HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 17

Tagok összesen: 1845

Írás összesen: 46512

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

F János
2018-06-17 09:46:36

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: T. Pandur JuditFeltöltés dátuma: 2010-08-03

Blog

Üdvözöljük minden kedves olvasónkat!

Július 20.

Ez a blog nem jött volna létre, ha Réka nem dobja fel a témát, már azelőtt, hogy én gondoltam volna rá. Hihetetlennek találjuk, de megyünk Balira! Na nem a Balatonra, hanem az IGAZI Balira, az indonéz szigetre. Ezen a blogon rengeteg izgalmas élményt szeretnénk megosztani veletek. Gyertek velünk, kövessetek minket, nézzétek meg a fotóinkat, legyetek rendszeres olvasóink, írjatok megjegyzéseket a beszámolónkhoz! Zoli.

Július 21.

Végre elindultunk a várva várt utazásunkra! Először irány: Bangkok. A reptéren szétnéztünk a duty freeben, és nagyon jók az árak, vettünk egy üveg Finlandiát, azt fogjuk szürcsölgetni a következő kemény kilenc órában. Most mennünk kell, mert beszállás. Zoli.

3 megjegyzés:
Haver írta: Most irigykedek, de azért minden jót kívánok.
Barbi írta: Legszívesebben utánatok mennék!
Szem írta: Óvatosan a szürcsölgetéssel, mert jó képeket várunk.


Július 22.

Ezt a bejegyzést a repülőn komponáljuk. Kicsit sajnáltuk, hogy a középső négyes oszlopban ülünk, nem pedig, az ablak mellet, de rá kellett jönnünk, hogy főnyeremény a helyünk, senkit nem kell kerülgetnünk. Már egy órát sikerült aludnunk. Aztán el akartunk menni wc-re, megdöbbenve láttuk, hogy már a wc ajtónál is fekszik egy ember. Iszonyú komikus pozitúrákat tudnak kitalálni az emberek az alváshoz. Zoli a földön térdelve próbálkozott, a fejét a székre hajtva. Amikor végre elaludtam, sajna éppen leszálltunk. Megtankolták a gépet, és kitakarították, addig ki kellett szállnunk, aztán visszaültünk ugyanoda, ugyanabba a gépbe. Mielőtt újra leszálltunk, hozták a reggelit, pedig sötét volt, és otthon éjjel egy óra. Az egyik kínai akcentussal beszélő stewardess Zolitól megkérdezte: KEFÉTÉ? /coffe, tea?/ Zoli válasza erre ez volt: HÁT TÉ? /hot tea/. Majd ezután hozzá tette: TU TI /two tea/. Ezen azóta is megszakadunk a röhögéstől. Réka.

2 megjegyzés:
Zsu írta: Örülök, hogy jó a hangulat!
Szem írta: Várom a további élménybeszámolót sok képpel!

Július 23.

Megérkeztünk Kínába, egy szállodában vagyunk, ami a reptéren van. Nem mehetünk ki a reptérről, csak bent mászkálunk. Jó sok bolt van. Beszippantott minket a shopping mámora, be is vásároltunk 15 darab pólót, 450.-Ft/ darab. Aztán bezuhantunk az ágyba, persze előtte a képeket megnéztük, és a blogot megírtuk. A tranzit szálló jó hangos volt, a szomszédból áthallatszott a film, amit néztek, de már nem számított. Réka.

1 megjegyzés:
Szem írta: Képeket! Képeket!

Július 24.

Ma tovább utaztunk Balira. Az már csak öt óra volt, egészen jól bírtuk. Az út végén izgalmas volt a leszállás, már fentről látszott, hogy a sziget kicsi - de vannak rajta nagy hegyek, vulkánok - ezért a leszállópálya egy részét a tengerbe nyúlóan építették, úgyhogy a gép egészen közel repült a vízhez, a leszálláskor, a földet érés előtt.
A reptér tele volt akváriumokkal, szobrokkal, sárkányokkal, ahogy mentünk a csomagjainkért. Még a wc-ben is voltak akváriumok. Beszálltunk a kisbuszba és elindultunk a szállásunkra Kutara. Rengeteg motoros, és kisbusz van az utakon, nagy a forgalom, vadul dudál mindenki. Az emberek ránk mosolyogtak, amikor mellénk álltak a motorral, ezt már a reptéren is csinálták, már kezdjük megszokni. Még több sárkányszobrot láttunk, egészen hatalmasakat is! Zoli.

2 megjegyzés:
Szabi írta: Hali! Szuper, hogy rendben odaértetek. Írjatok sokat!
Bogi írta: Marha jók a képek!


Július 25.

