HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 3

Online vendég: 28

Tagok összesen: 1828

Írás összesen: 45591

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Cselényi P.
2017-12-15 09:26:03

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / szatíra
Szerző: BödönFeltöltés dátuma: 2010-04-15

Gördeszkások



Fuldoklok a röhögéstől. Hahaha, hihihi hahaha. Nem biztos, hogy ezt a sztorit el bírom mondani. Van egy csaj a bólyaisok között, aki egy ideje már jó nálam, hahaha, és ö is csípi az én burámat. Lejárunk a sztrítre deszkázni. Még régen egyszer a polgármesteri hivatal lépcsőjén gyakoroltunk egyszer, és az egyik menet után odajött hozzám és azt kérdezte, hahaha, nem-e lenne-e kedved-e a korláton is kipróbálni? Na ebből tudtam meg, hogy bejövök neki. Csakhogy van azóta egy marha nagy poén. Mert valamelyik héten hozzánk csapódott a sztrítbalosok közül egy krapek. Muszáj röhögnöm a szitun, és azon, ami kijött belőle. Hahahahaha. Azóta hármasban lógunk. Persze ott vannak a többiek is, a Patkány, a Retek a Giliszta és a Mumus, de ők nem számítanak. A sztrítbalosok se számítanak, pedig végül is ők kezdtek el dumálni arról, hogy az Em ás a Ká összejöttek. Emnek mondjuk itt lenn a csajt, mer Emma a neve, és Kának Kálmánt, aki hozzánk csapódott a sztrítbalosok közül. Eleinte bosszantott a dolog, hogyne bosszantott volna. Hol van olyan csávó, kérdem én, akit ne bosszantana, ha azt mondják a csajáról, hogy összejött egy másik krapekkel? De aztán egyszer a kukáknál megláttam, hogy smárolnak, és fogdossák egymást, hahaha. Megviselt, mi tagadás, hihihi. Közbe lenn a sztríten meg nyomták tovább minden este a vakert kettejükről. Addig-addig ment körbe a rossz szöveg, hogy végül némi agytépést követően azt mondtam magamban, na Furkó-ferkó, most akkor itt szépen elég, ennek utána kell járni és a végére szépen pontot kell tenni. Nem bírom ki, hahaha, nem bírom ki, hehehe. Az elhatározást tett követte, nemes, nagyszerű tett. Elkaptam Emmet egy este a kukáknál. Először csak kotorásztunk ott frankón, találunk-e csikket, de később, ahogy idősbödött a sötét, bátorságot erőltettem magamra és nekiszegeztem a kérdést: mi van akkor most, bejön-e neki a nagy Ká, vagy nem jön be? Meglepődött, láttam, lehidalt egy pillanatra, de halál nyugodtan azt válaszolta aztán, hogy a nagy Ká neki csak egy haverja. Bejárnak a könyvtárba, mer a nagy Ká könyvbuzi, és ő is könyvbuzi, s ez a közös érdeklődés az alapja a kapcsolatuknak. Amikor idáig jutottunk, arra gondoltam, hogy most már akkor egy lendülettel aztat is megkérdezem, hogyan vagyunk mi egymással, én meg ő, minden rendbe van-e köztünk, vagy totál az ellenkezője, semmi sincsen rendbe? Minden rendbe, -biztosított, továbbra is az ő halálian nagy nyugalmával, és nézett rám hahaha, a háromig sem tudok számolni tekintetével. Na, akkor én még egyszer rákérdeztem, ne kárhoztasson senki. Tudnom kellett biztosra, hehehe, hihihi, de Em újra csak a tuti frankót közölte. Így ért véget az, az este, hahaha, hahaha az én megnyugvásommal. Otthon aztán vacsora után felmentem az MSN-re és beszéltem vele. Ecseteltem egy-két dolgot, hogy érezze bejön nálam. Azt is ecseteltem, hogy szerintem a nagy Ká egy görény, meg ilyesmi. Tökre aranyos volt, meg minden, jól eldumcsiztunk egészen addig a pontig, amíg a nagy Kára rá nem terelődött a szó. Akkor hirtelen kiszállt, azt se tudtam miért, álmos lett-e, vagy nem-e?
Másnap nem jött le a sztrítre, és az utána következő nap se jött le, pedig az péntek volt és pénteken mindenki le szokott. Már a rockerek is rákérdeztek, mi van vele, és ez nagy szó, mer a rockerek így direktbe soha nem kérdeznek rá semmire! Szombaton és vasárnap úgy hánykolódott a lelkem, mint a partra vetett hajó. Tudom, hogy ez nem túl jó hasonlat, de nem jut jobb az eszembe. Hétfőn se jött és hétfőn már nem bírtam tovább, odavonszoltam tetememet a lépcsőházukhoz és felszóltam kaputelefonon. Nagy merészség volt, mer nem tudhattam nem-e a faterja veszi-e fel, hahaha, aki aztán lejön és lerúgja az oldalam. De nem a fater vette fel, hanem Em. Beleszólt, mire én mondtam neki, hogy én vagyok. Erre azt mondta, hagyjam békén, kopjak le. Nem értettem, miért lelkesít. A "mi az ábra" című áriámra csak annyit mondott, hogy én, aki vagyok, egy gyalázatosan okádnivaló gennyláda vagyok, és még annyit, hogy hagyjam őt békén. Úgy fejbe vert, hogy ijedtemben eleresztettem a kaputelefon gombját, megszakítva ezzel a szépen fejlődő diskurzust. Másnap egész nap hívtam a mobilján, nem vette fel. Este felmentem az MSN-e, de ott se értem el, mert ő nem ment fel. Három napig hagytam aludni az ügyet, de aztán a negyedik nap az ördög újra odavitt a házukhoz. Feltelefonáltam. "Ne haragudj rám", mondtam, amikor beleszólt. "Biztos megbántottalak, de nem tudom, mivel bántottalak meg. Kérlek, bocsáss meg, akármi volt is az". "Menj a fenébe" -válaszolta. "Te vagy a legszemetebb csávó az összes deszkás között, de még a sztrítbalosoknál, vagy a rockereknél sincs hozzád fogható szemétláda, és különben is, tudd meg, nem a nagy Ká a görény, hanem te vagy a görény." Kattant a készülék, letette, hehehe.
Na, ezt követően nyolc hosszú napon keresztül kérőztem azon, mi is ez az egész. Miért mondta aztat nekem először, hogy a nagy Ká csak egy könyvbuzi, akivel a könyvtárba a verseket szokták izélgetni, és miért mondta ugyanakkor azt is, hogy velem meg minden tuti frankó, ha most meg aztat mondja, illetőleg állítja, hogy én vagyok a görény és nem a nagy Ká? Ez már olyan több ismeretlenes egyenlet volt, aminek nem tudtam felírni a képletét.
A kilencedik napon azonban megvilágosodtam, hahaha. Az ilyesmi általában a harmadik, vagy a hetedik nap szokott megtörténni. Nálam lassabban következett be. Em a nagy Kának a búráját bírja és nem az én búrámat! Engem csak etetett a szöveggel, meg mindennel. Leplezte, hahaha, nehogy kiderüljön. Ha kiderült volna, a faterja lerúgta volna a nagy Ká oldalát, teszem hozzá. He, he he, hihihi. Az Em faterja, tökre nem bírja deszkásokat. A sztrítbalosokat meg még kevésbé. És, ha valaki deszkás is, meg sztrítbalos is, az végképp elvágta magát nála.
És ez a megoldás, ez bizony, hahahahaha, hahaha. Bárki beláthatja, annyira logikus.
Hahaha, hehehe, hihihi. Tényleg nem lehet kibírni!

