HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 12

Tagok összesen: 1921

Írás összesen: 51317

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2021-04-02 10:09:35

Szülinaposok
Reklám

Naturánia - Mantova F?szerolaj Spray
Versek / elmélkedés
Szerző: Vesztergom AndreaFeltöltés dátuma: 2010-07-09

Lélek-hidak

(Szonettkoszorú
William Wordsworth
A Westminster-hídon című szonettjére)

1.
Nincs ennél szebb e földi téreken,
Mikor a nap az égre felragyog,
S éter-sordinót intő karnagyok
Dalán kel életre a végtelen...
Ecsetje kristály-kéket égre ken
S fehér-fodrózón felhőt álmodok
Tükrére a kéknek, és párolog,
Illan az idő... érzem éberen,
Amint a józan gondolat lázad
S színes varázsra fordul minden itt,
Összevegyül való és a látszat,
Végül úgy hagyja élve kincseit:
Egyszerre ég igéző alázat,
Ily méltóság s ily megható, szelíd.

2.
Ily méltóság s ily megható, szelíd,
Hol a szépség ily lágyult-hallgatag,
S csendesült, langyra zsongító szavak
Kötnek össze, mint lelkek közt a híd...
S a hajnali fények, ha megtanít
Sugaruk, hogy csillagnyi új alak
Születhet semmiből az ég alatt:
Bizonytalan kétségből old a hit...
Hisz látod a szívednek lényegén
Az estnek s hajnalnak ékeit,
Vagy ha pirkad az égnek túlfelén,
Tűzzel bevonva boltját reggelig,
S ég most az ég... áhitat s oly szerény
Látvány: a lélek szépséggel telik.

3.
Látvány: a lélek szépséggel telik
S betölt a csend, az új, az éteri,
A városnak megszokott fényei
Hívnak egyre, megszólít mindenik,
De állni, állni fent itt évekig,
Vagy akár mindörökre érteni,
Ahogy érint az ég s a lég, teli
Rezge-remegő vággyal szívemig...
A Temze színe izzó, mély tükör,
Alattam áradón a végtelen,
Átzsongítva nappalba léptükön:
Remegő árnyak helyett vágy terem...
Az éj igéje halkan elköszön,
Mert fénybe öltözött e reggelen.

4.
Mert fénybe öltözött e reggelen,
Az éji pompát napra váltja át,
Ragyogó napba fonja önmagát
A lég, a föld, a fény s a tűzelem.
Ha minden báját együtt felfedem:
Madár nyíló szemét, házat, a fát,
Hiszem: határtalan messzire lát
A világ, együtt ébredőn velem...
Hallgat a híd, árnyas ívvel ott,
A Temze zúgja körbe csendesen,
Örök morajjal, így, a megszokott,
Állandósult-öröklött csendeken...
Ragyog szelíden: új napot kapott
A város s mégis csöndes, meztelen.

5.
A város s mégis csöndes, meztelen,
Ereit vérrel lassan tölti meg,
Ásít tán párat, nyújtózik, remeg,
Végigsimítva minden emberen.
A város együtt öltözik velem,
Fátyolt lebbent a nyári langymeleg,
Árnyékból lépnek ébredő terek
Forgataggá, mint nyüzsgő bálterem...
A hajnal szárnya távolabb kinő,
A csend még itt felettünk őrködik,
Búcsúzva bájol: este újra jő,
De most a nappal íze eltelít,
Fénybe fordul a szökkenő idő:
Nézd a hajót, a tornyok ezreit.

6.
Nézd a hajót, a tornyok ezreit,
A mesék ódon órákba zárva,
Folyó partján bátortalan bárka
Hallgatja mind, s amott egy kis ladik...
A fellobbanó élet itt lakik,
Itt születik a városi nyárba,
Megannyi monda falakba zárva
Meséli halhatatlan titkait.
Élet indul, százezernyi, tarka,
Az utca színnel megtelik megint,
Szürkesége tűnik: éj takarta,
De reggelente színe újra int,
S annyi régi arca éled rajta:
Templom, színház lélekzik égre itt.

7.
Templom, színház lélekzik égre itt,
S benn az ódon árnyékok, szellemek
Ébredő táncot lengén lejtenek:
Őrzik a múltnak örök lépteit.
Minden templomot s falat ékesít
Valami rejtett óda: így lehet,
Hogy nincsen fal vagy kő, mi nem temet
Magába titkot, s őrzi kincseit...
Az emlékezés mindig összefon,
A múlton ébred mindegyik jelen,
Ugyanaz a zúgás a partokon,
Ég a földdel összebújt tértelen,
A Temze tükre hallgat csillanón
S járkál a tiszta égbolt fénye lenn.

