HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 16

Tagok összesen: 1846

Írás összesen: 47107

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Finta Kata
2018-10-10 18:41:43

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: Rozán EszterFeltöltés dátuma: 2010-03-25

Álom

Lágy esőillat szállt a levegőben. Arany és bíbor színben pompázó vízcseppek csillogtak a fák levelein. Zivatar utáni hangulat uralkodott a tájon. Kinéztem a sátorból, az éppen előbukkanó nap máris perzselő sugarakkal pásztázta a földet. Az őserdő felfrissülten, titokzatos hangjaival várakozón állt táborhelyünktől nem messze. Tudtam, ma feltétlenül be kell hatolnunk sűrűjébe. A függőágyon heverő Johnhoz fordultam:
- John, ébredj!
Az előző napi túlzott abszintivástól még mindig kába John nehezen nyitotta ki a szemét.
- Mi az? - kérdezte elgyötört arccal.
Hunyorogva eszmélt az erős fényre. A jó idő azonban hamarosan magához térítette. Nem is kellett sokáig kérlelnem, kiadós reggeli után, őserdei kiránduláshoz öltözve, késekkel felfegyverkezve hamarosan a dzsungel felé vezető úton jártunk.
- Készülj fel, hogy ez egyáltalán nem olyan erdő, mint nálunk, otthon. Tele van csípős rovarokkal, fenevadakkal. Bármelyik pillanatban előbukkanhat egy kutyafejű boa vagy egy tigris. Jó lesz, ha vigyázunk!
John megjegyzése egyáltalán nem ijesztett meg, késznek éreztem magam a legnagyobb kalandra.
- Ugyanakkor- folytatta John - itt található a bolygó leggazdagabb élővilága. Sehol nem él ennyi fajta növény és állat, mint itt.
Várakozásom egyre fokozódott. Rövid időn belül hosszú ágak, lédús levelek vettek körül. Amint hozzászoktam a félhomályhoz, szinte megszólalni sem tudtam a gyönyörtől. Óriási, számomra ismeretlen fák törtek az ég felé. Ember nagyságú szirmok virítottak hatalmas bokrokon. Vastag liánok lógtak mindenütt, különböző szinteket alkotva. Majmok visítását hallottam a távolból. Ahogy a hang felé igyekeztem, megbotlottam egy támpilléres gyökérben, John az utolsó pillanatban kapott el.
- Csak óvatosan - figyelmeztetett.
- Nézd! - mutattam egy furcsa képződményre. - Olyanok ezek a kis apró zöld valamik, mintha kancsók lennének.
- Mert azok is - válaszolta John. - Az a neve, hogy kancsóka, és tulajdonképpen egy rovarevő növény. Csészeszerű leveleikben vízzel telt nektár van, ami vonzza a rovarokat. Amikor egy gyanútlan áldozat odatéved, a növény, hamm, bekapja.
- Juj! - ráztam meg magam.
A dzsungel egyre sötétebbé és áthatolhatatlanabbá vált. Már a késünket is használunk kellett, hogy át tudjuk magunkat törni a liánon. A veszély ellenére valahogy mégis békesség töltött el. De jó, hogy még léteznek ilyen érintetlen szigetek meggyötört földünkön. Itt még zöldek az ágak, nem kell kipufogógáztól vagy elektroszmogtól szenvednünk. Mennyivel kellemesebb a madarak csicsergése vagy a rovarok apró nesze, mint a város zajai.
- Vigyázz! - kiáltott John.
Óriáskígyó közeledett felénk sziszegve. Fejvesztve rohanni kezdtem a kígyóval a nyomomban. A lábatlan fenevad utolért, nyirkos teste lassan tekeredett a nyakam köré. Aztán körülvett a sötétség.

Verejtékben úszva tértem magamhoz.
- Vajon hol vagyok? - tűnődtem.
Ahogy füleltem, ismerős ketyegésre lettem figyelmes. Ez az ébresztőórám! Akkor a szobámban lennék? A tapéta, az ablak, az íróasztal mind arról győzött meg, hogy ez bizony a saját szobám. A dzsungelt tehát csak álmodtam. Milyen kár. Felkapcsoltam a villanyt, hogy vízért menjek a konyhába. Tekintetem a széken felejtett újságra esett.
"Pusztulnak az esőerdők" hirdette a szalagcím.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7452
Időpont: 2010-04-01 10:04:04

válasz Arthemis (2010-04-01 01:36:27) üzenetére
Köszönöm szépen, hogy nálam jártál.
Szenior tag
Regisztrált:
2005-12-13
Összes értékelés:
1311
Időpont: 2010-04-01 01:36:27

A cím sugallta a befejezést, mégsem éreztem laposnak, Nagyon jól megfogalmazott írás, életet vittél bele.
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7452
Időpont: 2010-03-28 10:46:57

Kedves Arany!
Szavaid nagyon jólesnek. Köszönöm, hogy nálam jártál.

