HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 0

Online vendég: 10

Tagok összesen: 1817

Írás összesen: 45236

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

ElizabethSuzanne
2017-09-10 09:53:13

Szülinaposok
Reklám

Cikkek / ajánló
Szerző: Finta KataFeltöltés dátuma: 2010-03-06

Páratlan anyanyelvünk 3

Ez a harmadik anyag, amelyet kaptam a magyar nyelv újabb kutatásairól. Azon írótársaim számára adom közzé, akik tisztelik és szeretik anyanyelvünket. Kellemes időtöltést kívánok hozzá. A kapott anyagot változtatás nélkül idézem:

**
Magyar nyelv - Ősi eredete



TAMANA - szavak múltja és jelene - "A Magyar nyelv tán az egész óvilág nyelveinek gyökere és anyja" (Berzsenyi Dániel)
A párizsi Sorbonne egyetem nyelvészei néhány évvel ezelőtt számítógépes összehasonlító elemzés segítségével megvizsgálták a világ összes élő és holt nyelvét.
Arra a kérdésre keresték a választ, hogy melyik őrzött meg legtöbbet az ősműveltség közös nyelvének elemeiből, az úgynevezett ős-etimonokból. A vizsgálat eredménye megdöbbentette a tudósokat is. Azt találták ugyanis, hogy az angol nyelv 4, a latin 5, a héber szintén 5, az indiai 9, a tibeti és szanszkrit 12, az ős-török 26, a magyar nyelv pedig 68 százalék ős-etimont tartalmaz!

Ez az elképesztően magas arány újabb bizonyítéka a magyar kultúra és nyelv ősiségének, amelyről Sir John Bowring nyelvtudós a következőket írja:
"A magyar nyelv eredete nagyon messzire nyúlik vissza.
Rendkívül különleges módon fejlődött és struktúrája visszanyúlik arra az időre, amikor még a jelenleg Európában beszélt nyelvek nem léteztek. A magyar nyelv egy tömör kődarab, melyen a viharok a legcsekélyebb karcolást sem hagyták. Nincs szüksége senkire, nem kölcsönöz, s nem von vissza, nem ad, és nem vesz el senkitől.
Ez a nyelv a legrégibb, a legdicsőségesebb monumentje egy nemzeti egyed-uralomnak és szellemi függetlenségnek. Amit a tudósok nem tudnak megoldani, elhanyagolják, úgy a nyelvkutatásban, mint a régészetben... A magyar nyelv eredete ennél (az egyiptomi templomok építésének csodálatosságánál) sokkal csodálatosabb fenomén. Aki megoldja, isteni titkot fog analizálni, és a titkok első tézise ez: kezdetben vala a szó, és a szó Istennél volt, és a szó lett az Isten."

Egy Németországban élő nyelvkutató - Lange Irén - forradalmian új nyelvészeti módszerrel vizsgálja napjainkban a magyarság eredetének és kapcsolatainak kérdését. Nem az egyes szavakat, nyelvi elemeket boncolgatja, hanem összességében nézi a magyar nyelv világszemléletét, logikai szerkezetét, lelkületét, szellemiségét, értékrendjét.

A teljes nyelvi analízis alapján az alábbi jellegzetességeket találta:
- Szelektív közlésmód, az evidencia elve: nyelvünk lényegre törő, az egyértelműt mellőzi. A létigét főszabályként elhagyjuk, jelentését leginkább ragokba építjük. Vándorlásunk során csak azzal bővítettük szókincsünket, ami a korábbiakhoz képest szokatlan, eltérő volt. A többes szám ragját a számnevek után elhagyjuk, ezzel is egyszerűsítünk. Nincs többfajta múlt időnk - mint például az angoloknak -, mert így is árnyaltan tudjuk magunkat kifejezni.
Az információkat fontossági sorrendben közöljük; például a nevek írásánál először a családnév van, mint ritkább megnevező szó, és csak utána a keresztnév, mint tömeges megjelenésű szó. Nyelvünk figyelem-elterelő; belső logikája olyan, hogy az egyértelmű dolgokat meg sem említjük: legfeljebb különleges esetekben utalunk rá.

- Tulajdonszemlélet: az indogermán haben/have (vagyis "birtokolni) szó alkalmazása helyett nyelvünk alázatosan nézi azt, amit a Teremtőtől kaptunk. Az ilyen beállítottság láttán a materialista szemléletű indogermán megzavarodik.

- Holisztikus világszemlélet: a nemiséget egységesen szemléli; a szavak nemekre való felosztását értelmetlennek tartja. Egységként fogja fel az olyan dolgokat, amelyekből több van (pl. köröm, haj, szőr). A páros szerveket is egyként kezeli, ezzel a dolgok végső célját, biológiai funkcióját ragadja meg, és nem a szemmel látható felületes benyomást.