Egy villában lakunk a parton. Nagyon szép és nagyon nagy. Rá kellett jönnünk, hogy csak kis hazánkban vernek át minket a szép fotókkal, itt még talán jobb is minden, mint a képek alapján előzetesen gondoltuk. Balin sok villa van, amit kiadnak. Úszómedencénk is van! Amikor megérkeztünk, mindjárt csobbantunk egyet, de hét órakor tök sötét lett, mert lement a nap. Itt így szokta. Mindig. Évszakoktól függetlenül, mert itt olyanok nincsenek is. Ma reggel elmentünk az óceánhoz. Az utakon rengeteg a robogó. Van, hogy négyen ülnek rajta, az egész család. Meg szállítanak rajta mindenfélét. Nagy ládákat, szörf deszkát, és mindenki dudál, mint az őrült. Útközben megálltunk egy étteremnél kávézni. Amikor bekanyarodtunk a parkolóba, rendőrök állítottak meg minket, és kinyitották a csomagtartót, meg az ajtókat, aztán egy tükörrel benéztek a kocsi alá. Bombát kerestek, és közben egyfolytában mosolyogtak ránk. Megkávéztunk, aztán lementünk az óceánhoz. Rengeteg szörfös a hullámokon, rengeteg mindenféle formájú, és méretű papírsárkány az égen, amerre csak nézünk /feleresztik őket, aztán kikötik, hogy ne repüljenek el, mivel a szél erőssége nem változik, ezért sokáig fennmaradnak/, rengeteg árus a parton. Mindent árulnak, és mindig mosolyognak. Jó nagy hullámokban fürödtünk, aztán beültünk egy bárba, ahol úgy kell leülni, hogy az ember a vízben van. Később elmentünk várost nézni, meg akartuk keresni a piacot, de csak templomokat, és szentélyeket találtunk. Az elsőt apróra megnéztük, a sokadikra már csak rápillantottunk. Mindegyiken sárkányok, és más szobrok vannak. Aztán elmentünk vacsorázni, az étel jó volt, de itt mindennek más íze van, mint amit otthon eszünk. Még a halnak, a banánnak, a mogyorónak, az ananásznak is. Megtanultuk, hogy a köszönöm, az: teri makasi. A zene is jó volt, sok angol számot játszottak. A pénz itt nagyon színes, és minden több százezerbe kerül. Még egy kávé is. Persze rúpiában. Ha átszámoljuk forintra, nagyon olcsó minden. Este hét után, amikor besötétedik, ha valaki át akar menni a zebrán, egy rendőr, világító gumibottal a kezében megállítja az autósokat, és a motorosokat. Zoli szerint fénykardja van. Réka.

1 megjegyzés:
Szem írta: Minden jót bali vagányok! Isszuk a soraitokat, és elgondolkodunk...

Július 26.
Ma reggel apály volt, amikor kimentünk a partra. Elindultunk a bokáig érő vízben egy homokpad felé, de nem értünk oda, mert emelkedni kezdett a víz, és nem volt kedvünk csuromvizesnek lenni, meg közben a homokpad is eltűnt, ahová indultunk. Délután elmentünk vásárolni, egy szép szarongot akartunk venni, vadul alkudoztunk, ahogy itt kell, de mire lealkudtuk az árát a negyedére, addigra már nem is tetszett Rékának. Én vettem egy helyi kendőt, amit csak a férfiak viselnek. Udutnak hívják. Réka szerint tiszta balinéz vagyok benne! Este megint abba az étteremben ettünk, ahol tegnap. Összebarátkoztunk a pincérrel, akit Wayannak hívnak. Azt mondja, ha itt születtem volna, engem is annak hívnának, mert itt minden elsőszülöttet így hívnak. Minden második, harmadik és negyedik szülöttnek is ugyanaz a neve minden családban, aztán az egész sor kezdődik elölről, ha még több fiú születik. Holnap, és holnapután elmegyünk valamerre. Majd mesélünk! Zoli.

2 megjegyzés:
Haver írta: Extra jó olvasni, majdnem olyan, mintha ott lennénk...(majdnem!)
Barbi írta: Lemaradtam a fél antropológia óráról, mert a blogot olvastam. Viszont a mögöttem ülő emberek üzenik, hogy nagyon jók a képek, így elviselhetőbb az előadás.

Július 27.

