HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 16

Tagok összesen: 1839

Írás összesen: 46937

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Szokolay Zoltán
2018-08-29 20:03:43

Szülinaposok
Reklám

Cikkek / tudósítás
Szerző: alienFeltöltés dátuma: 2010-09-01

Beszámoló (Árvízi építőtábor)

Gyakorlatilag 2010 június magaslatán az egész ország az árvízzel kapcsolatos dolgokban égett - azon belül is, azokért aggódott, akiknek a házai károsodtak, illetve összedőltek ennek kapcsán.
Természetes, hogy ilyenkor szinte azonnal gyűjtögetések indultak (első időkben konzervek, ruhák, továbbá pedig általánosan pénzgyűjtés). Sajnos nem vagyok híve az ilyen "pénzadományosdinak", mivel elsődlegesen nincs ilyenekre pénzem, továbbá pedig nem tudni, hogy pl. a telefonos gyűjtésekből (hívás díjából 100-200 Ft, vagy több) mennyi is jut oda, ahova kéne. Sőt, tulajdonképpen abban sem vagyok biztos, hogy a nagyobb százalékát a normális emberek kapják-e, akiknek tényleg szüksége lenne rá.*
Úgyhogy a legegyszerűbb és legcélszerűbb dolog az volt, hogy az időközben meghirdetett építőtáborra jelentkeztem - hiszen ki más segítsen nekik, mint a saját honfitársaik (és itt most nem az országhatárt jelölném meg).
A szervezéssel nem volt semmi probléma. Legalábbis a tábor részéről (Egri Sándor szervezése alatt jött létre, legalábbis ő volt velünk, ő rendezte a jelentkezőket illető részleteket is). Részemről is volt valamiféle szervezkedésféle, mivel 5-6 fő lett volna az ideális, ellenben a 4 személy, akik korábban jelezték, hogy jönnének, konkrétan 2-3 nappal korábban lemondogatták (elég kamu indokokkal), de hát ez van, nem kényszer, csak megjegyzem, sokkal értelmesebb lett volna, ha annyit mondanak, hogy nem akarnak jönni - és kész. Volt ilyen, nem sértődtem meg, nem mondtam ítéletet - csak később, amikor már cinkes alibiket mondtak. Mentem hát egyedül.
Amikor megérkeztem, már akkor mondták, hogy kb. mi volt a probléma. Szokás szerint, a p*litika - legalábbis az ott tevékenykedők ezt nem mondták, pusztán a konkrét problémákat, de valahogy érezhető, hogy az utóbbi 8-10 év lehetett a ludas, jobban mondva annak elhibázott politikája. Ez nem p*litikai vádaskodás, ez tény.
Ugyanis, a korábbi évek célja kb. annyiból állt nagy részben, hogy a megépítendő/megépített autópálya km-eket hangoztassák, ezzel valamiféle demagógiát elkövetve, mely a számokba burkolózik. Ennek hatására beépült Miskolc mellett a Sajó ártere magasított autópályával/sztrádával, melyet ahelyett, hogy cölöpökre építettek volna - a gyorsabb megoldást választva szimplán földet hánytak oda, s arra építettek. Egyesek a különböző multi cégeket okolták - de igazából azoknak ott nem volt nagy jelentősége, legfeljebb a későbbiekben... Magyarán: gyorsan összedobtak valamiféle eredményt arra, hogy aztán hangoztathassa pár politikus, hogy mekkora ász. Hát, igen... a szokásos.
A környékbeliek továbbá meséltek arról is, hogy a polgármester is hibás volt a károk nagy százalékában, mert ha átszakítják egy szakaszon a sztrádát, akkor a víz ahelyett, hogy megkerülte volna - és az ottani falvak felé vette volna az irányt -, egyszerűen lefolyt volna. Ám ekkor az illetékesek feltehetően féltek az ottani bevásárlóközpontok és hasonló szerzemények (pl. maga a sztráda) miatt, így nem történt meg az sem. Aztán pedig a homokzsákolásnál és a többi elhárítási mozzanatnál is káosz volt, így gyakorlatilag semmit sem ért.
Szerény személyem Felsőzsolcára került, ahol augusztus vége felé - nemhogy az építési munkálatok folytak volna mindenhol, de még a bontással sem végeztek (néhol el sem kezdték). Meg kell jegyeznem, hogy a normálisabb emberek - még ha pénz szűkében is voltak -, már elkezdték a bontásokat (ugyebár határozatot hoztak, miszerint büntetés jár, ha valaki bizonyos idő előtt nem rombolja/romboltatja le az életveszélyessé nyilvánított házát), még ha egyedül is csinálták - ami ugye, valljuk be, piszkosul nehéz.*2
Első napunk - két másik tábortárssal voltunk csak éppen -, többnyire a tábor tereprendezésével zajlott (sátrak erősítése, "lókerítés rendezése", bodzairtás, fűnyírás, gereblyézés, stb. ...). Mint megtudtam, korábban a vajdaságból volt ott egy csapat, másik két tábortársam - egyikük már egy hete ott volt, másik 1 nappal korábban érkezett nálam) - elmondása szerint jó csapat volt, szociális életet is éltek rendesen, ha érti az olvasó, mire utalok.
