HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 0

Online vendég: 24

Tagok összesen: 1817

Írás összesen: 45230

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

ElizabethSuzanne
2017-09-10 09:53:13

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: BödönFeltöltés dátuma: 2010-06-11

Levelek 2.

Kedvesem!

Milyen merész megszólítás ez, most látom csak. Újra kellene kezdenem. Eltépni a papírt, eldobni, s egy másikat a helyére tenni, ide a súlyos, nagy íróasztalra. Nem teszem, nem is tudom, miért nem? Átfut fejemen a gondolat, ha nem ekként szólítalak "Kedvesem", akkor hogyan szólítsalak, hogyan szólíthatlak egyáltalán?
Jó, tudom, a szerelmesek között helyénvaló megszólítás Te közötted és én közöttem nem biztos, hogy helyénvaló itt és most. Hiszen... hiszen Te meg én Váradon, odahaza az édes Hazában gyerekek voltunk, s ami érzet akkor kibontakozni kezdett, az csak gyermek-barátság volt, amit a sárgán hömpölygő Körös vize, s a parton álló merész jegenyék, bomladozó, kék fűzfák involváltak. Azóta hány fájó, hosszú év telt el! Belőled a nyakigláb gyerek-lányból érett ifjú hölgy lett, férjezett talán, kinek ölén kicsinye gőgicsél? Így van-e, nem tudom. Vagy vár rám még Ön, Bárónő? Köti az emlék, az a régi kézfogás, s az a suta, lopva elcsent, elcsattant csók a falak alatt?
A féltékenység sárga, tekergő kígyója mardossa szívemet, mert Te kedvesem lehet másé vagy már, s lehet, akkor se voltál az enyém, amikor még enyém lehettél volna. Soha nem volt jogom a fentebb merészelt megszólítással illetnem Önt Bárónő! Óh, ha tudnám, ha csak sejteném is mi az igazság? Hogy vár-e még rám a folyóparton, hogy kérdezi-e széltől, víztől "merre jár a kedves?"
Életem adnám-e bizonyosságért, egyetlen Veled töltött drága perc emlékével, de azt hiszem csak álomkép vagy, melyet vágyaimból alkottam magamnak.

Nem kesergek drága Barátném, inkább elmondom mi volt annak utána, hogy a török szultán titkos bizalmasa eltávozott. A nagyságos fejedelem, s az én nagyuram összehívta a bujdosó urakat a tengerparti házba. Boroztunk, vecsernyéztünk, régi, fényes nótákat sírt a tárogató. Belenyúlt a tivornyázás az éjszakába, sőt, még a közeledő hajnal sövényen átderengő vöröse is a kertben talált minket. A nagy politika szálai kuszálódtak össze kibogozhatatlan gubanccá a heves érzelem kitörések szalmaláng-fényében felsejlő, lelkeket gúzsba kötő, szellemet megkötöző régi virtus-pókhálóval. Nem eresztett e szövevény, mindnyájan belebonyolódtunk, s borközi állapotban merész terveket kezdünk szövögetni a visszatérésről. Lengtek képzeletünkben Rákóczi címeres zászlói a "Cum Deo pro Patria et Libertate" felirattal, szóltak a kürtök. Még az én drága nagyuram, Bercsényi gróf is felült a rohanó szekérre, az ő oroszlán hangján szólalt meg zokogva legvégül a könyörgés: "Isten, Hazánkért térdelünk előtted!"
A reggeli pára azonban felszívta a lelkesedést vizenyős testével, ahogy máskor is tette. Ellobbant a sebes láng, s a tábortűz izzó parazsa fekete hamuvá, szürke pernyévé változott. Másnap az urak röstelltek egymás szemébe nézni, komoran jártak keltek, nem került szóba a Haza ügye. Én véletlenül tanúja voltam egy szóváltásnak a fejedelem és az én uram közt. Rákóczi így szólt Bercsényi grófhoz délnek idején: "van ám egy rossz hírem is Miklós. Emberünk Sztambulban elcsípte a magas Porta levelét, azt a levelet, melyet a nagyvezír küldött titokpecséttel Bécsbe. A Porta biztosította a császári udvart, hogy amennyiben egyéb folyamatos ügyekben jövő tavaszra megegyezés születik, az a bizonyos segélyhad nem fog megérkezni a rodostói bujdoklókhoz, vagyis hozzánk!
-Vagyis a magas Porta kétszínű játékot űz velünk! -horkant fel Bercsényi.
-Ezúttal is azt, sajnos, -mondta szomorúan a fejedelem. -Mégis, mit várt Tekegyelmed?!

Édes Laurám, látod milyen helyzetben vagyunk itt a Márvány tenger partján, messze az otthontól. Buzogna a tenni akarás, de meg van kötve kezünk-lábunk. Én különösen megszenvedek életem minden percéért. A Haza sorsa iránt érzett aggódásom mellett gyötör a vágy, kínoz a viszonzatlan szerelem töviskoszorúja, és mardossa szívem ama zöldszemű kígyó, akiről fentebb beszéltem!
Ha tudnám, hogy viszontszeret és vár rám Bárónő, nekem is könnyebb volna kivárni a percet, amikor hadaink élén dicsőséggel újra hazatérhetek Önhöz!
Isten áldja Bárónő! Vigyázza minden lépését, adjon megnyugvást drága lelkének bármilyen úton jár is most odahaza. Adja meg nekem is a kegyet, hogy hitem ne lankadjon, s a reménység lobogó lángja, hogy viszontlátjuk majd egymást Váradon, vagy a Tisza mellett, ki ne aludjon soha.
Személyes dolgainkon túlmenően Isten a Hazára vesd szemedet leginkább, áldó kezedet nyújtsd ki a Kárpátok hegyei közt vergődő, elnyomott néped feje fölé!

Szűz Mária, magyarok Nagyasszonya, imádkozz érettünk!

Kelt Rodostóban, az Úr 1720. évének júniusában, annak is a 11. napján.


Az Ön alázatos híve:

Brezewich Kornél



Még nem szavaztak erre az alkotásra

Alkotó
Lácai Mihály
Regisztrált:
2008-05-15
Összes értékelés:
84
Időpont: 2012-11-09 08:23:11

:) Folytasd!

Legutóbb történt

Kankalin bejegyzést írt a(z) Tavaszt mesélj című alkotáshoz

sankaszka bejegyzést írt a(z) Tavaszt mesélj című alkotáshoz

Bálint István bejegyzést írt a(z) Anyegin második levele 2017 című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Út a Paradicsomba 2/1 című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Út a Paradicsomba 2/1 című alkotáshoz

Kőműves Ida alkotást töltött fel Út a Paradicsomba 2/2 címmel a várólistára

efmatild bejegyzést írt a(z) Út a Paradicsomba 2/1 című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Veled álmodtam című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Nem adom... című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Útikalauz című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Szemtől szembe című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Legyen hó! című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Mi kommunista ifjak MK IV/1. című alkotáshoz

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Fogadj örökbe címmel a várólistára

Németh István alkotást töltött fel Üzenet címmel a várólistára

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2017 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)