Reggel felkeltünk jó korán, hogy kimegyünk a homokpadra. Kár volt korán kelni, mert a reggeli apály mindig egy kicsit később van. Így derékig érő vízben mentünk ott, ahol később már csak bokáig ért a víz. A homokpadról kiderült, hogy egy korallzátony teteje. Sok tengeri csillag volt ott, mindenféle színűek. Láttunk rákokat és halrajokat. Mikor visszaértünk a partra, fotókat készítettünk az itteni vicces formájú csónakokról, amik szemből nagyon vékonynak néznek ki, de a két oldalukon valami sítalpszerűség van fából. Aztán felautóztunk egy sziklaszirthez, aminek a neve magyarul azt jelenti, hogy "Titok pont". Delfineket akartunk nézni, de nem voltak. A kilátás szép volt, meg a mélyben a hatalmas hullámok is. Találkoztunk majmokkal, és láttunk egy romos templomot. A Titok pont után egy nagyon rossz szerpentinen autóztunk, nagyon lassan. Kóbor kutyafalkával találkoztunk, rémesen néztek ki. Az út melletti kisboltokban, bódékban mindenféle ételt, italt lehet kapni. Réka szomjas volt, és kiválasztott találomra egy üveg italt, de amikor bele akart inni, a boltos kikapta a kezéből. Réka majdnem megpukkadt a méregtől, mert alig várta, hogy igyon, de kiderült, hogy benzin volt az üvegben, amit kiválasztott. Azért árulnak üvegben benzint, mert nincs sok benzinkút, és a robogókba tölcsérrel ilyen benzines üvegekből töltenek benzint.
Sok-sok autózás után elértünk egy partra, ahol rengeteg szörfös volt, óriási hullámok, a homokban sok-sok korall meg kagyló, de strand nem volt. Beültünk a kocsiba, és elmentünk egy híres templomhoz, amit úgy hívnak, hogy Uluwatu. Rékának le kellett vennie a nyakláncát, nekem meg a sapkámat, és a kocsiban hagyni, mert a majmok mindent ellopnak, az emberről, amihez hozzá tudnak férni. Mindenkinek fel kellett vennie egy lila szarongot, és sárga övet tekertek a derekára, úgy léphettünk be a templomba. Ahogy beléptünk, az első majmot Réka mindjárt meg akarta simogatni, de az majdnem megharapta. Szigorúan néztek ránk a majmok, és félelmetesen vicsorogtak. Szerintem már elegük van a turistákból. Tényleg sok van belőlük, és jó kövérek. A templom nagyon magasan egy szikla szélén épült. Lent mélyen zúgott az óceán, és nagyon szép volt a hely. Réka nem mert közel menni a szikla széléhez, mert tériszonya van. Pedig szuper érdekes volt, ha ledobtunk egy fűcsomót, vagy egy fadarabot, nem zuhant le a szikláról, hanem egyszer csak megjelent, és egyre feljebb szállt, a melegáramlat miatt. Később lenn a parkolóban kókusztejet ittunk. A kókusz nem barna volt, hanem zöld, és nem tej volt benne, hanem egy víz-szerű savanykás ital. Egy éles késsel léket vágtak rajta, egy szívószálat dugtak bele, és úgy teszik az asztalra. Rengeteg van a kókuszban ebből a furcsa, de finom léből. Aztán elmentünk vacsorázni a partra, egy végtelennek látszó étterembe. Grillezett halat ettünk. A grillsütőt nem fával, hanem kókusszal fűtötték, jó nagy füstöt csináltak, de a hal jó volt. Megnéztünk vacsora közben egy helyi táncot. A táncos lányok csinosak voltak, a gonosz szellem meg félelmetes. Aztán a harcosok ugyan legyőzték, de ők is öngyilkosok lettek. Ez elég furcsa volt. Zoli.

1 megjegyzés.
Szem írta: Élvezettel olvasom a programjaitokat! Látom, jó a buli.

Július 28.

Ma banános palacsintát reggeliztünk, és dinnyelevet ittunk rá. Aztán elindultunk a madárparkba, amit nehezen találtunk meg. Akiket megkérdeztünk, hogy merre menjünk, mindenki mosolygott, és mindenki mást mondott. Az út kanyargós volt, és rengeteg robogó, meg bicikli volt rajta. Zoli lépésben mert csak vezetni, de így is leizzadt, amikor egy-egy kanyarnál szembe jött velünk egy robogó, vagy egy másik autó. Már délután volt mire elértünk végre a parkba, éppen jókor, a madárröptetéshez. Körülültünk egy füves részt, ahol mindenféle madár volt szabadon. Hatalmas arapapagájok, meg kakaduk röpködtek. A végén lehetett velük fényképezkedni. Én nem akartam, de Zoli kapott a fejére, és a vállára párat. A baseball sapkájáról leharapta egy nagy arapapagáj a gombot, mert összeveszett egy jákóval, amit szintén a fejére tettek. A bemutató után körbejártuk a parkot és megnéztük a madarakat. Az elhullott színes tollakból gyűjtöttem egy pár nagyon szépet. Kifele menet aztán ugyanúgy lespréztek minket, mint amikor bementünk. Ez állítólag megvéd minket a madárinfluenzától. Hazafelé is eltévedtünk, mint amikor jöttünk, elég sokára értünk haza. Réka.

