HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 2

Online vendég: 20

Tagok összesen: 1884

Írás összesen: 49076

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2019-10-22 13:12:05

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: SelanneFeltöltés dátuma: 2010-06-28

Padlás


Már nagyon álmos voltam, amikor a vendégsereg után lepakoltam az asztalról az utolsó poharat is.
Mivel otthon voltam szülési szabadságon a második gyermekemmel, nem volt fontos éjnek
idején a sok csetrest elmosogatnom. Két nagyobb tálba töltöttem vizet, beáztattam,
ugyanis azért a fejemben motoszkált a mondás," este örömmel, reggel körömmel" megy e
Sem lelkem, sem testem lelkem nem kívánta az éjszakai pancsolást a mosogató vízben. Lezuhanyoztam, amitől némiképpen felébredtem. Ránéztem még a gyerekekre, finoman megpusziltam a homlokukat, suttogtam még egy szép álmokat... és bebújtam a takaró alá. Párom már az igazak álmát aludta.
Elméláztam, előjöttek a költözés képei, éppen két hónapja, hogy a saját házunkban lakunk. Három tágas szoba, ami szempont volt vételkor, ugyanis szerettünk volna egy gyerekszobát, egy nappalit, és természetesen a hálót elkülöníteni egymástól. Az utcafront felőli szobát szinte az elődeink nem is használták.
Régen az volt az úgynevezett tiszta szoba. Nem fűtötték sosem, az előző tulajdonosnak pedig, mivel egy gyermeke volt nem használta. Amikor megvásároltuk kifestettünk, padlószőnyegre cseréltük a padlót, és ez lett a mi hálószobánk Nagy boldogságot jelentett ez a tágas szép nagy ház. Ahogyan a gondolataimban elmerültem, hallani véltem valami kaparászás félét. Végigfutott a fejemben jóságos ég! Egy egér?! Megböktem a férjemet, figyeljen már egy kicsit, mert azt azért tudni kell, félek én az egértől. Szegény félálomban csak hümmögött, most igazán reméli, hogy nem gondolom komolyan,
felcsap macskának,/pedig én reméltem/majd reggel körülnéz, de azt is hozzátette lehet, hogy képzelődöm csak, hiszen teljes felújítás után, szinte lehetetlen az, hogy egy egér rögvest látogatóba érkezzen. Én is elszenderegtem. Reggel körülnézett mindenhol, megnyugtatott, biztosan túl sokat ehettem este, az okozhatott nálam valamit. Ráhagytam, bár meggyőződésem volt, jól hallottam én a zajt.
Pár nappal később ugyancsak este, hanyatt fekve a plafont bámultam, megláttam egy barna kisebb kör alakú foltot. Arra gondoltam beáztunk. De nem volt annyi sütni valóm, télen beázni?
Nem foglalkoztam vele kellőképpen. Sajnos!
December 5-én este, a lányom vajas kenyeret szeretett volna enni. Kivettem a hűtő szekrényből, a
kőkemény vajat. Hogy mielőbb kenhető állapotba helyezzem, bementem a szobába, és a
platnifelett nyomkodni kezdem. Mivel akkoriban szénnel tüzeltünk, forró volt felette a
levegő pillanatok alatt végeztem. Minden lezajlott este, ami egy család életében
természetes, vacsi, egy kis hsncur csevegés, fürdés, jó éjt puszi a kicsiknek majd alvás.
A férjem korán járt dolgozni egy közeli városba. Hat órára húztam fel a vekkert, mindig akkor keltem, hogy kényelmesen elő tudjam készíteni a reggelit, a konyhában meleg
legyen, mire a két gyermekemet ébresztem. Ahogy kiléptem a hálószobából éreztem milyen meleg van. Hogy a fenébe nem hűlt ki a szoba? Ráadásul, olyan égett szagot is éreztem. Biztosan a tegnap esti vaj puhításnál egy darabka ráeshetett a platnira, és annak a szagát érezhetem. Ezzel kimentem a konyhába, a bekészített kályhában meggyújtottam a papírt, és készülődtem tovább. Amikor végeztem, indultam
a kicsiket ébreszteni. Felkapcsoltam a villanyt és automatikusan felnéztem a plafonra. Ott egy jóval nagyobb barna folt volt. Alá álltam, és éreztem, hogy mennyire meleg van ott. Átvillant a fejemben itt nálunk tűz lehet! Kirohantam a padlásföljáróhoz, a létrafokokat azt hiszem kettesével szedtem felfelé. Ami a szemem elé tárult, arra nehéz szavakat találnom. Hatalmas lángnyelvek táncoltak, egyre jobban, és jobban felcsapva. Arra nem emlékszem
