HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 2

Online vendég: 9

Tagok összesen: 1867

Írás összesen: 48420

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

oroszlán
2019-06-10 15:49:02

Szülinaposok
Reklám

Cikkek / kritika
Szerző: MüszéliaFeltöltés dátuma: 2010-05-30

M.G. Lewis és a Várkísértet



A színjáték, az alakoskodás sokkal régebbi, mint a színház. Nem tudjuk pontosan, mióta élvezzük a megújuló varázslatát, mert csak a leírt szövegek, az épített színház történetét követhetjük nyomon. Persze minden korban olyan színdarabok születnek, amilyeneket az a kor megérdemel.

A Várkísértet (The Castle Spectre) a 18. század legvégének sikerdarabja volt. Egyszerre szórakoztató és rémséges, és szinte teljesen nélkülözi a lélektani megokolást. Nehezen lehetne elképzelni egy mai színpadon. A főgonosz olyan sötétlelkű, amilyen csak ember lehet, a hősnő a lehetetlenségig szende és nemes, a hősszerelmes az idő nagy részét a színfalak mögött tölti, a négy rabszolga a világ összes rasszistája számára kész csemege, és a szerzetes az egyetlen szereplő, akin szívből nevethetünk. Két iszonyatos borzalom között.

A szerző, Matthew Gregory Lewis (1775 - 1818) élete is, amint azt mondani szokták, kész regény volt. Földrengéstől és hurrikántól sújtott birtok Jamaikában, önmegvalósításra törekvő anya, szórakozással, tánccal és vívással töltött iskolai évek, ígéretes diplomáciai pálya helyett az állhatatlan múzsa, visszautasított bohózatok és rémségekkel telezsúfolt regények, unalom Hollandiában és az angol alsóházban (ahol hat éven át egyetlen beszédet sem tartott), Schiller és Kotzebue fordítások, végül a sárgaláz és a romantikus temetés a tengeren - ennyi fért el Lewis rövid életében. Közben még Goethe tiszteletét és Shelley barátságát is kiérdemelte (az utóbbira sokkal büszkébb volt).

Legjobb regénye A szerzetes; műfaja gótikus horror.

¤

A Várkísértet cselekménye nagyon bonyolult, és a sok helyszínváltozás sem könnyítheti meg az előadást. A walesi Conway Castle mesebeli hasonmásában vagyunk. Osmond gróf már gyermekkorában irigyelte a bátyját, aki nemcsak a várat és a birtokot örökölte, hanem a szép Evelinát is ő vette feleségül. A házasságból egy kislány született, Angela, amikor a két testvért, Reginaldot és Osmondot Skóciába szólította a háború. Osmond hiába reménykedett abban, hogy Reginald ott marad a csatatéren, ezért 16 évvel ezelőtt merényletet tervezett ellene. A döntő pillanatban Evelina a testével védelmezte a férjét, így Osmond merő véletlenből őt szúrta le.

Reginaldot halottnak hitték, de Kenric, a vár major domusa, megmentette; a mi fogalmaink szerint kétségkívül elég különös módon: Reginald azóta is a várbörtönben raboskodik, és egyedül Kenric tudja róla, hogy életben van.

A kislányt, Angelát Northumberlandba vitték, ahol paraszti sorban nevelkedett. Percy, Northumberland grófja szemet vetett a szép lányra; maga is egyszerű ruhát öltött, és így nyerte meg a szívét. A fiatalok úgy szerettek egymásba, hogy semmit sem tudtak egymás származásáról.

A fikció szerint Osmond nagy fényűzésben, de boldogtalanul él Conway Castle-ban, amelyet az egyelőre meg nem nevezett kísértettel kell megosztania. Senkiben sem bízik, csak a négy "afrikai" rabszolgájában, akik fekete bőrűek, nem éppen szigorú erkölcsű muszlimok, sőt az egyiküket Alariknak hívják. Ilyen rabszolgák a 18. század végén sem voltak, de bizonyára nagy hatást keltettek látványos kosztümjeikben.

A vár személyzetéhez tartoznak még a Falstaff-típusú Fülöp atya, valamint Alice, egy idős hölgy, akinek szerepe kimerül abban, hogy időnként feltartóztatja a cselekmény menetét, és fokozza a feszültséget. Volna még egy udvari mókamester, Gilbert, akit a várban Motleynek szólítanak. Tréfákat nem várhatunk tőle, de többször is komoly segítséget nyújt Percy grófnak, aki a váratlanul idehozatott Angela után jött Conway-be, és heves vére miatt mindig bajba kerül.