3 megjegyzés:
Barbi írta: A következő nyaralásunk Balin lesz, érzem a csontjaimban!
Totya írta: Szuper sztori! Náthás madarakkal vigyázni!
Szem írta: Megérkeztem. Követlek benneteket. Érdemes. Kíváncsi lennék az anyagi vonzatára ennek a nyaralásotoknak. Hátha összejönne nekem is valami.

Július 29.

Ma tovább autóztunk Amedbe. Három óra volt az út, de nagyon szép volt. Hegyek, erdők, rizsföldek, és rengeteg templom, szentély. A szállásunk egyik ablakából a hegyeket lehet látni, a másikból a tengert. A faluban mindenki köszön, és mosolyog. Megkérdezi, hogy honnan jöttél, hogy érzed magadat, mit csinálsz, hová mész. Jó sokszor el kell mondani mindent, amire elérsz valahová. Láttunk menetelő gyerekeket is, valami ünnepélyre gyakoroltak. Nagyon komolyan, lelkesen csinálták, sípoltak, meg kiabáltak hozzá. Külön a lányok, külön a fiúk. Érdekes látvány. Elindultunk megnézni egy szent forrást, gyönyörű vidéken, nagyon keskeny hegyi utakon autóztunk. Végül elértünk oda, ahonnan már nem lehetett autóval menni. Egy idős bácsi ajánlkozott vezetőnek. Nélküle nem is találtunk volna oda. Sziklákon, patakokon kellett átmászni, meredek ösvényeken menni. Végre odaértünk az első forráshoz. Lehetett belőle inni. Kicsit savanykás volt a vize. A második forrást még nehezebb ösvényeken lehetett megközelíteni, ennek is savanykás volt az íze. A többi hármat már nem néztük meg, mert még egy óra kellett volna, hogy odaérjük, de már kezdett sötétedni. Visszafelé egy másik úton mentünk, át a rizsföldeken. Nagyon szépek voltak, a magas hegyek között. Láttunk teheneket is. Nem hasonlítanak a mi teheneinkre. Inkább olyanok, mint a szarvasok. Világosbarnák, kecsesek. Hullák voltunk, mire hazaértünk a sötétben. Itt korán kell feküdni, és korán kelni. Zoli.

2 megjegyzés:
Juszuf írta: Végre megtaláltam a képeket! Jól fest mögöttetek a rizsföld, és szépek vagytok.
Szem írta: Extra jó, hogy ennyi minden történik veletek, még mindig jó olvasni.

Július 30.

Ma újra útra keltünk, elmentünk egy olyan templomhoz, ahová 1705 lépcső vezet fel. Már a hegyet megközelíteni sem volt egyszerű, amin a templom épült. Olyan meredek út vezetett oda, hogy csak egyesben tudtunk felfelé menni. Egy téren megálltunk, letettük a kocsit, aztán szarongot kellett felvennünk. Átsétáltunk egy templomon, aztán egy meredek úton felfelé kaptattunk a hegyre. Az út végén megint volt egy kisebb templom, és utána kezdődtek csak a lépcsők. Felfelé csak mi mentünk, mindenki más lefelé jött, nagyon szép ruhákban, mosolyogva, rizzsel a hajukban. Egy bácsi azt mondta, hogy neki három óra volt felmenni a lépcsőkön. A lépcsősor az erdőben vezetett felfelé, és sokszor fordult. Néhány fordulóban, ahol ritkább volt az erdő, nagyon szép kilátás volt a szigetre, a partokra, és a vulkánra. Amikor már azt hittük, hogy felértünk, kiderült, hogy egy újabb templomhoz értünk csak. Vettünk vizet, kiszuszogtuk magunkat, és tovább mentünk botokkal felszerelkezve, mert a majmok ellenőrizte útvonalhoz értünk. Sok majom volt, és nagyon közel jöttek, ha meglengettük a botot, csak egy kicsit mentek arrébb. Egy darabig a hegygerincen vezetett egy keskeny, köves ösvény, aminek mind a két oldalán mély szakadékok voltak. Mikor az ösvény véget ért, megint jöttek a lépcsők. Már éppen kezdtük feladni, amikor végre felértünk a csúcsra. Itt már olyan magasan voltunk, hogy a felhők gomolyogtak körülöttünk. Rengeteg majom volt, meg egy templom, ahová nem lehetett bemenni, mert ünnepi szertartást végeztek. Mi két és fél óra alatt felértünk, de elfelejtettük megszámolni a lépcsőket... Lefelé sem volt sokkal könnyebb az út. Annyira elfáradtunk, hogy vacsorát sem ettünk, csak bezuhantunk az ágyba. Réka.

1 megjegyzés:
Zsu írta: Nyomon követem ám az eseményeket! Nagy ölelés a lépcsős hősöknek!

