Az alábbi két szólásmondást elég gyakran hallom a környezetemben, főleg szóviccek keretében. :)

De mit is jelentenek? Honnan erednek?

Előre iszik a medve bőrére. Használt formája még: Előre alkuszik a medve (vagy róka) bőrére. Akkor használjuk, ha valaki olyasminek örül előre, aminek a kimenetele még nagyon is kétséges. Ez a szólás egyébként a legtöbb európai nyelvben megtalálható - különböző adomagyűjteményekben. Magyar szólásként először Pázmány Péter használta, bár akkor még más formában: "Drágán árulja a medvebőrt, maga az medvéjét sem látta."

Sokan Aesopus állatmeséihez kötik az eredeti anekdotát, de a ma ismeretes történetet a 15. században jegyezték le (nagy valószínűség szerint Laurentius Abstenius). Íme a mese rövid tartalma Andrád Sámuel gyűjtése alapján (18. sz.):

Három cimbora elhatározta, hogy elkapják a közeli erdőben garázdálkodó medvét. Hogy erőt merítsenek, betértek egy közeli csapszékbe, ahol nagy eszem-iszomot tartottak a vadászat előtt. A fogadósnak azt ígérték, hogy majd a jutalomból rendezik a számlát. Mikor a barlanghoz értek, a medve váratlanul előttük termett. Az egyik ijedtében világnak szaladt, a másik felmászott az egyik közeli fára, a harmadik meg nyomban a földre vetette magát. A szerencsétlenül járt harmadik lélegzetét visszatartva várta a véget, de a medve csak végigszaglászta és otthagyta. Látta mindezt a fán gubbasztó társa, és hazafelé rá is kérdezett barátjánál, mit mondott neki a medve. Mire az sápadt arccal csak ennyit válaszolt: -"Máskor sohase igyunk a bőrére, amíg őt magát meg nem fogjuk!"

***

Lássuk a medvét! - más szavakkal: "Térjünk a lényegre!" Ennek a szófordulatnak a keletkezése a 19. század elejére tehető (később Jókai és Mikszáth műveiben is előfordul).

Jókai úgy tartotta, hogy egy kecskeméti monda alapján terjedt el ez a kifejezés:

Egyszer egy tanyasi ember elment a komádiaházba, mert azt hitte, hogy ott medvét fognak mutogatni. Amikor kezdte unni a sok beszédet, bekiáltott: -"Nem ér semmit az a sok beszéd, nem ütjük avval el, lássuk már a medvét!"

Hogy miért pont medvét akart látni, arra több magyarázat is van, melyek látszólag összefüggnek:

A 19. század elején népszerűek voltak falusi körben az állatviadalok (ezeket a korban Hetz-Theater-nek hívták - innen ered a "hecc" szavunk is), melyeken kutyákat eresztettek össze farkassal vagy medvével. A falusiak nem jártak színdarabokra, viszont nagyon kedvelték ezeket a hecceket.

A másik egybeesés, hogy ebben az időszakban jászották a magyar színpadokon Alois Gleich Albert der Bär.... c. darabját. Az átírt magyar változat ( Toldi Miklós és a kőszegi hős asszonyok) címlapján szerepelt a Medve Albert név is.

Így talán könnyebben értelmezhető ez a humoros történet, melyben a paraszti és az úri világ találkozása van kifigurázva...