Második nap érkezett egy csoport (16 fős) egy nevelőotthonból - többnyire Baktalórántházáról és annak környékéről (sajnos elfelejtettem a helyneveket). Itt most negatív, és pozitív jelentéstartalom nélkül használom azt a szót, hogy cig*nyok.*3
A legnagyobb gond az volt, hogy némelyik túlságosan fiatal, mivel őszintén valljuk be - egy 13-14 éves nem is akar, de még csak nem is tud úgy dolgozni, mint pl. egy 20 éves (legyen sző nőről, vagy férfiról). Mindezek ellenére kellemes meglepetés ért, amikor már 2-3 napja voltunk együtt, és szinte minden tekintetben normálisak voltak velünk. Mi nem néztük le őket, ők nem néztek le minket - szerintem, ez így normális.
Természetesen meg voltak a saját kétes tulajdonságaik is (pl. szemetelés - mint később észleltem, ez semmiség volt a gólyatáborhoz képest -, egymással való konfliktusok, stb.), de konkrétan megszerette őket az ember, mert tényleg, akiben nem láttak a bajkeverésben partnert, azzal nem kevertek bajt, nem kötözködtek, stb.
Visszatérnék a szemetelésre, mosogatásra, stb. A korábban ott levőkre, ez elrettentően hatott, de ha az ember belegondol, hogy ha ezt engedik nekik ott, ahol élnek, és így nőnek fel, akkor sajnos ez ellen nem lehet túl sokat tenni. Viszont azt vettem észre, hogy képezhetőek voltak - még ha nem is akartak túl sokat dolgozni (de ezért nem okolhatóak) -, legalábbis próbálták megfogadni a tanácsainkat és mindent összevetve, ha normális körülmények között lettek volna addig - úgy értve, hogy konkrétan foglalkoznak velük, a szemetelést is kigyomlálják belőlük -, teljesen normális és életképes emberek lehet(né)nek belőlük, sőt merem kijelenteni, hogy sok más tehetős és jobb körülmények között élőn túl tesznek érdemileg...*4*5
Első napjukon kardoskodtak a csoportból páran, hogy a cig*nytelepre - legalábbis arra a részre, ahol nagy részt ilyen emberek élnek - akarnak menni, amiből egy kb. 20-30 perces körút lett (kocsival - mentek, jöttek is rögtön). Ugyanis mesélték (később kívülről én is láttam azt a részt), hogy oda be nem teszik a lábukat - meg is értem, hogy miért. Kosz, mocsok, a ruhákat az utcán szárítják, és még sok minden más, amit el tud képzelni az olvasó. Szóval van ott is olyan rész, ahová egy normális ember sem szeretne önként belépni (még kocsival sem).
A másik pozitívum - és igen, ide értem még a normális embereket -, hogy akik látták, hogy kb. kik vagyunk, általánosan hívtak be magukhoz. Számomra ez teljesen életképtelen jelenet (sajnos), hogy vadidegeneket behívjak, hogy vendégül lássam őket, a környékbeliek viszont majdhogynem naponta tették ezt. Arról nem is beszélve, hogy elláttak minket süteménnyel, szörppel, sörrel, stb. ... Jó, persze ha az ember úgymond ingyen megy segíteni, azért elvár valamit, de egyáltalán nem szólhattunk volna semmit, ha nem teszik ezt. Tehát arrafelé - a normális környéken - teljesen más a mentalitás, mint mifelénk (mint az ország nagy területén máshol).
Arról nem is beszélve, hogy legalább 2-3-szor ellátogattak hozzánk emberek (most nem kormánytisztviselőkre kell gondolni). Például amolyan koncertet adott nekünk a környékbeli népdalkör (Rozmaring népdalkör), augusztus 20.-án hoztak nekünk az újkenyérből, stb.*6
Összefoglalva, szinte nekünk volt öröm segíteni - minden sablon nélkül jelenthetem ki ezt. Mindenki csak bánhatja, aki nem volt/nincs ott.
Egyik helyen, ahol bontottuk a házat, kiderült, hogy egy jet ski-s rokon is segített, aki országos szinten űzi ezt a sportot, nem is kis eredményekkel - még a világbajnokságokon is ott van, mint versenyző. Megjegyezték, hogy gyakorlatilag semmiféle támogatást sem kapnak - még ha sokszor ők is képviselik Magyarországot, sőt még a helyezési pénzek sem elegek túl sok mindenre.
Ahogy az olvasó már sejtheti is, valósággal csak jót tudnék összességében írni a táborról. Az áradozás ellenben nem az én stílusom, így annyival zárom ezt a kis beszámolót, hogy megérte elmenni. Megérte elmenni, verejtékezni és segíteni! Bárcsak megtehettem volna, hogy egész nyáron ott legyek, nem csak egy hetet...


