Alszanak az őrök, mély álom-szakadék
nyeli éberségük, ott hever szerteszét
élettelen zsákként, sok horkoló halom,
pedig életükben már nem lesz alkalom
látni e világon a legdicsőbb csodát,
hogyan hagyta ő el a holtak bús honát...

Erős angyal görget nagy sírzáró követ,
Jézus feltámadott, a fényben eljöhet,
vasárnap hajnalán új égi szózat száll,
legyőzetett immár pokol s a rút halál!
Ma váltak valóra az ős-ígéretek,
örvendjetek népek, víg táncot lejtsetek!

Asszonyok jövének az Úrnak hajnalán,
fehér ruhás angyal a sír szájában áll.
"Élők közt keressék, mert ő feltámadott,
holtak közt többé nincs!" - mondják az angyalok.
Péter fut előre, a sírban nincs az Úr,
kendő összehajtva, ő nyomban leborul...

A leghívebb tanítvány, Mária rátalál,
ó minő boldogság, vasárnap hajnalán!
Itt van a vőlegény, menyasszony fogd kezét!
Önfeledt ez érzés, áldás száll szerteszét.
Feltámadott Krisztus vasárnap reggelén,
sólyom száll a Napban, s árad az égi fény...