Július 31.

Ma elmentünk, hogy megnézzünk két vizipalotát a közelben. Nagyon kacskaringós út vezetett oda, a tengerparton, egészen a sziklák szélén. Jó sokat autóztunk, és útközben át kellett mennünk egy olyan hídon, amiből hiányzott egy csomó gerenda, és recsegett-ropogott a kocsi alatt. Nagyon ijesztő volt, de átértünk rajta. Az ujungi palotában éppen egy hercegnek a temetési szertartása volt. Minket is megkínáltak süteménnyel, és innivalóval. Körbe sétáltuk a palotát, ami egy hatalmas kert volt, sok épülettel, amikben koncertek voltak, meg más programok. Kiállítás is volt a herceg festményeiből. A másik vizipalota nem volt olyan nagy, de sokkal több szökőkút, sárkány- és harcos szobor volt a kertben. Az egyik tóban olyan lapos kövek voltak, amik éppen kiálltak a vízből, azokon kellett lépkedni, az volt az út. A kövek között hatalmas aranyhalak úszkáltak a lábaink mellett. Ahogy kifelé mentünk a palotából, az ajtóban állt egy bácsi, a nyakában egy óriáskígyóval. Ez is egy szuper nap volt! Réka.

2 megjegyzés:
Barbi írta: Szevasztok vagányok! Már alig várom a következő beszámolót, hogy elmerüljek veletek egy másik életben.
Szem írta: Ti aztán alaposan kiélvezitek ezt az utat!

Augusztus 1. 2. 3.

Jól bereggeliztünk utoljára Amedbe, és elindultunk a következő szállásunkra, Lovinába, ahol delfinekkel lehet úszni. Az út hosszú volt, tele templomokkal, rizsföldekkel, tengerparttal. Útközben megálltunk egy vízesésénél, ahol nagy ünnepet tartottak a helyiek egy templom előtt. Zenekarral, sült malacokkal, és sok imádsággal. Lovinában vásároltunk ezt-azt, aztán megkerestük a szállásunkat, megvacsiztunk és lefeküdtünk.
Hajnalban kiderült, hogy a szállodánk mellett van egy mecset, aminek a kupoláján hatalmas hangszórók vannak, már hajnalban imádkoznak, és kiabálnak, hogy Allah Akbar. Ennek nem nagyon örültünk. Nagyon nehezen találtuk meg a delfines szállodát, de amikor végre meglett, akkor sem mehettünk a delfines medencéhez, megnézni. Egy erkélyről nézhettük csak meg, jó magasról, alig láttunk belőle valamit. A delfinek nagyon rosszul néztek ki, a medence kicsi volt, az emberek mentőmellényben lebegtek a vízben, és az oktató a mellényüknél fogva vonszolta őket a delfinek felé. Olyan szomorú volt ez az egész, hogy inkább kihagytuk. Megnéztünk egy újabb buddhista templomot, aztán elmentünk Bajnarba, egy közeli termálfürdőbe. A forró vizes medencék a hegyoldalban voltak. Fürödtünk egyet, aztán megnéztünk még egy közeli vízesést, ami Bali legmagasabb vízesése.
Másnap reggel egy csónakkal kimentünk a tengerre delfineket nézni. A víz nyugodt volt, nem kellett sokat hajózni, amíg az elsőket megláttuk. Úszkáltak a felszínen, néhányat ugrottak is, egészen közel jöttek a csónakunkhoz. Jó volt. Láttunk repülőhalat is, meg világító planktonokat, medúzákat. Aztán tovább indultunk Ubudba. Az út nagyon kanyargós volt, felkanyarogtunk egy hegyre, aztán meg lekanyarogtunk róla. Örültünk, amikor végre megérkeztünk. Itt egy házat béreltünk, a háziak halat sütöttek a megérkezésünk örömére. Zoli.

3 megjegyzés:
Szem írta: Nem semmi nyaralásotok van!
Juszuf írta: A sok programba még nem fáradtatok bele?
Barbi írta: Kár, hogy nem lehet egy webkamerán nézni benneteket.

Augusztus 4. 5.