* Itt most elég durva kijelentés lehet, hogy "normális ember", de később az olvasó át fogja látni ennek a szókapcsolatnak a jelentését.
*2 Gondoljunk csak a tetőcserepek leszedésére - ketten még valahogy csak elviselhető, de egyedül szedni, lecsúsztatni (ha a cserepeket menteni akarja - és miért ne mentené), lemenni, leszedni, stb...
Vagy gondoljunk csak a tetőgerendák szétszedésére - egyedül gyakorlatilag fizikai képtelenség... És mégis elkezdték!
*3 Azért kell ezt tisztázni, mert az olvasók kb. 80%-a rögtön belekötne, esetleg következtetéseket vonna le a nézeteimet illetően - és ezáltal hamis képet festve magában - a szerzőről. Ez kerülendő, mert attól, hogy ha kimondom, hogy afro-amerikai, attól még nem vagyok Ku Klux klános...
*4 A későbbi részeknél majd meglátja az olvasó, mire is célzok.
*5 Hozzáfűzném az egyik legnagyobb negatívumukhoz, hogy elsőre elrettentett, mert mifelénk nem szokás a szemetelés, legalábbis a többség próbálja - ha nem is ellene tenni - de nem eldobni a "kukába valót". Náluk azt hittem, hogy ez egyedi eset, probléma, ellenben az egy héttel későbbi gólyatáborom során megtapasztaltam, hogy ők igazából nem sokat nyomnak a latba szemetelés ügyileg.
Gólyatáborban viszont egyáltalán nem beszélhetünk olyan dolgokról, hogy ezt megszokták, stb. Itt kőkeményen az emberi hanyagság és lustaság volt mérvadó. Amikor fél méterre van a szemetes, "luxus" kinyújtani a kart és belerakni a sörösdobozt, poharat, helyette a földre került. Ugyanerre a sorsa jutottak a borosüvegek, illetve a töménytartók is. Az éjszakai buli ("disco") után általában reggelente az ember majdhogynem szó szerint térdig gázolt a szemétben. Voltak, akik félmegoldásokat használtak - ez abból állt, hogy a kuka fedőjére tették a szemetüket, ami viszont ennek hatására, majdhogynem használhatatlanná vált, mivel nincs ember, aki úgy nyitná ki, hogy kb. 1 vödör szemét leessen a földre. Összevetve a két tábort, eléggé elszomorító, hogy a leendő bölcsészek (nagy túlzással mondhatnánk, hogy az ország leendő ELIT-je, szellemi vezetőségének nagy darabja) így viseltetnek környezetünk iránt, és ennyire nemtörődömségben buliznak. (Senki ne értsen félre, jól szórakoztak a gólyatábor résztvevői, és nem azzal van baj, hogy gyakorlatilag síkidommá, vagyis hordozhatóvá itták magukat sokan - hanem hogy mindeközben több köbméter szemetet termeltek, mintha a Sziget fesztiválon lettek volna...)
*6 Például ahol a téglákat próbáltuk menteni, ott az utolsó napokban pizzáztunk, fürdeni vittek egy tóra, stb. ...

2010 - A nevekkel óvatosan bántam, csak olyanokat írtam, akik biztos, nem bánják, hogy megemlítettem őket.

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Még nem érkezett hozzászólás ehhez az alkotáshoz!

Legutóbb történt

túlparti alkotást töltött fel Útinapló V. Harmadik nap – délután címmel a várólistára

oroszlán bejegyzést írt a(z) Őszi villanások című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Vágyódás című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Fény remény című alkotáshoz

majusfa bejegyzést írt a(z) Fény remény című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Vágyódás című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Őszikék című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Őszikék című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Megérinthetlek-e valaha 18+ című alkotáshoz

horge alkotást töltött fel Bolondok merengése címmel a várólistára

dodesz bejegyzést írt a(z) Őszikék című alkotáshoz

Janó Nataniel Dávid alkotást töltött fel Piramis címmel a várólistára

black eagle bejegyzést írt a(z) A függöny 8/8 című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) A függöny 8/1 című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2018 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)