HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 6

Online vendég: 15

Tagok összesen: 1867

Írás összesen: 48422

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

oroszlán
2019-06-10 15:49:02

Szülinaposok
Reklám

Cikkek / egyéb
Szerző: MüszéliaFeltöltés dátuma: 2010-04-05

Rasszundari Dévi



रस्सुन्दरी देवी

Rasszundari Dévi (1810 - 1898) a bengáli irodalom egyik érdekes személyisége. Nem tekintette magát írónak, nem gondolt írói babérokra, amikor papírra vetette az élete történetét.

Ma már el sem tudjuk képzelni, hogy az asszonyok milliói éltek így Indiában. Pedig nem volt más bűnük, mint az, hogy nőnek születtek.

Rasszundari Dévi Nyugat-Bengálban született, Potadzsia faluban. Az apját korán elvesztette, és a családjával sem tölthetett sok időt. 12 éves volt, amikor férjhez adták. A férfiak számára sokkal kényelmesebb volt, ha a feleség még szinte gyermek, és nevelhető. Nem ritkán testi fenyítéssel is. A kislányt úgy bocsátották el a szülői háztól Rámdia faluban, hogy egyetlen rokon sem kísérte el. Három napig utaztak, csónakon és szárazföldön, míg megérkeztek a házba, amely ezentúl Rasszundari Dévi börtöne lett.

Alapjában véve járhatott volna sokkal rosszabbul is. Az anyósa szerette, és minden családtag kedves volt hozzá. Igaz, hogy a magánéletre nem sok idő maradt. Nyolc szolgálólányuk volt, de a házi munka, különösen a főzés, az asszonyok minden idejét igénybe vette. Mindent maguknak kellett csinálniuk: rizst hántoltak, lisztet őröltek. A szolgálólányok be sem tehették a lábukat a konyhába. Rájuk csak a takarítás és egyéb piszkos munka maradt. És közben folyamatosan jöttek a gyerekek. Az elsőnél 18 éves volt Rasszundari Dévi, az utolsónál 41. Tíz vagy tizenegy gyerek, egy kivétellel mind fiú. Ennyi gyerek mellett Rasszundari Dévinek sokszor napokig nem jutott ideje arra, hogy egyen. Ha mégis enni próbált, valamelyik kölyök biztosan sírni kezdett, és senki sem segített volna: elvárták, hogy Rasszundari Dévi mindent abbahagyjon, és addig foglalkozzon a gyerekkel, amíg el nem hallgat. Rá hárult az ápolás feladata is, amikor az anyósa súlyosan megbetegedett.

És még mindig nem ez volt a legnagyobb baj. Rasszundari Dévi tanulni szeretett volna, ami akkoriban csak a leggazdagabb családok lányai számára volt lehetséges. A bengáli babona - minél többet tanult a feleség, annál hamarabb megözvegyül - sikeresen megakadályozta, hogy a lányokat taníttassák. Rasszundari Dévi csak egy évig járt a falusi iskolába, és ez kevés volt ahhoz, hogy megtanuljon írni és olvasni. Ő pedig mindenképpen el akarta olvasni a Csaitanja Bhágavatát, a bengáli vaisnavák egyik szent könyvét.

A könyv ott volt a házban, de Rasszundari Dévi kézbe sem vehette. Sok próbálkozás után sikerült egyetlen lapot kitépnie. Ezt a ruhája alatt rejtegette, és néha lopva megnézte, főzés közben. Az írást a konyha egyik sarkában gyakorolta, ahol a sok koromtól egészen megfeketedett a fal. És közben állandóan résen kellett lennie, nehogy észrevegyék, mivel foglalkozik. Egyedül, minden segítség nélkül tanult meg írni és olvasni. Ezért-e vagy sem, 1869-ben meghalt a férje. A szokásoknak megfelelően az özvegyet kopaszra borotválták. Többé nem vehetett részt a családi ünnepségeken, nem mehetett ki az utcára, mert egy özvegyasszony látása "nem hoz szerencsét." Csak a házi munka nem lett kevesebb. Rasszundari Dévit még akkor sem engedték haza, amikor az anyja haldoklott.

Kegyetlen világ volt ez, de mindenki így látta helyesnek.

Végül Rasszundari Dévi mégis elolvasta a Csaitanja Bhágavatát, és megírta az élete történetét (Amar dzsíban). A könyv első része 1876-ban jelent meg, és kisebbfajta irodalmi szenzáció lett. (A második rész csak 1906-ban következett.) Ez volt az első ilyen jellegű írás bengáli nyelven, és revelációként hatott a szerző személye is: az egyszerű háziasszony, aki mindjárt teljes fegyverzetben jelent meg, mint a görög mitológiában Pallasz Athéné.

Az Amar dzsíban ma is érdekes és megragadó, csak éppen lapozni nehéz, mert a kezünk önkénytelenül ökölbe szorul.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Regisztrált:
2009-05-05
Összes értékelés:
915
Időpont: 2010-04-13 06:10:46

válasz Hópihe (2010-04-13 03:55:56) üzenetére
úgy látszik, ők is sokallották már a saját szokásaikat, mert szépen áttértek a "nyugati" életmódra. ez sem tökéletes. nálunk is sokszor elég durván éreztetik a nőkkel, hogy másodrangú állampolgárok, és aki nem modell szépség, az lehetőleg ki se lépjen a konyhából.
sajnos nem találtam képet rasszundari déviről. valszeg nem is készült soha.
Alkotó
Regisztrált:
2009-12-17
Összes értékelés:
476
Időpont: 2010-04-13 03:55:56

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Nagyon érdekes a cikked témája. Nekünk elfogadhatatlannak tűnnek az ő szokásaik, nekik meg valószínűleg a mieink.

Köszönöm, hogy olvashattam! :)

Üdv: Hópihe

Legutóbb történt

ermi-enigma bejegyzést írt a(z) Írj, ...vagy rágcsáld a ceruzád végét című alkotáshoz

ermi-enigma bejegyzést írt a(z) Írj, ...vagy rágcsáld a ceruzád végét című alkotáshoz

oroszlán alkotást töltött fel Egy villanás címmel

oroszlán bejegyzést írt a(z) Sárga vers című alkotáshoz

Kőműves Ida alkotást töltött fel Muffin címmel

szilkati bejegyzést írt a(z) Három lány 14. című alkotáshoz

ermi-enigma bejegyzést írt a(z) Írj, ...vagy rágcsáld a ceruzád végét című alkotáshoz

Horvaja bejegyzést írt a(z) A hívás című alkotáshoz

Vári Zoltán Pál alkotást töltött fel Ti régi lombok! címmel a várólistára

mandolinos alkotást töltött fel Szergej Sztrelec: Harmonika címmel a várólistára

eferesz bejegyzést írt a(z) Három lány 14. című alkotáshoz

szilkati alkotást töltött fel Három lány 14. címmel a várólistára

szilkati bejegyzést írt a(z) Három lány 11. című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Három lány 10. című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)