Felfedeztük a várost. Bementünk a központba, ahol rengeteg bolt van, és rengeteg ember. Minden kirakatban láttunk valami nagyon érdekeset, ami miatt be kellett menni a boltba. Amikor már minden boltban voltunk, még akartunk sétálni egy kicsit, egy botanikus kertet kerestünk, de alaposan eltévedtünk. Mentünk, mentünk egy úton, ahol gyalog senki sem járt rajtunk kívül, az autósok meg a robogósok nagyon néztek is minket. Aztán egyszer csak elértük az "UBUD" táblát, és jobbnak láttuk visszafordulni. Felmentünk egy lépcsőn, hogy ne ugyanazon az úton menjünk visszafelé is. Itt már olyan helyen jártunk, ahol csak helyiek voltak, és nagyon keskeny utcák. Egy helyen sok festmény volt kirakva, aztán itt is kiértünk a városból, már a rizsföldek mellett kutyagoltunk, az autósok néztek is bennünket rendesen. Végre találtunk egy boltot, ahol egy lány útbaigazított bennünket, de még rengeteget gyalogoltunk, amire végre hazaértünk. Közben cipeltük a holmikat, amiket vettünk a központban, a végén még egy fa maszkot is vettünk, ami elűzi a rossz szellemeket. Amikor hazaértünk becsobbantunk a medencébe. Óriási séta volt.
Másnap reggel elmentünk megnézni a majomerdőt. Rengeteg majmot láttunk, egészen odajöttek hozzánk. Mivel nem volt nálunk kaja, és semmi lógó dolog, ami tetszik nekik, így biztonságban voltunk, mert csak az kell nekik, és azt el is veszik, hiába hadakozik valaki velük, csak megsérül. Hagyni kell, hagy vigyék, ami kell nekik. Az egyik megfogta a szoknyámat, én meg egy nagyot sikítottam, erre megijedt, és elszaladt. Ahol ebédeltünk egy olyan óriási varangyot láttunk, mint amik a mesékben vannak. Zoli ugratott, hogy csókoljam meg, mert ezekből lesznek a királyfiak, de ki a fene akar egy huzatos kastélyban éldegélni, és a királyfit várni haza a csatából. Délután béreltünk végre egy autót, és újabb templomokat néztünk meg. Minden templomnál rengeteg árus volt, fából, kókuszból, csontból készült faragásokat árultak. Jártunk a forrástemplomnál is, ahol a helyiek megfürdenek a forrásban, ez a szertartásuk része. Amikor kifelé mentünk, láttunk egy autót, aminek fel volt díszítve a motorház fedele, minden ajtaja nyitva volt, felajánlások, és füstölők voltak benne, és rajta mindenhol. A kocsi elé rengeteg étel volt letéve, és egy pap imádkozott egy családdal. Új autó volt, és éppen megáldották. Hallottuk, hogy van járművek napja, és akkor minden járművet így ünnepelnek. Ők nem veszik természetesnek, hogy nem kell gyalogolniuk, hanem járműveken közlekedhetnek. Hálát adnak érte az isteneknek. Ma végre megtaláltuk a botanikus kertet is. Nagyon szép orchideákat láttunk, nagy pálmákat, húsevő növényeket, és egy útvesztő volt a közepén, mintha nem tévedtünk volna még el eleget! Réka.

1 megjegyzés:
Szem írta: Jók a képek, jók a beszámolók! Csak irigykedek, hogy mennyi élményben van részetek.

Augusztus 6.

Ma egy fűszerkertben voltunk, ahol mindenféle fűszerfák, kávé- és kakaófa meg gyümölcsfák vannak. A gyümölcsöket mind megkóstoltuk, meg vettünk is belőle. A kakaót is megkóstoltuk, mert amióta itt vagyunk, azóta nem ittunk kakaót. Nagyon finom volt. Láttunk egy ketrecben egy mongúzféle állatot, ami megeszi a kávészemeket, és amikor kikakilta abból egy nagyon-nagyon drága kávét készítenek. Hát, ízlés dolga. Én nem innám meg. Aztán megnéztünk egy iszapbirkózást. Szerintem rémes volt, de Zolinak tetszett. Este olyan étteremben vacsoráztunk, ahol egy tánccsoport lépett fel. Egy komplett történetet táncoltak el, egy elrabolt királylányról, akit kiszabadít a rossz szellemek fogságából egy fehér majom, de a kismajmok elrabolják tőle, ő meg visszaszerzi. Aztán egy herceg megküzd a lányért a fehér majommal, persze a herceg győz. Mindenhová égő fáklyák voltak leszúrva, és azok között táncoltak, gyönyörű maszkokban és jelmezekben. Csúcs szuper volt! Réka.

2 megjegyzés:
Barbi írta: Jó lehet ennyire elszakadni a bejáratott komforttól, amit az életének nevez az ember.
Szem írta: Kedvet kaptam ehhez az úthoz. Légyszi írjátok meg, hogy mibe kerültek a repülő jegyek, a szállások, az autóbérlések, mennyit költöttetek kb. a három hét alatt. Az emil címem: szem@freemail.hu. Előre is köszi. Jó lenne, ha személyesen is tudnánk találkozni, megbeszélni pár dolgot.

Augusztus 7.

