HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 0

Online vendég: 17

Tagok összesen: 1914

Írás összesen: 50713

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

oroszlán
2020-09-18 10:19:12

Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: ArnodreFeltöltés dátuma: 2010-06-01

Úton

A két fiatal kezet rázott a nagy tölgyfa árnyékában.
- Ég veled, barátom! - mondta az egyik - Biztos nem erre jössz?
- Biztos - felelte a másik.
Az előbbi megcsóválta a fejét, majd kelet felé intett.
- Ne számíts semmi jóra!
Társa is hátranézett.
- Talán igazad van! De a Föld gömbölyű, és egyszer talán kiderül, hogy a te utad, az én utam. Talán egyszer még keresztezzük egymáséit.
- Túl sok a "talán", barátom - mosolygott az első. - De egy dolog biztos. Mindkettőnk útja véget ér valahol.
Búcsút intettek egymásnak, majd egyikük a lenyugvó napot vette célba, a másik pedig a keleten villódzó csillagokat.

Sok évvel később egy fiú sétált el ugyanazon tölgy mellett. Az árnyékban két öregembert látott ülni, akik unottan meredtek maguk elé.
- Jó napot! Mondják csak, merre jutok, ha erre megyek tovább?
- Hát, ha elég sokáig megy, akkor pont ide ér vissza. - válaszolt az egyikük.
A fiú egy pillanatra meghökkent, majd megrándította a vállát és továbbment. Az öreg, aki válaszolt neki, hosszan nézett utána.
- Mire gondolsz? - kérdezte a társa.
- Talán szólni kellett volna neki, hogy nincs arra semmi érdekes.
- Neki kell rájönnie.
- Mire is?
- Hát a lényegre. Hogy az útban nem a hova, hanem a hogyan a fontos.
Hallgattak egy ideig.
- Te mikor jöttél erre rá?
- Akkor, mikor keletre indultam és ide nyugatról érkeztem vissza. Bizonyos értelemben mintha el se mozdultam volna.
- Pedig...
- Pedig indulás és érkezés között ott húzódik a tér és az idő szakadéka, egy egész élet. Igen. Az út maga az élet. Nem a halál számít, hanem ahogy elérjük azt. Minden egyes lépés erdőkön és hegyeken át. Minden egyes kavics, ami feltöri a sarkunkat. Minden vándor, akivel találkozunk.
Sóhajtott.
- Tudod, barátom, útközben az adott erőt, hogy egyszer majd elérek valahova. Egy helyre, ahol fáradtan azt suttoghatom: "ez az, ez itt!". Visszajöttem ide, mert ez az a hely. És most, mikor itt vagyok, visszakívánkozom az útra. Kívánom a szenvedést és a nélkülözést, ami olyan értékessé tette ezt a tölgyet nekem. Félek az élettel is így van ez. Csak a végén jövünk rá, milyen szép is volt valójában.
Nem beszéltek többet. Az órák lassan teltek, és már alkonyodott, amikor felálltak.
- Te jobbra, én balra?
- Mint régen...
Kezet ráztak.
- Nem találkozunk többet, igaz?
- Nem az számít, barátom. Hanem hogy ismertük egymást.

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Alkotó
Regisztrált:
2006-07-03
Összes értékelés:
341
Időpont: 2010-07-19 13:03:19

sziasztok!
ha már hárman mondják, akkor igaz kell legyen!
felolvasóestre készült, az utolsó pillanatokban, így hát olyan, amilyen... :/
amilyen keveset írok mostanában ennek is örültem, de korai volt... :)

üdv
Balázs
Alkotó
Liz Reed
Regisztrált:
2007-01-07
Összes értékelés:
390
Időpont: 2010-07-15 13:39:10

nekem is csak annyi a bajom, hogy picit elcsépelt, de maga a megfogalmazás meg tökjó, igényes, és hát végülis manapság ennek már nagyon kell örülni. szóval jó, jó, csak nekem most nem az az újdonság íz van a számban, amit tőled megszoktam.
Olvasó
Regisztrált:
2009-05-06
Összes értékelés:
109
Időpont: 2010-06-04 09:26:46

Bölcs tanítások, kicsit ismerősek, kicsit elcsépeltek.

Legutóbb történt

Klára bejegyzést írt a(z) Esti pillanatkép című alkotáshoz

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Senkit nem szerettem című alkotáshoz

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Az élet színpadán című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Elengedés című alkotáshoz

Alkonyi felhő alkotást töltött fel Szédült bársonytakaró címmel a várólistára

Marcsy alkotást töltött fel A láthatatlan támasz címmel a várólistára

sailor bejegyzést írt a(z) Elengedés című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Kaland a fürdőkádban című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Kaland a fürdőkádban című alkotáshoz

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Szeretőm lettél mától című alkotáshoz

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Ősz New Yorkban című alkotáshoz

Marcsy bejegyzést írt a(z) Őszi kép című alkotáshoz

oroszlán alkotást töltött fel Őszi kép címmel

oroszlán bejegyzést írt a(z) Vágyam (haiku) című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Kaland a fürdőkádban című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2020 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)