Szeretettel: Rozália
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7452
Időpont: 2010-03-28 10:45:32

válasz dpanka (2010-03-27 10:23:18) üzenetére
Köszönöm szépen, kedves Panka!

Szeretettel: Eszti
Szenior tag
dpanka
Regisztrált:
2007-11-07
Összes értékelés:
5363
Időpont: 2010-03-27 10:23:18

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Eszti!
Már én álmodtam kigyóval. De azt hiszem ebben az irásodban nem is az volt a lényeg. Inkább a figyelem felkeltés,hogy a a természetet sejnos lassan már csak az álmunkban látjuk, mert puszitja az ember. Gratulálok remek írásodhoz!
Barátsággal Panka!
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7452
Időpont: 2010-03-27 09:26:34

válasz Finta Kata (2010-03-26 20:12:03) üzenetére
Kedves Kata!
Talán még léteznek ilyen békés szigetek, de ha az ember felfedezi, akkor vége. Köszönöm, hogy elolvastad.

Szeretettel: Eszti
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7452
Időpont: 2010-03-27 09:25:30

válasz Zagyvapart (2010-03-26 17:11:44) üzenetére
Köszönöm, hogy nálam jártál, kedves Ferenc!

Szeretettel: Eszti
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7452
Időpont: 2010-03-27 09:24:46

válasz Metallica (2010-03-26 06:05:22) üzenetére
Kedves István!
Nem tudom, mi marad unokáinknak, de talán még ők is látnak gólyát.

Szeretettel: Eszti
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7452
Időpont: 2010-03-27 09:23:46

válasz Selanne (2010-03-25 20:00:20) üzenetére
Szia!
Sajnos egyre kevesebb a háborítatlan terület, és ez nagy baj. Az ember pedig nem akarja elismerni a felelősségét.

Szeretettel: Eszti
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7452
Időpont: 2010-03-27 09:22:36

válasz Bödön (2010-03-25 19:55:28) üzenetére
Kedves Laci!
Igen, a képzeletünkben bármi lehetséges, és éppen ez az, ami szép benne. Örülök, hogy itt jártál.

Szeretettel: Eszti
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
11989
Időpont: 2010-03-26 20:12:03

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Esztike!

Olvasás közben reménykedtem, hogy megkérdezzem: létznek még ilyen igazi, zavartalan őserdők, ahol nem avatkozott be az EMBER? - Csalódnom kellett, ahogyan a végére értem, s belecsöppentem a valóságba!
Nagyon jól megfogalmazott írással ajándékoztál meg.

Szeretettel: Kata
Alkotó
Zagyvapart
Regisztrált:
2007-09-11
Összes értékelés:
1534
Időpont: 2010-03-26 17:11:44

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
A pusztuló őserdő továbbgondolása, álmodása nem ritka jelenség.
A nem éppen kellemes álmot ilyen izgalmasan, jól megírni az már nem mindennapi dolog.
Tetszett az írásod, gratulálok: Zagyvapart.
Alkotó
Metallica
Regisztrált:
2009-11-09
Összes értékelés:
358
Időpont: 2010-03-26 06:05:22

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Sajnos profitorientált világunkban nem törődünk azzal, hogy az unokáink is élvezni tudják e mind azt a csodát, amit mi még foszlányaiban élvezhetünk. Sajnos akiket kellene, nem gyötri rémálom, egy újságcikk nyomán. Írásod tetszett kedves Rozália.
Szeretettel: István
Szenior tag
Regisztrált:
2009-01-04
Összes értékelés:
8280
Időpont: 2010-03-25 20:00:20

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia!
Félelmetes lehet az őserdő! Amikor filmeket látok némelykor borzongom.A háborítatlanságáért drukkolok.Sajnos ahová az ember beteszi a lábát,az már a jövő kiaknázása.A szűz terület az igazi élet.Ha egy szelet megmarad , háborítatlanul, akkor az egyelő az élettel.
Szeretettel:Marietta
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7991
Időpont: 2010-03-25 19:55:28

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
De szerencsére nem a képzeletünkben. Ott annyi minden van még. Hadd pusztuljon csak a világ Tetszett ez az írásod is kedves Eszti!
Szeretettel üdvözölllek: én

Legutóbb történt

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) Szerencsés című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Ég veled! 15/10 című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Ég veled! 15/10 című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Derűs reggel című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel Talán most címmel a várólistára

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Kukoricafosztás című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Bár lehettem volna! című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Nem mondtad című alkotáshoz

Pecás alkotást töltött fel Egy esős őszi nap címmel a várólistára

efmatild bejegyzést írt a(z) Ég veled! 15/10 című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Empátia című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Halottaim című alkotáshoz

Tóni alkotást töltött fel Somlyó Zoltán: Titok / Geheimnis címmel

oroszlán bejegyzést írt a(z) Halottaim című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2018 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)