Még két napunk van Balin. Itt úgy elrepül három hét, mint egy pillanat. Ma átjöttünk Seminyakba, az óceán partra. Leginkább kinn vagyunk a parton, fürdünk, pihenünk. Azért még megnéztünk egy templomot, ami egy sziklára épült, és ha dagály van, akkor körülveszi a víz, és nem lehet bemenni. Mi apálykor voltunk ott. Közelről meg tudtuk nézni, de így sem mehettünk be, csak a helyiek, akik szertartást végezni jöttek ünneplőben, és felajánlásokat hoztak. Réka.

1 megjegyzés:
Zsu írta: Hát ezzzz extra nagyon cooool! Köszönjük a részletes beszámolót. Egy élmény volt még olvasni is.

Augusztus 8.

Ma elbúcsúztunk az óceántól. Béreltünk egy szörf deszkát, hogy azt is kipróbáljuk. Persze többet voltunk a vízben, mint a deszkán, de nagyon élveztük. A parton lezuhanyoztunk, és felöltöztünk, már indultunk is a repülőtérre. I love Bali!!! Ide még visszatérünk! Vár ránk egy öt órás, egy három órás, és egy tíz órás repülés. Aztán otthon leszünk. Nagyon furcsa lesz. Nem is szeretek rágondolni, hogy mindjárt dolgozni megyünk! Ajjaj! Búcsúzunk. Köszönjük, hogy velünk tartottatok. Réka. Zoli.

Bali- ezúttal itthon. Augusztus 29.

Ma bejött az üzletünkbe egy nagyon szimpatikus srác. Mindjárt bemutatkozott, hogy ő Szem, aki annyi megjegyzést írt a bali blogunkhoz. Megköszönte, hogy részletesen megírtuk neki, e-mailben, hogy mi mennyibe került az utazásunkhoz, és adtunk neki lehetőséget a személyes találkozásra. Jól elbeszélgettünk, megmutattuk neki azokat a fotókat is, amiket nem tettünk fel a beszámolónkhoz. Nagyon klassz volt, annyit beszéltünk neki Baliról, hogy szinte újra ott éreztük magunkat. Ő meg szorgalmasan jegyzetelt mindent. Aztán megnézte az üzletünket, kérdezte, hogy megy a bolt. Mondtuk neki, hogy elég jól. Kérdezte a srác, hogy nehéz kitermelni egy ilyen utazás árát a bolt bevételéből? Mondtuk, hogy hát kell egy kicsit ügyeskedni, de megoldjuk. Erre megmondta a rendes nevét. Szemes Istvánnak hívták, és elővette az adóellenőr igazolványát, meg a táskájából a minimálbéres adóbevallásainkat. Közölte, hogy ő adóellenőrként látogatott meg minket... Azt hiszem még most fog igazán sokba kerülni a bali nyaralásunk. Vigyázat a blogokkal! Réka.





A történet szereplői kitalált személyek!

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4635
Időpont: 2011-01-17 12:34:42

Kedves Zagyvapart!

Köszönöm, hogy elolvastad a könnyed nyári kis történetemet. Örülök, hogy jól szórakoztál rajta.
Remek, hogy fáradtságos kalandra csábító írásomnak is nekifutottál. :)

Judit
Alkotó
Zagyvapart
Regisztrált:
2007-09-11
Összes értékelés:
1534
Időpont: 2011-01-16 17:27:42

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Judit!

Remek utazás volt, néha azt hittem, hogy valóban ott voltatok Balin, annyira hihető, és lebilincselő volt. A csattanó pedig nagyszerű, szóval remekül szórakoztam.
Zagyvapart.
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4635
Időpont: 2010-08-22 22:21:01

Kedves Marietta!

Az a gond, hogy olyan vékonyka pénztárcákat árulnak! :D Nem is tudom miért hivják pénztárcának, amikor üres. :)
Köszönöm, hogy elolvastad, és a csillagokat is!!!

Judit
Szenior tag
Regisztrált:
2009-01-04
Összes értékelés:
8281
Időpont: 2010-08-22 15:20:21

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Judit !
Az itthoni délutáni sziesztát kihagyva, eindultam Balira! Köszönöm Kedves Idegenvezető asszony a szép kommentálást:-)).
Komolyra fordítva a szót, élvezet volt olvasnom! Vetítettél nekem egy csodás filmet.Köszönöm! Kedvet kaptam a banános palacsintához,a dinnyeléhez, s még hasonló más dolgokhoz is.
Ha egyszer a pénztárcám bírná, elvinnélek magammal.:-))
Szeretettel:Marietta
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4635
Időpont: 2010-08-17 13:46:22

Kedves Lyza!
Köszönöm, hogy elolvastad a kis nyári történetemet.
Örülök, hogy jól szórakoztál rajta. Picit hosszú a történet, belátom, de azt gondoltam, hogy talán a könnyed stílus, és a sok érdekesség feledteti, hogy milyen sok karakterből áll... :)

