HONLAPUNKTagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K. |
ALKOTÁSOKCikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj |
EGYÉBLinkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal |
Statisztika
Online vendég: 30 Tagok összesen: 1921 Írás összesen: 51318 |
|
Regisztráció![]() ![]() |
![]() Utolsó hozzászóló: ![]()
|
Szerző: JoxemiFeltöltés dátuma: 2010-07-23
VédtelenülMegfeszült a teste. Eleinte próbált ellenállni, mindhiába. Minden harapási, karmolási kísérletet kegyetlen megtorlás követett. A férfi lefogta őt, teste a padlóhoz szögezte; szabadulásra esélye sem volt. Minden másodpercben folyamatosan fogyott az ereje: kifejezéstelen tekintete a férfi arcába, majd onnan a falakra meredt. Pedig olyan jól indult. *** - És? Hogy döntöttél, hová felvételizel? - kérdezte a férfi, miután kortyolt a söréből. A nyári konyhában ültek, előtte felbontott kólásüveg állt a fényesre kopott asztallapon. - Még nem tudom... nem gondolkoztam rajta. - Pedig jó lenne... anyád már engem is kérdezget, hol lenne neked a legjobb. - Sóhajtott. - De hát azt én honnan tudjam? Nem nekem kell tudnom, mi a legjobb neked. Gyengéden a lányra nézett. Talán túl gyengéden is. Gyanúsan gyengéden. Ő mégsem gondolkozott rajta. Nem volt benne az a félsz, ami máskor mindig átjárta. - Tudod, sokat rágódtam rajta, hogy mennyit változtam - mondta. Bár könnyedén mondta, hangján érződött a feszültség. - Szinte semmit. Nekem mindig ugyanaz a lány maradsz - mosolygott a férfi, majd újra ivott. - Te milyen voltál az iskolában? A férfi ránézett. - Neveletlen - felelte. - Nem szerettem az iskolát, és azt hiszem, ez látszott is rajtam. Rajtam sosem fogtak a házirend szabályai. A legrafináltabb módokon kerültük ki a haverokkal. De ez nem jelenti azt, hogy neked is szabad - tette hozzá cinkos kacsintás kíséretében. - Azért mindenben nem szeretnék rád hasonlítani - mosolygott a lány, miközben szájához emelte a kólásüveget. Észre sem vette, hogy a férfi sóvár tekintettel nézi a nyakát, mint ahogy azt sem, hogy mellé telepszik. - És a fiúkkal hogy állsz? - kérdezte a lánytól. - Hát... van egy fiú a suliban, aki tetszik... a sulicsapatban játszik és olyan aranyos... - És alakul már? - kérdezett tovább leplezetlen kíváncsisággal a férfi. - Igen, elhívott moziba - pirult el a lány. - Annyira izgatott vagyok... - Akkor felkészítelek, mi minden lesz ott - sóhajtott fel a férfi. Kezét lágyan becsúsztatta a lány combjai közé. Az felugrott. - Mit csinálsz? -kérdezte döbbenten. A férfi felkelt, odalépett, minden erejével lenyomta a földre, és elkezdte lefejteni a ruháit. A lány keményen ellenállt, de a férfi visszakézből pofonvágta. - Ha ellenkezel, úgy megverlek, hogy nem kelsz fel többet - lihegte. Érezte, hogy az ellenállás gyengül, folytatta hát tovább... *** Fájdalom nyilallt belé. Lüktetően zúgott végig rajta minden egyes lökésnél, és iszonyúan fájt, de a félelem némán tartotta. Csak halványan érzékelte, hogy ide-oda mozog a teste. Mintha felülről látta volna magát. Agya eltompult, üres tekintete a fehérre mázolt asztalra vándorolt. Még mindig emlékezett arra, mikor összeállították. *** - Ez az anyádé - mondta a férfi. - Jó lenne összerakni, mielőtt hazaér, hadd legyen neki meglepetés. Valóban meglepetés volt. Finoman faragott lábakkal, lakkozott asztallappal, és a húsz perccel, amíg összeállították. Semmiség, szokta mondogatni, de ez most elmaradt. Csak a döbbent némaság volt, és a meglepetés ereje. Aztán a tipikus Anya-féle kiáltás: "Nem hiszem el! Mennyibe került?" A férfi sokatmondóan csóválta a fejét, és azt mondta: ugyan,ugyan, te is tudod, hogy ilyesmit nem szabad kérdezni, ha ajándékról van szó... *** Egy különösen erős lökés visszazökkentette a valóságba. Hullámzó rángások. Végre végzett. Felkelt róla és felöltözött. Felrántotta, megrázta, aztán a földre lökte. Föléhajolt. - Anyádnak egy szót sem - suttogta. - Ugye nem árulsz el neki? A lány csak feküdt. Undorodott magától, és még inkább ettől az emberi állattól. Legszívesebben öngyilkos lett volna, hogy ne érezze magán a szégyen mocskát. Mégsem tette. Annyi ereje sem volt, hogy védekezzen. Némán, mozdulatlanul hagyta, hogy a férfi gyengéden szájon csókolja, és kimenjen az udvarra. Csak azután suttogta el a kérdésre a választ: - Nem árullak el, apa... Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5
|
eferesz bejegyzést írt a(z) Papírképek című alkotáshoz eferesz bejegyzést írt a(z) Papírképek című alkotáshoz Susanne bejegyzést írt a(z) Ha majd a május... című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) A legélőbb remény című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) A legélőbb remény című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) A legélőbb remény című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) Mi a baj velem? című alkotáshoz szhemi alkotást töltött fel Aranyat fút a szél (szeles alkonyat a tavon) címmel a várólistára Bálint István alkotást töltött fel Berci keresztelőjére címmel a várólistára Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) kéjes mosolyával a kín figyelt című alkotáshoz Tóni alkotást töltött fel Arany János: Ez az élet / Das ist das Leben címmel Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) Ha majd a május... című alkotáshoz dpanka bejegyzést írt a(z) Tavaszi zönge című alkotáshoz sailor alkotást töltött fel kéjes mosolyával a kín figyelt címmel a várólistára Vári Zoltán Pál alkotást töltött fel A legélőbb remény címmel a várólistára Kankalin bejegyzést írt a(z) Tibor napján című alkotáshoz ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Mi a baj velem? címmel a várólistára T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 4. című alkotáshoz T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 3. című alkotáshoz T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 2. című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) Tavaszi vihar című alkotáshoz magam alkotást töltött fel Tavaszi vihar címmel Susanne bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 4. című alkotáshoz Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Profit című alkotáshoz Susanne bejegyzést írt a(z) Fodrozó magány című alkotáshoz Susanne bejegyzést írt a(z) Bennünket sem került el című alkotáshoz Kankalin bejegyzést írt a(z) Tibor napján című alkotáshoz Kankalin bejegyzést írt a(z) Tibor napján című alkotáshoz ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Madarak- fák napja nálunk című alkotáshoz ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) A varázsseprű című alkotáshoz ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) A Föld napja című alkotáshoz hundido bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 4. című alkotáshoz A Napvilág.Net hírei:Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai![]() 2014. 10. 20. - Irodalom |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2021 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió) ![]() ![]() ![]() |