8.
S járkál a tiszta égbolt fénye lenn:
Sétál a tükrön, itt a híd alatt
A villanó-cikázó fénykaland
Röppenő sugárral, édesen,
Simítja lelkemet, míg meglesem,
Amint a keskeny árnyon átszaladt
S eltűnik csillagával ott alant,
Majd pillanat-repülve itt terem.
Tükréből úgy ragyogna vissza rám:
Ragyogása édeni, oly szabad,
Mint szűzies, romlatlan, tiszta lány,
Soha nem volt még ennél boldogabb
És ragyogóbb se volt máskor, hisz talán
Soha még szebben fel nem kelt a nap.

9.
Soha még szebben fel nem kelt a nap,
Nem volt még ily varázsos pirkadat,
A bíbor hajnal köszönt a fény alatt,
Elbűvölő ez égi színdarab...
S a Nap, amint a Holdból elharap
Éjben élő álmodott titkokat,
Mindent tudón, látva bólogat,
Szíveinkbe szökve lesz szorgosabb...
Ez a föld is a mennynek a része,
- ha feledjük is néha annyian-
Bár hagynánk: a reggel így igézne:
Elömlik így, ébredő-álmosan,
Mint a napnak a lecsorgó méze:
Aranyban ázik völgy, domb s ép olyan.

10.
Aranyban ázik völgy, domb s ép olyan,
Mint felfénylő, titkot táró kanyon,
Mi mosolyog a boldog sóhajon,
Ha kincsre lelt a vándor hontalan...
A béke szinte árad, színe van,
Ezerarcú-tarka lesz, oltalom,
Hányszor élhető csoda ez vajon,
Ha éj után a reggel így rian?
Egy reggelen, ha titkokat találsz,
Légy velük könnyed léptű árnyalak
S tiéd oltalmuk: mennyig ér e ház...
Csendje csorog, mint szelíd kis patak,
Áhitatja áll, magasztos fohász:
Arany a béke bennem s hallgatag.

11.
Arany a béke bennem s hallgatag,
Elönt a fátyolos, könnyű csendje,
Akár nagy, áttetsző szárnya lenne...
Jaj, béke, olyan régen vártalak,
Maradj még egy napra, egy napra csak,
Hogy belőled új holnap eredne,
És megannyi tisztasága benne,
Mely mindég a szunnyadó tűzre rak
Új lobogást, hogy friss lánggal égjen,
Hogy melegedjen minden hontalan
Kit fagy feszít nagyon-nagyon régen,
Hadd legyen tisztult-olvadt boldogan,
Hadd örüljön tápláló reményen:
Jókedve van, hát gördül a folyam.

12.
Jókedve van, hát gördül a folyam,
A hídja hallgat mindig: vár talán,
A város vajon melyik oldalán
Ébred előbb élet, oly pontosan,
Mint a szép, ódon óramű, olyan
Percnyi pillanat a nap hajnalán,
Pontos, megszokott ritmusokra tán,
Rugóra húzva újra, gondosan,
Egy röpke percet nem veszítve el...
De szökkenő idő, ma láttalak!
S figyeltem, ahogy titkon létezel!
A Temze mélyén mozduló halak
Nyugtalan-nyüzsögve nyugodnak el...
Ó Istenem! a házak alszanak.

13.
Ó, Istenem! a házak alszanak,
A színek aranyba mind visszatérnek,
Időt ajándékozva a térnek,
Hiába ébredt fel és hív a nap...
A béke csendje néha fontosabb,
Lüktetése tisztuljon a vérnek,
Éji órák mire véghez érnek,
Az élet úgyis szerteszét szalad...
Idő, állj meg! Maradj egy percre még,
Nem tudom, miért, nem tudom, hogyan,
Csak állj...időtlen akkor lesz elég,
Ha csak él a szív s többé nem rohan,
S ha elcsitulva nyugtot ér a lét:
Nagy szív a város. Nyugszik boldogan...

14.
Nagy szív a város. Nyugszik boldogan,
S a Temze hídja csendes víz felett
Álmodik egy ősrégi, feledett
Kort, melyben minden újra kortalan,
S hol az álmoknak újra fénye van,
S mikor ember emberként létezett,
Nem ily rugóra húzott gépezet,
S nem szürkít el a város ólmosan,
Olyan kor, melyben tiszta szív a fő,
Egybeforr lélek és az értelem,
S mikor előttünk minden eljövő
Korokban olyan tisztaság terem,
Melyben igazság lesz majd átütő:
Nincs ennél szebb e földi téreken!