Judit
Alkotó
Lyza
Regisztrált:
2009-09-09
Összes értékelés:
3102
Időpont: 2010-08-17 06:38:06

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Judit!
Jól szórakoztam a blogod olvasása közben...:)))) remek a vége, csattanós!:)
Nagyon kedvelem az írásaidat...Még olvasom, amiket kihagytam...:)))
Gratulálok!
Ölellek: Lyza
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4635
Időpont: 2010-08-16 16:03:00

Kedves Person!
Jé! Egy olvasó! :)
Köszönöm a kedves hozzászólásodat!
Mit is érne bármelyik írásom, ha nem lennének akik olvassák?!
Remek dolog, hogy felvidítottalak a "blogommal". Ha már mi nem mehetünk Balira, Bali jöjjön el hozzánk!
Judit
Olvasó
Regisztrált:
2009-05-12
Összes értékelés:
47
Időpont: 2010-08-16 10:28:21

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Tisztelt T.Pandur Judit!

Olyan ez a "blog", mint egy friss fuvallat a forró nyárban! Szórakoztató, tele van ismeretekkel, vidámsággal, a csattanó is remek!
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4635
Időpont: 2010-08-13 08:57:45

Kedves Arthemis!
Tulajdonképpen az egészet az utolsó mondatért írtam. :)
Elképesztő, hogy mennyi személyes információt feltesznek az emberek magukról az internetre, bele sem gondolva, hogy mire lehet felhasználni. Ez egy kis fricska akart lenni! :D
Jó nagy munka úgy írni egy helyről, mintha ott jártál volna, és a személyes élményeidet írtad volna meg. Nem igérem, hogy még folytatom, mert úgy látszik nincs nagy sikere, kevés az olvasottsága.
Köszönöm, hogy Te velem tartottál ezen a képzeletbeli utazáson!
Judit
Szenior tag
Regisztrált:
2005-12-13
Összes értékelés:
1311
Időpont: 2010-08-12 22:50:08

Ez a történet is tetszett, ha nem olvasom lentebb nem mondtam volna meg hogy nem jártál Balin.:)
A végén a tanulság is megszívlelendő.:D
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4635
Időpont: 2010-08-09 10:47:59

Kedves Eszti!

Örülök, hogy élvezted az írásomat, remélem egyszer majd én is eljutok Balira.
Bevallom, hogy amikor az "Uluru" című novellámhoz érkezett a sok lelkes hozzászólás, akkor született meg bennem a gondolat, hogy írok még egy nyári történetet, egy elvarázsolt helyről, ahol még sohasem jártam, de szívesen elmennék. Viszlek magammal Titeket is, legalább gondolatban!!!

Judit
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7452
Időpont: 2010-08-09 09:58:16

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia!

Müszéliának igaza van, teljesen életszerű, élvezettel olvastam.

Szeretettel: Eszti
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4635
Időpont: 2010-08-06 11:16:17

Kedves Müszélia!
Köszönöm, hogy hozzám szóltál! :)
A szereplőim, és a történet teljes egészében kitalált, sohasem jártam Balin! :D
Csak utikönyvek olvasásával voltam Balin és az internet segítségével.

http://www.wondersoftheworld.tv/main.aspx?h=Bali&ID=9&TaalID=2

Meg egy kis fantáziával.
Örülök, hogy így is tetszett!
Judit
Alkotó
Regisztrált:
2009-05-05
Összes értékelés:
916
Időpont: 2010-08-06 10:14:19

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Judit, te csak tréfából írod oda, hogy kitalált személyek! annyira életszerű, hogy kedvem támadt közben majmokat és papagájokat kergetni. hiába, nincs nagyobb élmény egy hosszú utazásnál.

Legutóbb történt

alberth bejegyzést írt a(z) Láttalak című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Pipacsmező című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Abszurd bakancslista című alkotáshoz

Hayal bejegyzést írt a(z) Újévi rókavadászat című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel Kérdések címmel a várólistára

Deák Éva bejegyzést írt a(z) Pipacsmező című alkotáshoz

Hayal bejegyzést írt a(z) Múlt morózus árnyait átkozom című alkotáshoz

Hayal bejegyzést írt a(z) Isten ott van című alkotáshoz

Hayal bejegyzést írt a(z) Közel című alkotáshoz

Hayal bejegyzést írt a(z) A hold ágyában című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) In memoriam H. B. című alkotáshoz

Hayal bejegyzést írt a(z) Fák vagyunk című alkotáshoz

Deák Éva bejegyzést írt a(z) Mólón című alkotáshoz

Deák Éva bejegyzést írt a(z) Mólón című alkotáshoz

alberth bejegyzést írt a(z) Strandon című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2018 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)