hogyan, de pllanatok alatt a gyerekszobában voltam, kikaptam a kicsiket az ágyból, terelgettem magam előtt őket, szegények nem is tudom mit gondoltak, csak azt láttam, olyan kérdő a tekintetük. Meghibbanhattam? Én aki mindig szántam időt arra az ágyukhoz ülve, cirógatva az arcukat, finoman ébresztgettem őket. Időt szakítva arra is, na... még egy picit...
Most csak tuszkoltam őket, és kiadtam a parancsot.- Oda leültök a sarokpadra, azonnal jövök, innen el nem moccantok!- Ez röpke perc alatt lezajlott. És rohantam, lefelé az
utcában. Minden házba beszaladtam, nem törődve a kutyákkal pedig azoktól nagyon félek. Nem is gondoltam magamról tudok nagyot kiáltani, a saját hangomtól szinte megijedtem.- Tűz van nálunk! Segítséget kérek!- Azt hiszem ezt ordítottam be, az amúgy még csendes reggelbe.
A postamesternő éppen a spórhertbe pakolta be a gyújtóst, mikor szinte berobbantam hozzájuk az ajtón. Szegény, ahogy megpillantott, és látta kétségbeesett arcomat, hallva szavaimat, ledobta a fát a kezéből, és rohant a postára telefonálni. Akkor még crossbar volt, a faluban. Nem lehetett olyan könnyedén telefonálni. Volt ugyan egy segélyhívó, de valahogyan az eszembe sem jutott.
Mire visszaérkeztem, hogy történt, a mai napig nem tudom, de nagyon sok ember tevékenykedett. A gyerekek már a szomszédban voltak, biztonságban. A szobába a szekrényekből hajigálták éppen a ruhákat, hogy könnyebben ki lehessen vinni minden bútort, egyebeket, ami bent volt. Közben a padláson oltották a tüzet. Vödrökkel alkottak láncot, hogy mihamarabb csillapítani tudják, míg a tűzoltók megérkeznek. Én dermedten álltam, majd megkértem valakit, értesítsék a férjemet, lelkükre bízva azt is, tapintatosan közöljék, feltétlenül tegyék hozzá, az utolsó olyan pillanatban észleltem a tüzet, hogy menthető minden. Természetesen a hír, ki tudja hányadik emberen keresztül ért célt. A következő szöveggel.- Ne ijedjen meg, de ég a háza, mihelyt tud induljon haza, a felesége kéri. A tűzoltók amikor megérkeztek, még csak akkor kezdődött a hadd el hadd! Ami a slagból kifért locsolni kezdték a padláson a tüzet. A plafon, mindkét szobában átázva lógott, fekete füst, bűz mindenhol. A korom a vízzel vegyülve, fekete szurokszerű léként csurgott le a falon. Akkor fakadtam sírva. Nincs két hónapja, hogy beköltöztünk, mennyi pénzt belefektettünk már, és kezdhetjük elölről az egészet.
Minden félretett pénzünk elfogyott... A padlószőnyegre már úgy futotta, hogy nem azt sikerült megvásárolni ami leginkább tetszett, mert az már a legvégére maradt, a pénzünk, mint mindenkinél véges volt. Most az is cuppogott a víztől. Tisztában voltam azzal nem lehet már mit kezdeni vele.
Csak álltam és szipogtam, sírdogáltam. Arra eszméltem megérinti valaki a vállamat. A férjem volt.
-Nem esett bajotok? A gyerekek hol vannak? Megnyugtattam, velünk minden rendben, csak magam elé mutatva tártam szét karjaimat, tönkrement az, amit eddig elértünk.- Mindenre van megoldás, és rosszabbul is végződhetett volna.-. Igyekezett a lesújtó esemény mellett is nyugtatni. Talán a mai napig nem mertem bele gondolni, mi lett volna akkor, ha dolgozom én is, és egész nap nincsen senki otthon? December 6. nálunk még inkább emlékezetesebb dátum maradt, mint általában. Nekünk akkor, abban az évben, ezt hozta a Mikulás.
A tűz oka a következő volt: A mestergerendára építették a kéményt. Mivel nem használták, természetesen baj sem keletkezett belőle. Mi vegyesen fával, majd amikor hidegebb lett, szénnel tüzeltünk. Kalória volt bőséggel. Ami a szerencsétlenség mellett szerencsénk volt, a padláson, mivel pár hónapja éltünk a házunkban, nem volt semmi felpakolva. Azóta is csak olyan holmi kerül fel, ami elengedhetetlenül fontos, és csak arra az időszakra, ameddig nem tudjuk elszállíttatni. A televízióban amikor egy tűzesetet látok, a mai napig összerándul a gyomrom. Olyankor egymásra tekintünk a párommal szótlanul olvasunk egymás gondolataiban...