Szkíta és szittya gyökerek
Kutatásai során Lange Irén ókori írók szkítákról, szittyákról szóló leírásokra bukkant: "a szkíta ember szerény, érdektelen az anyagi dolgokban. Teljes körűen ésszerű, becsületes, őszinte; a legmesszebbmenőkig következetes. Szókimondó, természete békés; amíg idegenek nem háborgatják saját rendjét: bölcs.
Megállapította, hogy ez a leírás megegyezik saját következtetéseivel.

A TAMANA tudománya
Létezik egy segédtudomány, amely a nagyvilágban fennmaradt ősi földrajzi elnevezéseket gyűjti, vizsgálja, és veti össze a Kárpát-medencében előforduló település-, hegy-, tó-, és folyónevekkel. Ez a tudomány a Tamana, amelynek művelői több mint negyvenmillió földrajzi adatot dolgoztak fel az elmúlt években, és ami Dr. Vámos-Tóth Bátor magyar kutató nevéhez fűződik. A vizsgálatok eredménye ebben az esetben is megdöbbentő, hiszen az adatok szerint Földünkön Afrikától Japánig, Ázsiától Amerikáig mindenütt szinte hemzsegnek a magyar nyelvű földrajzi elnevezések.

A TAMANA kutatás - sok mindenki számára - több dolgot is bizonyít:
- Az értelmes - alkotó ember történelmének a kezdete: száz évezredre, vagy még régebbi időkbe is visszanyúlik, ellentétben azzal, ahogy jelenleg mindenfelé tanítják - hirdetik.
- Valamikor léteznie kellett, egy - az egész Földet átfogó, magas szintű - egyetemes műveltségnek, mely a közbeeső természeti csapásokat túlélve, azonos nyelvet, mintarendszert - egyező párhuzamos eljárást alkalmazott a nevek - díszjelek - építészet - dallamok tekintetében.

Hogy is állunk a finn-ugor elmélettel?
Baráth Tibor: A magyar népek őstörténete c. könyvében kifejtette, hogy népünk őshazájának földrajzi helyére jelenleg mintegy nyolc javaslattal állunk szemben, amelyek az ural - szibériai vidék helyett
(ld. finnugor elmélet) a következő tájakra helyezik a magyar fajta bölcsőjét:
1. Magas- Ázsia hegyvidéke,
2. az Aral-tó környéke,
3. az Indus völgye,
4. a Kaukázus hegyvidéke,
5. Dél-Mezopotámia,
6. Délkelet-Afrika,
7. a mai Török- és Görögország és
8. az amerikai kontinens középső része.

Hogy ezeken az egymástól távol eső helyeken magyar nyelvemlékek találhatók, kétségbe vonni nem lehet. De azt, hogy a mondott helyekről magyar törzsek kerültek a Duna-medencébe, adatszerűen még senki sem bizonyította be:
csak feltételezte, vagy logikai úton következtette. A nyolc őshaza a jelenlegi megfogalmazásban egymásnak ellentmond, és egymást kizárja. Baráth Tibor munkahipotézise az volt, hogy a térképen egymástól messze eső magyar foltok, mivel igazak, nem állhatnak egymással ellentétben. Következésképpen azokat nem kiindulópontoknak, vagyis nem őshazáknak kell tekinteni, hanem végállomásoknak: egy korai területről, a valódi őshazából a szélrózsa különböző irányaiban kirajzott magyar nép hiteles részeinek, amelyek valamelyikéből a máig fennmaradt dunai magyarság is származott. Ezzel az elgondolással, ha beigazolható, az eddig ellentmondónak látszó mozzanatok eltűnnek!

A messze került magyar néprészek, amennyiben ma már nem magyarok, az elveszett magyar törzsek csoportját alkotják, amelyek kultúrhivatásukat új helyükön betöltve, beolvadtak a környező népekbe, avagy velük keveredve új népeket, új nemzeteket hívtak életre. Töredékek állnak rendelkezésére bármelyik őshaza-elmélet követőinek.
Ugyanazon tényekből teljesen mást raknak össze, és másképpen magyaráznak meg tényeket.

Az én véleményemet ezzel kapcsolatban Magyari Lajos fogalmazta meg gyönyörűen KŐRÖSI CSOMA SÁNDORRÓL szóló versében:

"Beváltatlan álmom minek fájjon?
A tévedésnél igazam erősebb,
nem az a fontos, hogy rokonok -
de testvérek lakják ezt a földet."

Hajduné Fábián Julianna

(Forrás: HarmoNet.hu)

**


Ez a harmadik, utolsó anyag, amit kaptam.

