit /a dolgozónő dala/ című alkotáshoz

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) Van mit /a dolgozónő dala/ című alkotáshoz

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) Más-kép(p) című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Vaksors 8/1 című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) Van mit /a dolgozónő dala/ című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) Nagyi mesél 3/3. Minden jó, ha a vége jó című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Nagyi mesél 3/3. Minden jó, ha a vége jó című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Hét-köznapok című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2020 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)