MESTERSZONETT
William Wordsworth: A Westminster hídon

Nincs ennél szebb e földi téreken:
ily méltóság s ily megható, szelíd
látvány: a lélek szépséggel telik:
mert fénybe öltözött e reggelen
a város s mégis csöndes, meztelen;
nézd a hajók, a tornyok ezreit,
templom, színház lélekzik égre itt
s járkál a tiszta égbolt fénye lenn.
Soha még szebben fel nem kelt a nap,
aranyban ázik völgy, domb, s ép olyan
arany a béke bennem s hallgatag!
Jókedve van, hát gördül a folyam:
ó, Istenem! A házak alszanak;
nagy szív a város. Nyugszik boldogan!
( A mesterszonettet Radnóti Miklós fordította )

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Szerkesztő
Kankalin
Regisztrált:
2009-10-05
Összes értékelés:
7410
Időpont: 2010-07-11 16:50:37

Szia Szkít! :)
Immár hűséges olvasód vagyok. :) Jól átrágtam magam többször is ezen a szonettkoszorún, hogy jól megértsem a mondanivalóját. Szerintem ennek a műfajnak mestere vagy, elképesztő ahogy "játszol"vele és általa.
Az "elsőt" nem felejtem, semmi nem tudja felülmúlni. :)
Örülök, hogy újra nálad járhattam, gondolom lesz még itt néhány csalogató.
Mindenképpen várom!
Szeretettel: Kankalin
Alkotó
Futóinda
Regisztrált:
2010-05-16
Összes értékelés:
800
Időpont: 2010-07-11 16:03:59

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Igen, ilyen a magyar nyelv igazi művelője, játszótársa és éltetője.

Radnóti után is érzem s látom minden szavad simogató-lázító képét.

De szép is mind, és de nagyon szeret(heted) ezt a drága kincsünket, magyar(i )nyelvünk örökségét.

Köszönöm a vissza-visszatérő örömet, amit adtál.

Szeretettel, Inda.
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7469
Időpont: 2010-07-11 09:31:24

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Ez gyönyörű!

Szeretettel: Rozália
Alkotó
Vesztergom Andrea
Regisztrált:
2010-06-27
Összes értékelés:
829
Időpont: 2010-07-10 23:03:23

Nagyon szépen köszönöm, Ági.
Alkotó
Inesita
Regisztrált:
2007-07-10
Összes értékelés:
715
Időpont: 2010-07-10 21:47:21

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia!
Fantasztikusan bánsz a szavakkal, gyönyörű perceket szereztél, köszönöm!
Ági

Legutóbb történt

Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) kéjes mosolyával a kín figyelt című alkotáshoz

szilkati alkotást töltött fel Versike címmel

Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) Ha majd a május... című alkotáshoz

dpanka bejegyzést írt a(z) Tavaszi zönge című alkotáshoz

sailor alkotást töltött fel kéjes mosolyával a kín figyelt címmel a várólistára

Vári Zoltán Pál alkotást töltött fel A legélőbb remény címmel a várólistára

Kankalin bejegyzést írt a(z) Tibor napján című alkotáshoz

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Mi a baj velem? címmel a várólistára

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 4. című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 3. című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 2. című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Tavaszi vihar című alkotáshoz

magam alkotást töltött fel Tavaszi vihar címmel

Kankalin bejegyzést írt a(z) Profit című alkotáshoz

Susanne bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 4. című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Profit című alkotáshoz

Susanne bejegyzést írt a(z) Fodrozó magány című alkotáshoz

Susanne bejegyzést írt a(z) Bennünket sem került el című alkotáshoz

Kankalin alkotást töltött fel Profit címmel

Kankalin bejegyzést írt a(z) Tibor napján című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Tibor napján című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Madarak- fák napja nálunk című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) A varázsseprű című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) A Föld napja című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 4. című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) Álmomban című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) Pletykák egy panelházból című alkotáshoz

Bálint István alkotást töltött fel A téren vártalak címmel a várólistára

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Álmomban című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Tibor napján című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Fodrozó magány című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Pletykák egy panelházból című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 3. című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 2. című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Bennünket sem került el című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Robival az élet... című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Madarak- fák napja nálunk című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Robival az élet... című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Madarak- fák napja nálunk című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2021 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)