HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 41

Tagok összesen: 1921

Írás összesen: 51390

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2021-04-02 10:09:35

Szülinaposok
Reklám

Naturánia - Mantova F?szerolaj Spray
Prózai művek / sci-fi
Szerző: Szűcs IstvánFeltöltés dátuma: 2010-04-29

A láthatatlan ember - 1.rész

"Hiába, néha még mindig egy nyomorult senkinek érzem magam. Igazi hatalmat akarok!"
***
Kisiskolás gyerekek csapata közeleg az iskola hátsó udvara felé, oda, ahova a tanári szem már nem lát el, ahol a fű is magasabb és még ősziesebben szürkébb. Vannak vagy tízen a fiúk, kik egy társukat cipelik ide. Száját befogták, sem menekülni, sem kiabálni nem tud, de rúgkapál. Pocsolyába lökik és körbeállják amikor megjelenik a bandavezér, aki termetre szakasztott olyan, mint fekvő áldozata.
 Na bébi, ha jót akarsz magadnak, azt teszed, amit mondok.
A többiek felröhögtek.
 Hát most megtanulod, hogy nincs ellenkezés, és hogy itt az van amit én akarok...  vetette undorral feléje, majd az egyik pincsijéhez fordult  Csináld!
A vöröske kéjes arccal, nyálcsorgatva markolt a sárból egy nagyot, majd a szégyentől, dühtől és megalázottságtól szétrobbanó fiú feje felé nyújtotta, akinek esélye sem volt a szabadulásra. Erős kezek szorították le.
 Ha ez nem tetszik, le is hugyozhatunk. Te döntesz.
Érezte a vizes mocsok nyirkos szagát, a vicsorgó fogsorokkal körülvett fekete kéz egyre csak közeledett. A sírás határán a kép részletgazdagsága tünedezni kezdett. Mintha megállt volna az idő... Színek nélküli kéz. Színek, hangok nélküli kép. A félelem elnyúlik.
***
Clark izzadtságban fürödve ébredt fel kora hajnalban. Körbenézett, és lassanként rájött, hogy otthon, az ágyában fekszik, a biztonságos fizikai valóságban; hát csak álmodott. Fektében elgondolkodott egy kicsit ezen a régi emléken, amit oly rég nem élt már át... Szinte el is felejtette azt a kölyköt. Vajon él még? Nem vihette sokra, már akkor is elég semmirekellő volt... Alig emlékezett álmaira, furcsállotta is, hogy több mint harminc év után agya előbányászta e jelenetet az eltemetett emlékek közül. Próbálta lerázni az álom után maradt érzést magáról, de nem ment egykönnyen - a makacs hajnalok nem eresztik az embert, és sokszor egész nap markukban tartják.
Álmossága rögtön elmúlt, ahogy a közelgő tárgyalásra gondolt. Nehéz fejekkel találkozik aznap. Nehéz lesz jó vételi árat kialkudni az üzleti partnerekkel, holott ezen bukik vagy áll minden, a pénze, a presztízse, a női, a hírneve... Egy szoftver és hardvergyártó vállalatot épített fel a semmiből ami multivá nőtte ki magát, ennek köszönhette azt, hogy a társadalom krémjébe tartozhat..
Napok múlva ott állt egyedül irodájában, fortyogva az idegességtől, a közelgő végtől rettegve. Alátekintett a nyüzsgő nagyvárosra az ablaküvegen keresztül, mely kékesen tompította el a tűző napot. Nem számított rá, hogy ebbe a helyzetbe kerül, mindenesetre megtörtént, s a maximális erőfeszítések ellenére a dolgok egyre rosszabbra és rosszabbra fordultak. Fel-alá járkálva pörgött az agya a lehetséges megoldásokat mérlegelve, vajon miként lehetne megelőzni a teljes anyagi csődöt... Ennél lentebb már nem nyomhatja az árakat... Mintha az összes piaci szereplő összeesküdött volna ellene. Még a jól bevált tőzsdetrükk sem segített, néhány perccel ezelőtt meg a válságteamet zavarta széjjel, a fél bandát kirúgva. A legnagyobb pofátlanságot épp legjobb haverja (aki immár ellenfelévé majd ellenségévé vált) követte el ellene: a másik óriáscéggel eddig együtt falták fel az összes náluk kisebb céget, most meg ellene fordulnak... Monopoly, élesben: ketten maradtak, és az erősebb marad életben, a gyengébb meg elpusztul, és ilyenkor nem számítanak az évtizedes barátságok. Ezúttal az ő cége következik. Elért lehetőségeinek határához, tudta nagyon jól. Egyedül az segíthetne, ha belelátna lapjaikba, ami természetesen reménytelennek tűnt.
Szorítást érzett a mellkasában, de nem tette le a szivart. Úgy döntött, nem megy ki a gyártelepre sem. Az elkövetkezendő órákat magán kívül töltötte, ordibált mindenkivel, aki három méternél közelebb merte őt megközelíteni. Rémes hangulat uralkodott az egész üvegpalotában.
A nap végefelé titkárnője egy látogatót jelentett be. Aki a nagy konkurens képviseletében érkezett. Clark nem repesett érte, de végül a hölgy bevezette a szikár, szürke öltönyös férfit a vezérigazgató irodájába, majd a fröccs felszolgálása után magukra hagyta az urakat.
 Mit akar ennyire, fogja rövidre. Ki maga?
 York... Tőlük jövök, és jó híreim vannak önnek.
 Viccel? Miféle jó hír? Miért kellene egyáltalán bízzam magában? Végülis az ő emberük.
 Csúnyán átvágtak, nem voltak lojálisak hozzám. Nagyon nem, és én ezt zokon vettem. Úgy döntöttem, kissé alájuk vágok, hogy segítsek magán.
 Csak nem vállalati titkokat akarna nekem kifecsegni? Ne vicceljen, még sosem láttam magát. Még a végén el is hinném, amit hallok.
 Amit hall majd, azt a saját fülével fogja, nem tőlem. Én csak egy bizonyos információt hoztam el magának, és azt kezd vele, amit akar.
