HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 21

Tagok összesen: 1818

Írás összesen: 45244

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

ElizabethSuzanne
2017-09-10 09:53:13

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: BödönFeltöltés dátuma: 2010-04-05

Volt egyszer egy Néphadsereg 5.

A szerelem ereje

"Majd ha a pap szerelmünket megáldja
zubbonyom a civil ruha leváltja
büszke lehet az a lány
meg a jó édesanyám
hogy ha a fiát látja"


Nem volt kövérebb katona a három században, mint Molnárfi Miklós. Nekem barátom volt. Barátom? Sorstársam inkább. Az öregkatonák gyilkos indulata kettőnkre összpontosult főként. Rám azért, mert szerettem visszapofázni, a Molnárfira meg egyszerűen csak azért, mert kövér volt.
Emlékszem, hogy nézett ki az újonckiképzés legvadabb napjaiban. Pufók arca meglappadt, bőre kifakult, lázrózsák égtek rajta. Elefántteste összeroskadt, csak a derékszíj tartotta össze alul felül a szétfolyó részeket. Emlékszem, hogyan vonszolta magát a rohampályán gyűrött, fakó zsávolyában, és hogyan mosta a körlet piros-fekete kockás kövét lihegve fél-térdre ereszkedve. De nem tudták megtörni, mint ahogy engem se.
Szuszogva fújtatva danolászott magában: "édes rózsám, eszem azt a pici szádat, hisz ez a banda nékem ú'sem muzsikálhat!"
Rám villant tekintete, ahogy megállt egy pillanatra. Zubbonya feltűrt szárából csöpögött a koszos felmosó lé. Hetyke, huncut szemeket meregetett rám. Nem tudtam elképzelni, honnan veszi magár ez a dőre vidámság, honnan való a lelkierő, ami segít neki elfricskázni a bajokat.
Egyszer aztán a torkának szegeztem a kérdést: mi a titkod bajtárs?
Sejtelmesen mosolygott. -A szerelem ereje, -mondta.
Akkor nem tudtuk folytatni, mert berobbant a klubszobába a szolgálatvezető, egy csontcsillagos őrmester és kiparancsolta az egész nyavalyás bagázst a folyosóra követ sikálni, WC-t pucoválni, de egy másik alkalommal szerencsém volt. Az öregkatonák valami tré sorozatot néztek a TV-ben, nyugtunk volt tőlük. Molnárfi köteg összegumizott levelet húzott elő a zubbonyából és átnyújtotta.
-Kukkants bele pajtás! Itt az én titkom!
Kihúztam a legfelsőt, és olvasni kezdtem. Indigóval írt másolat volt. Csak néhány sor.
"Drága, egyetlen szerelmem! Végtelenül hiányzol. Nagyon, de nagyon szeretlek. Mindig velem vagy, akarmit csinálok, akarmerre vagyok, rád gondolok. Álmomban téged látlak, gyönyörű szemedet, karcsú derekadat, piros ajkadat. Óh, be jó lenne, ha most itt lennél és megcsókolhatnám azokat az ajkakat! Miklós"
A válaszlevél alatta feküdt, kihúztam azt is. Kislányos írás, gömbölyű betűk.
"Szia! Itt nálunk nagy kerti mulatság volt, Béláék, Icáék is eljöttek. Szép volt az idő, sokat ettünk, mókáztunk. Remélem, hamarosan hazaengednek pár napra. Jó lenne, ha magaddal tudnád hozni azt a magas, bajszos katona barátodat is, ha jól emlékszem Szőke Pistinek hívják. Írd meg, mikor tudtok maj jönni! Puszil a Bea."
A következő levél így szólt:
"Annyira hiányzol nekem, mint éjszaka sötétjének a nappal világossága, mint harmattól ázott fűnek a Nap első szárító csókja. Vágyakozásom utánad nemcsak testi vágyakozás, sőt, elsősorban nem az, hanem a lélek rejtett belső tárnainak felrezgő fájdalma. Velem vagy minden gondolatomban, és minden tettemben. Te adsz nekem erőt és hitet. Szeretlek. Miklós."
A válaszlevél ez volt:
"Nálunk sajnos semmiféle érdekes esemény nem történt mostanában, legfeljebb csak annyi, hogy megdöglött Gyula bácsiéknál a kecske, Mariska néninél meg kidőlt a kerítés. Sok-sok puszit küldök, és add át lécci Szőke Pistinek is, ha látod, hogy őt is puszilom, ha látod. Még mindig olyan vicceseket tud mesélni, mint bevonulás előtt a Kúltúrban? Szia, Bea."
Nem olvastam el a többi levelet. Töprengve néztem Molnárfi Miklós meglappadt orcáját. Ő rajongó szemekkel nézett vissza.