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
11596
Időpont: 2016-03-20 11:30:06

válasz Munkácsy (2016-03-11 17:03:33) üzenetére
Kedves László!
Kissé késve találtam rá, hogy a korábbiakan föltett anyagomat átnézted, és véleményedet hozzűfűzted. Örömmel olvastam, hogy a magyar nyelvünk bőséges tárházával kapcsolatban egyezik a véleményünk. Én is csak csodálni tudom és szeretettel, odaadással igyekszem művelni prózában és verselés tekintetben is. igazság az, hogy nyelvünk szinte világnyelv, hiszen az összegyűjtött anyagokban ezzel kapcsolatban bizonyítva vannak, hogy szinte minden nyelvben akadnak olyan szavak, amelyet mi is használunk. Több helyen én is összeállítottam, hogy több tevékenységre,
amíg csupán egyetlen szót használnak, mi abból akár száz szót is használunk. Külön öröm, hogy magyarnak születhettem, és főleg nyugdíjas koromban elmélyülhettem a nyelvünk használatában, s másokat is buzdítottam a szép magyar szavak használatára.
Igen, legyünk büszkék erre, mert más népek ezzel nem büszkálkedhetnek!
Köszönöm, hogy olvastad, és elmondtad hozzáértő véleményedet.
Üdvözlettel: Kata
Alkotó
Regisztrált:
2007-04-19
Összes értékelés:
128
Időpont: 2016-03-11 17:03:33

Érdekes megközelítése, elmélete a magyar nyelv eredetével, szépségeivel kapcsolatosan. Az utóbbi időben sok hasonló felfedezésről, eddig ismeretlen tényről olvastam amiből a következőket szűrtem le:
- a finn-ugor eredet, már nem állja meg helyét, a valóság sokkal összetettebb, sokkal bonyolultabb
- a magyar nyelv eredete szerint világnyelv. Szerkezete, logikája, árnyalatai, kifejező képessége utolérhetetlen.
- Tehát legyünk büszkék nyelvünkre, mert egyik nemzet sem kapott ilyen szép örökséget őseitől.
- Legyünk büszkék magyarságunkra, mert nem hiába irigykednek a szomszéd népek és a nyugati civilizációk a magyarra, vannak bőven örök értékeink, amellyel más nemzetek nem rendelkeznek.
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
11596
Időpont: 2013-05-23 22:12:43

válasz antonius (2010-03-09 19:32:05) üzenetére

Köszönöm, hogy elolvastad. Szívesen látlak máskor is.
Üdv.: Kata
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
11596
Időpont: 2010-03-09 21:03:00

válasz antonius (2010-03-09 19:32:05) üzenetére
Az érdekessége miatt tettem föl. Én szívesen olvasok hasonló tanulmányokat, és nem akartam csak magamnak megtartani.
Köszönöm a látogatásodat.
Üdvözöllek: Kata
Alkotó
antonius
Regisztrált:
2009-06-30
Összes értékelés:
2591
Időpont: 2010-03-09 19:32:05

Okosodom.

Köszönet érte. a.
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
11596
Időpont: 2010-03-08 10:39:50

válasz Hópihe (2010-03-06 22:12:57) üzenetére
Kedves Hópihe, Eszti és Lyza!

Mindhármatoknak köszönöm az érdeklődést. Azért tettem föl, mert tudom, sokan vagyunk, akik szeretjük az anyanyelvünket, s nagyon jó olvasni ilyen tanulmányokat.
Örülök, hogy Ti is ezen a véleményen vagytok.

Szeretettel: Kata
Alkotó
Lyza
Regisztrált:
2009-09-09
Összes értékelés:
3102
Időpont: 2010-03-07 14:05:04

Kedves Kata!
Nagyon örülök, hogy idetetted ezt a cikket, és
ráadásul büszke is vagyok, hogy ehhez a nemzethez tartozom!
Köszönöm!
Ölellek: Lyza
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7440
Időpont: 2010-03-07 09:48:36

Kedves Kata!
Nyelvünk szép és egyedi. Kötelességünk, hogy vigyázzunk rá. Érdekes és elgondolkodtató a 3. rész is.

Szeretettel: Eszti
Alkotó
Regisztrált:
2009-12-17
Összes értékelés:
479
Időpont: 2010-03-06 22:12:57

Kedves Kata!

Örülök, hogy feltetted a harmadikat is. Még néhányszor biztosan elfogom olvasni mindegyiket.

Üdv.: Hópihe!

Legutóbb történt

oroszlán bejegyzést írt a(z) Út a Paradicsomba 2/2 című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Út a Paradicsomba 2/1 című alkotáshoz

dpanka bejegyzést írt a(z) Apeva 1-4. című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Égi éj című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Örök szerelem című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Szemtől szembe című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Szemtől szembe című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Szemtől szembe című alkotáshoz

Poós Gergely alkotást töltött fel Halandó élet, halhatatlanságba ágyazva címmel a várólistára

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Út a Paradicsomba 2/2 című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) A hősök őse az ősök hőse című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Útikalauz című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel Haiku-haj címmel a várólistára

barnaby alkotást töltött fel Egy nemzet nevében (ünnep előtti gondolatok) címmel a várólistára

alberth alkotást töltött fel Mikor még nem voltam címmel a várólistára

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2017 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)