 Túl egyszerű ahhoz, hogy igaz legyen, és ez nem tetszik. Nagyon alakítania kell ahhoz, hogy ne csalódjak magában...
 Bajban van, és segíthetek kimászni belőle. Ha honorálja, megköszönöm, nekem ez csupán egyfajta szemet-szemért-féle becsületbeli ügy.
Őszintének látszott.
 Hallgatom!
 A Központi Egyetemen egy kísérlet folyik egy maroknyi tudós és a kormány közreműködésével. A láthatatlanság kivitelezésén fáradoznak, de tudja, ez a közvélemény előtt álcázva van. Mostanra végső fázisba jutottak a tesztek, kisebb állatokat és tárgyakat már sikerült láthatatlanná tenni, illetve visszaváltoztatni. Eddig emberen nem próbálták ki. Bizalmas információk szerint a kormány befagyasztotta a támogatást egy... úgymond rossz incidens miatt, szóval jól fog jönni nekik bármilyen anyagi támogatás.
 Úgy érti, én lennék a tesztalany. És én lennék a kém. Nem rossz ötlet, de nem érzem biztonságosnak.
 Gondoljon bele, a teleportáció is működik tárgyakkal, minden nehézség nélkül és egyre többen használják. A levitáció is mindennapos.
 Ebben van valami, na de ez akkor is elég rizikós.
 Gondolkozzon el rajta, tönkreteheti őket azzal, hogy kijátsza az információikat ellenük, mindent tudhat, ami odabent zajlik, többet, mint én valaha is tudtam. Heteken belül belső konferencia lesz, szerintem azt nem kellene kihagynia... Keresse fel a kutatócsoportot, ők majd elmondják a részleteket. Nem hiszem, hogy aggódnia kellene!
Szíve ismét szorított, de már az izgalomtól. A csoda az ölébe pottyant: láthatatlanul gond nélkül belopózhat a másik tábor bármelyik telepére, rejtett zugába. Nem lesznek titkok előtte, s már a gondolattól is extázisba jött, hogy a közelgő igazgatótanácsi ülésen (melyen a következő év stratégiai lépéseiről lesz szó, minden részletre kiterjedve) ott lehet, és anélkül hallgatózhat, hogy bárki is tudomást szerezne az ottlétéről. Kémkedés, felsőfokon. Egy maroknyi adu ásszal lefejezheti azt az átkozott céget, a saját trükkjeiket fordíthatja ellenük. Na ki zabál be kit?
Borús hangulata tünedezni kezdett. Már csak azért is, mert ezzel évtizedes (gyermekkori) álmát is valóra váltaná, egyfajta félistenséggé változva. Nem mintha eddig nem lett volna elég hatalom a kezében, de a külső időleges elvesztésével a teljes tökéletesség állapotát érné el, ahol nem lesznek titkok és tabuk előtte.
 Keresse meg őket és hivatkozzon rám. Segíteni fognak...
***
Az egyetem főrektora (akit szintén már régről ismert és ugyancsak dörzsölt fazon) örömmel fogadta különös kérését és áldását adta az ügyre, ám egyebet nem ígérhetett, csak azt, hogy keresse meg a részleget. Clark, ígérete szerint sokkal fogja támogatni mind az egyetemet, mind a részleget, meg a zsebekbe is sok megy feltéve ha minden jól sül el, és egészségben visszatér a különös kiruccanásból. A szivarfüstös kézrázás megtörtént, majd egy közeli patinás étteremben ebédeltek. A helyiségben 3DTV ontotta a helyi híreket, és egész véletlenül egy híradásra lett figyelmes, épp akkor, amikor a rektor úr a mosdóba távozott.
"... az Államvédelmi Hivatal nyilvánosságra hozta a körözött személy nevét és arcképét. A képen látható Adam Timet államtitkok kiszivárogtatásával, hazaárulással vádolják, ám eddig nem sikerült kézre keríteniük a hatóságoknak. Az ellenséges szövetségek vagy valamely bűnszervezet kimenekíthette az országból, ezzel..."
Vizenyős szemeivel a képernyőre meredt. Igen, ez csakugyan ő, a gyűlölt gyermekkori iskolatárs - gondolta magában. Hát csakugyan nem vitte semmire, az lett, akinek mindig is látszott: egy szerencsétlen idióta, akire gondolva csak a sár jut eszébe... Megérdemelte ahová jutott, rács mögött lenne a helye...
A professzor visszaérkezett. Megadta a kutatócsoport elérhetőségeit, majd sietősen távoztak a helyről. Részéről ennyi történt, ő a továbbiakban nem foglalkozott az egésszel.
Clark Délután felhívta Bert-et, a kutatás felelős professzorát, hogy megbeszéljen vele a személyes találkozót, ami még aznap este megtörtént, és egy teaház suttogó félhomályában adta tudtára a profnak, mit is szeretne tőlük. Az várt egy kicsit, majd egyszerűen kinyögte:
 Mindennek megvan az ára, mellesleg elég nagy sz.rban is vagyunk. Fejetlenség és zűrzavar volt az utóbbi napokban egy kisebb hiba miatt, aminek nem kellett volna bekövetkeznie...
 Ezzel azt akarja mondani, hogy nem biztonságos a módszer?
 Ez belső dolog, semmi köze a technológiához. Nem beszélhetek róla.
 Ha bármi balul sülne el, búcsút mondhatnak a fejpénznek, de a további karrierjüknek is garantáltan befellegzett. Nem bízok meg senkiben.
 Nem lesz gond, de megkérjük az árát. Higgye el, elég pocsék helyzetbe kerültünk az említett csúnya ügy miatt. Ugyan a kormány engedélyezte a folytatást, de ingyen dolgozunk. Még a hívásainkat is ellenőrzik. Önben megbíznak, ezért is engedték, hogy találkozzunk... Nincs értelme várakozni, ha belemegy, holnap jöjjön el az intézetbe és belevágunk.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 4