Ezzel kezdődik a darab: Percy azt gondolja, hogy minden további nélkül feleségül veheti Angelát. Motley felvilágosítja, hogy még találkozniuk is nehéz lesz, mert a várban nem fogadnak idegeneket. Úgy tudja, hogy Angela Osmond egy néhai barátjának, Mowbray grófnak a lánya, és egyelőre azt javasolja, hogy Percy öltsön magára egy lovagi páncélt, így zavartalanul kihallgathatja Osmond és Angela beszélgetését. Később majd becsempészi őt Angela szobájába; nem kell aggódnia, mert ha véletlenül felfedeznék, mindenki azt fogja hinni, hogy Reginald kísértete.

Reginald a továbbiakban nem kísért, nem is teheti, hiszen életben van, és a várbörtönben senyved.

Osmond annak idején Evelinát akarta feleségül venni, és most a teljes, sok éven át visszafojtott szenvedélyével Angela felé fordul, aki nagyon hasonlít az anyjához. Angela bevallja neki, hogy egy northumberlandi parasztfiút szeret; örömmel hallja ezt Percy, Reginald egykori páncéljában. De amikor Osmond erőszakoskodni kezd a lánnyal, közéjük lép páncélostól. Osmond felismeri megöltnek hitt bátyja fegyverzetét, de hamar összeszedi magát a rémületből.

Osmond elfogta Percyt, akit most egy toronyszobába zárat, és két rabszolgával őrizteti. Percy addig marad a börtönben, amíg Angela bele nem egyezik abba, hogy Osmond felesége legyen. Ez a gyilkos gróf első zsarolási kísérlete, amelyet még több fog követni. Percy megpróbálja megvesztegetni az őröket; pénzt ajánl nekik. Saib és Muley elveszik az erszényt, de eszükben sincs szabadon engedni a szerelmes ifjút. Szerencsére Motley megtudta, hogy mi történt, és megszervezte a mentőexpedíciót. Miközben a rabszolgák a pénzt számolgatják, Percy kiugrik az ablakon, és Motley elrejti őt egy halászkunyhóban.

Közben merő véletlenből odakerült Angela nevelőapja 300 northumberlandi fegyveressel együtt; ez a tény sokat javít Percy pozícióján.

Kenric szintén a pozíciója megerősítése érdekében mentette meg annak idején Reginaldot, egyáltalán nem szívjóságból. Azt remélte, vele zsarolhatja Osmondot, és megszabadulhat a szolgálatától. Végül nem meri elárulni a félelmetes titkot; Osmond így is szabadságot ígér neki. Majd természetesen megbízza az egyik fekete rabszolgáját, hogy öntsön mérget Kenric borába.

Fülöp atyának szintén van egy terve, hogyan menthetné meg Angelát. Két festmény van a lány szobájában, az egyik Reginaldot, a másik Evelinát ábrázolja. A falak tele vannak furkálva titkos járatokkal. Evelina képét el lehet fordítani, és mögötte ott van a titkos ajtó. A kövér atya nagy nehezen préseli át magát a szűk járatokon. Angela még a lovagteremben szerzett egy rozsdás tőrt, és elhatározta, inkább megöli magát, de nem lesz Osmond felesége. Örömmel fogadja az atyát, aki előadja a szökés tervét. Csupán éjfélig kell várniuk, amíg a ház elcsendesedik.

Ezen az éjszakán senki sem alszik. Alice Evelina kísértetét látta, és most a szerzetesnél keres menedéket; Fülöp atya alig tudja lerázni. A rémisztő és a komikus jelenetek az egész darabban szabályosan váltogatják egymást, amit a kortársak tanúsága szerint a közönség nagyon értékelt.

Hol Osmond és a rabszolgái, hol Kenric jelennek meg a csarnokban, amelyen Fülöp atyának és Angelának át kellene haladniuk. Végül Angeláért nem a szerzetes, hanem Kenric érkezik. A mérgezési kísérlet óta ő sem lát más megoldást, mint a szökést. Előbb azonban elmondja Angelának a szülei történetét, valamint Osmond összes galádságát. Mint az operákban szokás, ők is olyan sokáig időznek, hogy megjelenik Osmond személyesen. Megtudta, hogy Reginald él, és most vele zsarolja Angelát: Holnap a feleségem leszel, vagy megölöm Reginaldot. Soha, mondja Angela. Meg akarja ölni a rozsdás tőrrel a grófot, aki felismeri a fegyvert. A rabszolgák megmentik, és Angelára ismét rázárják az ajtót.