Emlékeimben élesen felvillan, nagyanyámnál nyaralások alkalmából számtalanszor gyermekként, kincsvadászatra indultam a padlásra. Órákig tudtam múlatni az időt. Kotorásztam ott fent, imádtam a sok kacatot, lim-lomot, és a régiségeket.







Megtörtént 1988-ban velünk

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Szenior tag
Regisztrált:
2009-01-04
Összes értékelés:
8297
Időpont: 2010-07-12 10:06:52

válasz Arthemis (2010-07-12 00:15:01) üzenetére
Szia!
Igen!Minden elkezdődött folyamatnak lesz egy vége is.Az a nem mindegy hogyan történik meg.Ebben az esetben, ha én figyelmesebb vagyok nem így zárult volna.
Szeretettel:Selanne
Szenior tag
Regisztrált:
2005-12-13
Összes értékelés:
1310
Időpont: 2010-07-12 00:15:01

Jól felépítetted ezt az írást. Tanulságos is, mert rádöbbenti azt aki olvassa hogy nem szabad elsiklani a részletek felett mert minden fontos lehet.
Szenior tag
Regisztrált:
2009-01-04
Összes értékelés:
8297
Időpont: 2010-07-10 20:20:17

válasz T. Pandur Judit (2010-07-10 18:13:35) üzenetére
Kedes Judit !
Megtisztelsz látogatásoddal! Köszönöm!
Szerencsére erős fából faragtak, mindig előre nézek.Erőt tud adni a kellemetlenség is! Az első sokk után, már azon törtem a fejem hangosan, hogy mi a feladat.
Az élet már dobott elém olyan helyzetet ami megpróbáltatás, s azt hiszem kiálltam a próbákat ez idáig.Képes lennék egy ággyal kezdeni , újra,ha értelmét látnám.Pedig nem vagyok már tini:-)).Ehhez kellbiztosan adottság is.Talán megáldott vele az ég!
Szeretettel:Marietta
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
5141
Időpont: 2010-07-10 18:13:35

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Marietta!

Nagyon átéreztem, milyen volt, amikor a sok tervezgetés, gondoskodás, munka gyümölcse mind odalett! Rémes, hogy az éppen elkészült, boldogan belakott otthon milyen hamar tönkrement! Csoda, hogy nem kaptál idegösszeomlást...
Jól építetted fel az írást, a körülmények ismeretében sokkal megrázóbb volt a tűz története!

Judit
Szenior tag
Regisztrált:
2009-01-04
Összes értékelés:
8297
Időpont: 2010-07-05 22:27:25

válasz Hópihe (2010-07-05 20:55:04) üzenetére
Szia Pihe:-)!
Jaj de régen láttalak ! Nem volt leányálom, megviselt eléggé. Aztán a fontos az lett mielőbb visszaállítani mindent úgy ahogyan annak előtte volt.Anyagilag sem volt egyszerű,végül is sikerült. Igen érdemes figyelni, minden apró eltérésre:-)
Köszönöm szépen soraidat:-)
Sok szeretettel üdvözöllek:Selanne
Alkotó
Regisztrált:
2009-12-17
Összes értékelés:
476
Időpont: 2010-07-05 20:55:04

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia Selanne!

Borzalmas lehetett ezt átélni. Szerencse, hogy ép bőrrel megúsztátok!
Jól megírtad, én is jobban figyelek majd eztán. :)

Üdv.: Hópihe
Szenior tag
Regisztrált:
2009-01-04
Összes értékelés:
8297
Időpont: 2010-07-05 08:10:10

válasz dpanka (2010-07-04 14:51:11) üzenetére
Szia!
Jó látni Téged itt:-) Nem történt sérülés szerencsére.Nagyon remélem elkerül bennünket az ehhez hasonló történés. Köszi , hogy olvastál!
Szeretettel:Marietta


Szenior tag
dpanka
Regisztrált:
2007-11-07
Összes értékelés:
5401
Időpont: 2010-07-04 14:51:11

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Jaj kedves Marietta! Még az a szerencse nem történt bajotok! Jó kis történetet írtál a múltról, remélem hasonló eset nem történik majd veletek. Nekem is van hasonló élményem, igaz csak majdnem a konyhám bánta...
Gratulálok írásodhoz!
Barátsággal Panka!
(nézem a foci VB-ét ezért ritkábban vagyok)
Szenior tag
Regisztrált:
2009-01-04
Összes értékelés:
8297
Időpont: 2010-07-02 10:35:29

válasz Kankalin (2010-07-02 09:42:42) üzenetére
Szia Kankalin!