Alkotó
Regisztrált:
2010-04-20
Összes értékelés:
19
Időpont: 2010-05-03 11:24:52

válasz Nem Tom (2010-05-03 07:31:04) üzenetére
nem jegelem, azonnal töltöm fel. köszönöm a kitűnőt
Alkotó
majka
Regisztrált:
2007-11-09
Összes értékelés:
72
Időpont: 2010-05-03 10:15:42

a felhasználó által leadott szavazat: * * *
Jó lesz, csak igy tovább. Én biztosan olvasni foglak.
Alkotó
Regisztrált:
2009-06-22
Összes értékelés:
96
Időpont: 2010-05-03 07:31:04

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Most akkor ide is egy ötös abban a reményben, hogy nem fogod jegelni a második részt hetekig.
Tamás

Legutóbb történt

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) békét kötöttek bennem az ellentétek című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) keresztútnál című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) keresztútnál című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) keresztútnál című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) ami lehetetlen az kizárt című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) ami lehetetlen az kizárt című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) ATTILA és én című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) ATTILA és én című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 1. című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 1. című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) A bevált terv című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) ATTILA és én című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) ATTILA és én című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Bonbonfekete viola című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) ATTILA és én című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) békét kötöttek bennem az ellentétek című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Bonbonfekete viola című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) békét kötöttek bennem az ellentétek című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) békét kötöttek bennem az ellentétek című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) ATTILA és én című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) békét kötöttek bennem az ellentétek című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) ATTILA és én című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) A bevált terv című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) békét kötöttek bennem az ellentétek című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) békét kötöttek bennem az ellentétek című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Bonbonfekete viola című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) ATTILA és én című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) ATTILA és én című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A bevált terv című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) A bevált terv című alkotáshoz

aLéb bejegyzést írt a(z) Alvajárók című alkotáshoz

Madár bejegyzést írt a(z) Nemcsak messiás című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 1. című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2021 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)