Az Angela szobája melletti imaterem ajtaja magától kinyílik, és megjelenik Evelina kísértete, véres lepelben. Megáldja Angelát, a férje képére mutat, majd visszavonul imádkozni. A mélyen vallásos kísértet meglehetősen ritka a hazajáró lelkek népes seregében, és a közönség hölgytagjai bizonyára elmorzsoltak a szemük sarkában néhány könnycseppet.

A következő jelenetekben az egyik "afrikai" kiszabadítja Kenricet a börtönéből, ki tudja, miért. Percy és a katonái a vár megtámadására készülnek. Fülöp atya eljutott Angelával a csarnokig, amelynek egyik ajtaja a szabadságba vezet; természetesen ő a másikat választja, így most Reginald tömlövében vagyunk. A derék szerzetes kísértetet vél látni, és elrohan; Reginald és Angela egymásra ismernek. De már jön is Osmond, aki ismét a halálba kívánja a bátyját. Angela hol arra esküszik, hogy Osmond felesége lesz, ha az apja életben marad; hol meg arra, hogy sosem lesz Osmond felesége. Már elviselhetetlen a feszültség (és a sötétség, mert a tömlöcöt összesen egy fáklya világítja meg), amikor megtudják, hogy Percy katonái bevették a várat. Reginald megszerzi az egyik rabszolga kardját, és lekaszabol egy másikat. Osmond már emeli a karját, hogy megölje Reginaldot, amikor Evelina, ezúttal kísértet formájában, ismét közéjük veti magát. Végül mégis Angela szúrja le Osmondot, a rozsdás tőrrel. A kísértet eltűnik egy tűzoszlopban, Angela, Reginald és Percy összeölelkeznek, majd Reginald "a bocsánatával enyhíti Osmond haláltusáját."

A színdarab hemzseg a képtelenségektől, amelyek közül a kísértet létezését a legkönnyebb elfogadni. A lekötelező véletlen mindenkinek a kezére játszik. Alice éppen akkor lép ki a folyosóra... Percy a toronyablakból éppen a kifeszített ponyvára esik... A fegyveresek pillanatok alatt megérkeznek Northumberlandvól Walesbe... Angela az összes fegyver közül azt az egyet választja, amely Reginaldé volt... Kenric éppen meg akarta inni a mérgezett bort, de a kedvenc kutyája ráugrott, és a bor kifolyt... és a példákat még hosszan folytathatnánk. Hálás szerepeket írt Lewis, de Angelának 1-2 nap alatt kell egyszerű, romantikus vidéki lánykából üldözését nemesen viselő ártatlansággá, majd tragikus hősnővé változnia; ez a színésznőnek is, a közönségnek is nagy megpróbáltatás. Annyi biztos, hogy a színházban senki sem unatkozott.

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Még nem érkezett hozzászólás ehhez az alkotáshoz!

Legutóbb történt

szilkati bejegyzést írt a(z) Három lány 14. című alkotáshoz

ermi-enigma bejegyzést írt a(z) Írj, ...vagy rágcsáld a ceruzád végét című alkotáshoz

Horvaja bejegyzést írt a(z) A hívás című alkotáshoz

Vári Zoltán Pál alkotást töltött fel Ti régi lombok! címmel a várólistára

mandolinos alkotást töltött fel Szergej Sztrelec: Harmonika címmel a várólistára

eferesz bejegyzést írt a(z) Három lány 14. című alkotáshoz

szilkati alkotást töltött fel Három lány 14. címmel a várólistára

szilkati bejegyzést írt a(z) Három lány 11. című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Három lány 10. című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Három lány 9. című alkotáshoz

mandolinos alkotást töltött fel Vlagyimir Viszockij: Fagy, ha fog... címmel a várólistára

Ngaboru bejegyzést írt a(z) Apokrif című alkotáshoz

Vári Zoltán Pál alkotást töltött fel Emlékeimen merengve címmel a várólistára

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)