Remélem sosem fogod megtapasztalni azt amit én akkor !
Örülök,hogy erre jártál:-)
Szeretettel:Marietta
Szerkesztő
Kankalin
Regisztrált:
2009-10-05
Összes értékelés:
6833
Időpont: 2010-07-02 09:42:42

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia Marietta!
Felnéztem a plafonra, nincs-e ott barna folt. :)
Elgondolkodtató volt az írásod. Mindenre jobban kell figyelni, ezt tanultam tőled. Az ördög tényleg nem alszik.
Szeretettel: Kankalin
Szenior tag
Regisztrált:
2009-01-04
Összes értékelés:
8297
Időpont: 2010-06-30 19:08:23

válasz hova (2010-06-30 17:33:32) üzenetére
Kedves Valika!
Amit az ember átél talán mindig hitelesebb.Mindig csodáltam, és csodálni fogom azokat az alkotótársaimat, akik fantáziából tudnak remekebbnék remekebb történésekről írni.
Történetemre visszatérve, nem felejtem el, igazi borzalom volt.Sajnos.
Szeretettel:Marietta
Alkotó
hova
Regisztrált:
2009-02-25
Összes értékelés:
2855
Időpont: 2010-06-30 17:33:32

Kedves Marietta!
Nagyon jól sikerült visszaadni azt a helyzetet ami akkor történt.Gondolom soha nem lehet elfelejteni.Katartikus élmény lehetett.
Szeretettel üdv:Vali
Szenior tag
Regisztrált:
2009-01-04
Összes értékelés:
8297
Időpont: 2010-06-30 13:15:21

válasz Rozán Eszter (2010-06-30 10:37:28) üzenetére
Szia Eszti!
Régen láttalak, megvallom örülök, hogy szántál időt arra, elidőzzél nálam.
Köszönöm!
Szeretettel:Marietta
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7466
Időpont: 2010-06-30 10:37:28

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia!
Nagyon jól sikerült írás!

Szeretettel: Eszti
Szenior tag
Regisztrált:
2009-01-04
Összes értékelés:
8297
Időpont: 2010-06-29 20:49:14

válasz antonius (2010-06-29 20:32:36) üzenetére
Nagyon szépen köszönöm Antonius!
Üdvözlettel:Marietta
Alkotó
antonius
Regisztrált:
2009-06-30
Összes értékelés:
2588
Időpont: 2010-06-29 20:32:36

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Régen tetszett munkád ennyire, mint ez.

Szívbből gratulálok. a.
Szenior tag
Regisztrált:
2009-01-04
Összes értékelés:
8297
Időpont: 2010-06-29 11:31:28

válasz Inesita (2010-06-29 00:22:33) üzenetére
Szia Ági!
Bizony szörnyű volt.Köszönöm,hogy elolvastad.
Szeretettel:Marietta
Alkotó
Inesita
Regisztrált:
2007-07-10
Összes értékelés:
715
Időpont: 2010-06-29 00:22:33

Szia!

Szörnyű élmény lehetett, előttem volt az egész, ahogy leírtad!

Üdv, Ági

Legutóbb történt

szilkati bejegyzést írt a(z) Az aranyszőrű nyulak című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Este Pesten című alkotáshoz

Haász Irén bejegyzést írt a(z) Polgár Tamás: Emberi Tényező című alkotáshoz

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) fénytörés című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Megkondul a széltől című alkotáshoz

Marcsy bejegyzést írt a(z) Monoton című alkotáshoz

Szem Eszkör alkotást töltött fel Akarom (5/1) címmel a várólistára

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) Extra zabpehellyel című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Megkondul a széltől című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Monoton című alkotáshoz

marioatreides bejegyzést írt a(z) Az aranyszőrű nyulak című alkotáshoz

Marcsy alkotást töltött fel Monoton címmel a várólistára

sailor bejegyzést írt a(z) fénytörés című alkotáshoz

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) kétbék szarkazmussal című alkotáshoz

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) fénytörés című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)