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7614
Időpont: 2010-04-16 19:11:24

válasz Finta Kata (2010-04-16 10:51:21) üzenetére
Kedves Kata! Én tudom, h a fuldoklik ikes ige, de ez a Furkó-ferkó nem tudta. Azt is mondtam neki, h ne úgy mondja, h "aztat", hanem úgy, h "azt" -de a 15 évesek roppant fafejűek. Komolyra fordítva a szót, a szereplőket úgy kell beszéltetni egy "irodalmi alkotásban" -azért teszem idézőjelbe, mert nem biztos, h ez az- mintha igazibul beszélnének. A Furkó-ferkónak pl. "furkóferkósan" kell beszélnie. Legalább is így gondolom. Sok sok szeretettel üdvözöllek, és köszönöm, h figyelemmel kísérsz. -én
Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7614
Időpont: 2010-04-16 19:01:44

válasz Rozán Eszter (2010-04-16 09:36:16) üzenetére
Szia Eszti! Köszönöm az észrevételt. Csak arra gondoltam, h ez egy monológ, ...de lehet, h tényleg hülyeség és tagolva jobb lenne. Sok szeretettel ölllek: én
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
11647
Időpont: 2010-04-16 10:51:21

Nos, Bödön, jól ismered a szlenget. Humoros az írásod, lehet rajta derülni, bár valóban nehéz olvasni az ilyen egymondatnak látszó hosszabb anyagot. Egyébként "Fuldoklok" - ikes ige, helyesen: fuldoklom!
Üdvözöllek: Kata
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7445
Időpont: 2010-04-16 09:36:16

Szia!
Ciki, ha egy lány a nagy Ká búráját bírja, és nem a miénket. Tetszett a sztori. Talán kicsit jobb lett volna, ha jobban tagolod. Nyomtatásban jó ez a forma, de monitoron könnyebb olvasni a jobban elválasztott szöveget. Amúgy pedig: frankó (groovy)!

Szeretettel: Eszti

Legutóbb történt

Varjú Zoltán alkotást töltött fel Ahol várnak reád címmel a várólistára

Kankalin bejegyzést írt a(z) Télige(n) című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Télige(n) című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Télige(n) című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Télige(n) című alkotáshoz

F János bejegyzést írt a(z) Otthon a család című alkotáshoz

Susanne bejegyzést írt a(z) Szerelemkút című alkotáshoz

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Tél címmel a várólistára

Cselényi P. bejegyzést írt a(z) mittudomén című alkotáshoz

Cselényi P. bejegyzést írt a(z) Küszöb című alkotáshoz

Klára bejegyzést írt a(z) Szereplők című alkotáshoz

Cselényi P. alkotást töltött fel Az első ember eltöpreng címmel a várólistára

Bödön bejegyzést írt a(z) Mindhiába című alkotáshoz

Futóinda alkotást töltött fel Útban, Sirok felé címmel a várólistára

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2017 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)