-Na mit szólsz? Ez a szerelem ereje. Ez, az látod, ami átsegít engem a nehézségeken.

Pár nappal később harcászati gyakorlatot tartott a zászlóalj a 02-esen. Ez egy lapos, kopár domb, gyér füvén birkanyájak rágnak. Teljes menetfelszerelésben, fegyver, hátiszák pokróckoszorúval, gyalogsági ásó, töltényheveder, kulacs és a többi rohamoztuk a magaslatot. A gázálarcban nem kaptam levegőt, fuldokoltam, visszanyeltem a nyálamat. Én voltam legelöl, felfelé senki nem bírta annyira, mint én. Egyszer csak eldübörgött mellettem valaki és megelőzött. A bepárásodott üvegen keresztül nem láttam ki az, csak sejtettem, hogy a Molnárfi robog ott. Így is volt. Felértünk a dombra, de csak mi ketten. A század mélyen alattunk kitikkadva hevert a birkaürüléktől tarkálló ritkás fűben. Lecibáltam csatakosra izzadt fejemről a gumimaszkot. Molnárfi a hátán feküdt, két vizenyős szeme az eget nézte. Mellé léptem, megszólítottam. Nem válaszolt. Nem volt benne már élet. Megállt a szíve abban a fene nagy rohanásban.

Íme a szerelem ereje, azt mondom Nektek hitetlen népek! Mi mindenre képes az ember, ha ez az erő vele van!




Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7491
Időpont: 2010-04-10 19:30:50

válasz dpanka (2010-04-10 07:22:54) üzenetére
Kedves Panka!

Aranyos vagy! Köszönöm!!!


-én
Szenior tag
dpanka
Regisztrált:
2007-11-07
Összes értékelés:
5349
Időpont: 2010-04-10 07:22:54

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szívesen olvastam. Nagyon tetszett!
Barátsággal Panka!
Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7491
Időpont: 2010-04-09 19:29:16

válasz Arthemis (2010-04-09 16:20:03) üzenetére
Kedves Arthemis! A lényegre tapintottál, valóban az volt a szándékom, hogy megmutassam ennek a helyzetnek a fonákságát. Köszönöm! -én
Szenior tag
Regisztrált:
2005-12-13
Összes értékelés:
1311
Időpont: 2010-04-09 16:20:03

Azért itt sem boldog viszonzott a szerelem. Látszik a különbség a leveleken is, és Bea nagyon sokat emlegeti azt a másik katonát...
A végén a lezárás tényleg közelebb vitte ezt az írást a szatírához. Pontosabban így annak is lehet olvasni.
Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7491
Időpont: 2010-04-09 11:11:20

Kedves Eszti!

Köszönöm az értékelést! Szatíra jött ki belőle? Elvilag nem annak írtam, de nem tiltakozom. A történet megtörtént eseményeken alapul (mint ebben a sorozatban valamennyi!), s így utólag visszanézve tényleg eléggé tragikomikus. Mint az élet maga.

Sok sok szeretettel üdvözöllek: én
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7440
Időpont: 2010-04-09 10:12:24

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Laci!
Ez egy igazi szatíra. Tragikomikumában maga az élet rejlik. Humoros, nevetünk rajta, pedig igazából sírnunk kéne. Nagyon jó!

Szeretettel: Eszti

Legutóbb történt

leslie b shepherd bejegyzést írt a(z) Napkellet című alkotáshoz

alberth bejegyzést írt a(z) Szent Péter előtt című alkotáshoz

alberth bejegyzést írt a(z) Szent Péter előtt című alkotáshoz

efmatild bejegyzést írt a(z) Út a Paradicsomba 2/2 című alkotáshoz

Dobrosi Andrea alkotást töltött fel Rózsák címmel a várólistára

mandolinos alkotást töltött fel Heinz Erhard: A kukac címmel a várólistára

eferesz bejegyzést írt a(z) Szent Péter előtt című alkotáshoz

Tori alkotást töltött fel Tritikáléföldön címmel a várólistára

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) Korai című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Út a Paradicsomba 2/1 című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Örök szerelem című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Út a Paradicsomba 2/2 című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Szemtől szembe című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Út a Paradicsomba 2/1 című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2017 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)